Már az olaj 92 százalékát vesszük Oroszországtól, a haszonból Putyin köreinek is juthat
Az Európai Bizottság javaslata szerint legkésőbb 2027 végén Magyarországnak is le kellene állnia az orosz kőolaj és földgáz importjával, de nem csak a kormányzati és molos nyilatkozatok utalnak arra, hogy ezt szeretnék elkerülni. Amikor legutóbb írtunk a témáról, azt rögzíthettük, hogy Oroszország részesedése a magyar olajimportból már másfél éve 80 százalék felett van. Azóta ez még tovább emelkedett, és az idei első félévben elérte a 92 százalékot.
Pedig, mint az alábbi grafikonon látni, a háború kitörése előtt, 2021-ben ez még csak 61 százalék volt. A tendencia tehát egyértelmű: miközben az EU az orosz energiahordozók teljes kivezetésére készül, Magyarország egyre nagyobb arányban Oroszországtól veszi a kőolajat, gazdaságilag segítve az Ukrajna katonai megtörésére egyre bődületesebb összegeket költő háborús agresszort. (Egy számítás szerint a katonai kiadások már az orosz költségvetés bevételeinek felét emésztik fel, nagyon fontos tehát az orosz állam számára minden pénzforrás.)
Ahogy korábban írtuk, az orosz olajimport fenntartása gazdaságilag érthető a kormány és a Mol szempontjából, de a korábbi években egy olyan közvetítőcégnek is nagy üzlet volt, amely rendre Mol-közeli ügyletekben bukkant fel. Nemrég pedig egyértelműen kiderült, hogy ez nemcsak korábban volt így, mert a háború kitörése után ismét nagyon fontos szerephez jutott a szóban forgó cég, a Normeston, amelynek orosz tulajdonosi körét orosz tényfeltáró újságírók egészen Vlagyimir Putyin orosz elnök kapcsolataiig vezették el.
Korábbi cikkünkben részletesen bemutattuk a Normeston magyarországi kapcsolatrendszerét, a Mol és az orosz partnerek között a kapcsolatot biztosító, az – egykor a titkosszolgálat életében is fontos szerepet játszó – Videoton moszkvai kereskedelmi részlegét vezető Fazakas Imre szerepét. Ő nagyjából tíz évvel ezelőtt az egyik tulajdonosa is volt a Normestonnak.*
Legalább ennyire izgalmas a nehezen átlátható – ciprusi, belize-i, svájci és dubaji céghálóba burkolózó – vállalat orosz kapcsolatrendszere is korábbi Lukoil-vezetővel, egykori raliversenyzővel, Putyin kelet-németországi kémtársával.
Putyin-barátok köre
A Normeston orosz kapcsolatai több szálon vezetnek Putyin köréhez az Important Stories tényfeltáró cikke szerint. A ciprusi, belize-i, svájci cégekben folyamatosan változtak a tulajdoni viszonyok, a pénzáramok. A lényegesebb elemek így összegezhetők:
- 2012 környékén a Normestont Mihail Arusztamovhoz kötötték, akinek sógora, Nyikolaj Tokajev Putyinnal együtt volt kém az NDK-ban.
- A Normeston felfutásakor a különböző cégekben Lev Tolkacsev orosz autóversenyző tűnt fel, aki az 1990-es és 2000-es években az egyik legnagyobb orosz olajcég, a Lukoil munkavállalója volt. Később a Moszkva-környéki Tverben nyitott három benzinkutat és használtautó-kereskedést, 2014-ben indította Rumos Racing nevű autóverseny csapatát. Mindez azonban kispályás üzletelés a Normestonhoz képest, ezért nem is tekintik az orosz üzleti körökben valós tulajdonosnak, mert saját erőből nem kerülhetett volna dollármilliárdos üzletek közelébe.
- A céghálóban Gennagyij Tyimcsenko, Putyin ismert barátjának menedzserei tűnnek fel vezetői pozíciókban, ami arra utal, hogy az ő érdekeltsége (is) lehetett a Normeston az előző évtizedben.
- 2016-tól tűnt fel a Normeston körül Valerij Szubbotyin, a Lukoil volt alelnöke, aki Európába költözött, de továbbra is kapcsolatban maradt Putyin köreivel. 2023-ban cégén keresztül 49,9 százalékos részt szerzett Normestonban.
A szerteágazó cégstruktúra, a cégvezetők és a pénzáramok elemzése után az orosz tényfeltárók arra a következtetésre jutottak, hogy
a Normeston sosem volt messze Putyin köreitől, bár az egyes korszakokban más-más személyeken keresztül.
