Több mint százmilliárdért építünk új olajvezetéket, de nem biztos, hogy lesz bele kőolaj

„Egész biztosan elkészül 2027 végéig a magyar–szerb kőolajvezeték magyarországi szakasza, ami komoly előrelépést jelent majd hazánk és az egész térség energiabiztonságának szempontjából” – közölte hétfőn Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, miután tárgyalt Dubravka Dedovics szerb energiaügyi miniszterrel.

• A tervezett vezeték valóban javítja az energiabiztonságot, csak éppen nem itthon, hanem Szerbiában, hiszen a csövön Magyarországról lehet majd olajat szállítani déli szomszédunkhoz.

Előzmények: a magyar–szerb kőolajvezeték ötlete nem új keletű. Az Algyőt Újvidékkel összekötő vezeték építéséről még 2023-ban írtak alá szerződést a felek.

• Az idén év elejére a megvalósíthatósági tanulmány is elkészült. Akkor már arról volt szó, hogy a Százhalombatta–Algyő–Röszke nyomvonalon fektetnék le a csövet, és egy nemzetközi mérőállomás építésére is szükség lesz.
• A beruházás az eredeti tervek szerint 2028-ban zárult volna, ezt hozta most egy évvel előrébb a külügyminiszter bejelentése.

Számokban: a két ország összekapcsolásához Magyarországon mintegy 180, Szerbiában pedig 120 kilométernyi vezetéket kell építeni, amelyen évi 5 millió tonna olajat lehet majd szállítani.

• Magyar részről mindez 320 millió eurónyi, azaz jelenlegi árfolyamon közel 127 milliárd forintnyi beruházást jelentene.

Felülnézet: bár – ahogy a cikk elején idézett mondatból is kiderül – a magyar miniszter hajlamos a hazai ellátásbiztonsággal indokolni a fejlesztést, annak elsődleges célja az lenne, hogy Magyarországról lehessen olajat szállítani Szerbiába, azon belül a pancsovai finomítóba.

• Méghozzá orosz olajat. Szijjártó Péter a Portfolio tudósítása alapján egy februári sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a jövőben „Magyarországon keresztül teljes egészében el lehet látni a szerbiai finomítót orosz kőolajjal, míg a Török Áramlaton át Szerbia felől Magyarországot teljes egészében el lehet látni orosz földgázzal”.
• A külügyminiszteri narratíva szerint mással egyébként nem is lehetne. Szijjártó Péter rendre azt hangsúlyozza, hogy az orosz olajat szállító Barátság vezeték nélkül „fizikailag megoldhatatlan” hazánk ellátása.

Tágabb kontextus: bár – ahogy erről többször írtunk – Szijjártó Péternek ez a függőségre vonatkozó állítása nem igaz, az érdekes kérdés, hogy az elmúlt hetek fejleményeinek fényében mennyire kockázatos az orosz beszerzésekre alapozva egy ilyen, több tízmilliárdos beruházást megvalósítani.

• Az ukránok augusztus eleje óta több ízben is célzottan támadták a Barátság kőolajvezetéket, ami miatt most már reális a veszélye, hogy az tartósan használhatatlanná válik, és így nem érkezik majd orosz olaj hazánkba.
• Az alternatív beszerzési útvonal, a Horvátország felől érkező Adria-vezeték kapacitása