Közülük Gennagyij Tyimcsenko a legismertebb, az övé volt korábban a neves olajkereskedő cég, a Gunvor, amely az orosz olajexport akár egyharmadát is lebonyolíthatta fénykorában. Miután a Krím 2014-es orosz megszállása nyomán amerikai, majd európai és más országok is szankcionálták, eladta részesedését a Gunvorban, és azóta közvetlenül nem vesz részt az orosz olajkereskedelemben.
Újra fontos szereplő
Az Important Stories cikkének másik fontos újdonsága – és ez értékeli fel a fenti kapcsolatok jelentőségét is –, hogy az újságírók által megszerzett vámstatisztikák alapján egyértelműen látszik a Normeston 2022 utáni jelentősége a magyarországi és szlovákiai orosz olajimportban.
Korábban orosz cégbeszámolókból megtaláltuk a 2014-es és 2015-ös eladott mennyiséget, de nem lehetett tudni, hogy ebből mennyi jutott ténylegesen Magyarországra – csak közvetlen bizonyítékok voltak arra, hogy mindent a Mol vett meg magyar és szlovák cégeinek.
Az említett vámstatisztikákból viszont látszik, hogy a Normeston szinte kizárólag a Mol-csoportnak adhatott el kőolajat Magyarországra és Szlovákiába. A Normeston 2012 és 2023 között a magyarországi orosz kőolaj ötödét hozta be, a kereskedelmi adatok alapján ezzel körülbelül 1550 milliárd forint forgalmat lebonyolítva. Szlovákia esetében szintén ekkora a Normeston részesedése (a pozsonyi finomító szintén a Mol-csoporthoz tartozik, és a közelmúltig kizárólag orosz olajat dolgozott fel).
Ez alapján az alábbi grafikonon az is érdekes, hogy a Mol kísértetiesen hasonlóan alakította a közvetítő cég fontosságát magyar és szlovák importjában: az Important Stories által megszerzett adatok alapján azt láthatjuk, hogy szinte hajszálra megegyezett az elmúlt évek többségében a Normeston részesedése.
Az üzlet 2014-2016 között pörgött igazán, amikor az államosított Basnyefty exportját hozták be a Molnak, és a Normeston a közvetítői díjon több tízmilliárd forintos hasznot tehetett el korábbi cikkünk számításait alapul véve.
Az üzlet ezt követően takaréklángra került, de miután Oroszország megtámadta 2022-ben Ukrajnát, újra beindult. Megkérdeztük a Molt, hogy miért elevenítette fel ismét ezt a kapcsolatot, de egyebek mellett az ezzel kapcsolatos kérdéseinkre sem válaszolt a társaság cikkünk megjelenéséig.
2023 utáni adatok nem szerepeltek az orosz lap cikkében, de mivel a Mol a korábbinál is nagyobb arányban importált orosz kőolajat, felehetően tovább nőtt a Normeston jelentősége is. Mindenesetre tavaly, amikor Ukrajna megtiltotta a Lukoil olajszállítmányainak áthaladását a Barátság vezetéken, kiderült, hogy a Normeston azon négy közvetítő vállalat egyike, amelyen keresztül a Mol-csoport lebonyolítja orosz importját.
Milliárdok Svájcban
Magyar olajipari szakemberekkel beszélgetve az is felmerült, hogy az orosz fél számára miért lehet előnyös közvetítő cégek beiktatása a magyar-orosz olajkereskedelembe. A fellehető információk szerint a Normeston svájci bejegyzésű cége kapja a bevételt, így ezzel a Putyin-közeli körök eurómilliárdokhoz jutnak az európai pénzügyi rendszerben, ahova Oroszországból a lehetetlennel határos pénzt transzferálni a szankciók miatt. Ez pedig akár titkosszolgálati, fedett műveletek finanszírozásához is jól jöhet.
Igaz, Svájc egyébként is népszerű telephely a nyersanyag-kereskedő vállalatok körében*
Svájcban a vállalati beszámolók nem nyilvánosak, még a statisztikai hivatal sem éri el az árbevétel- és nyereségadatokat, ezért teljességgel megbízhatatlanok az ország hivatalos statisztikai adatai. A korrupcióban és csalásban utazó kereskedők számára ezért ideális helyszín, nem sok esély van arra, hogy kiderüljön, kié az érintett cég, és mekkora volumenű kereskedelmet folytat.
A Barátság vezetéket érő ukrán támadások – és a leválást erőltető uniós irányvonal – nyomán mindenesetre kérdés, meddig maradhat még fenn ez az olajozott kapcsolat. Az biztos, hogy a közvetítő cég zavaros tulajdonosi háttere nem segít meggyőzni az uniós partnereket arról, hogy továbbra is fennmaradhasson a magyar-orosz importkapcsolat.
(Technikai hiba miatt egy ideig nem jelentek meg cikkünkben a grafikonok – a szerk.)
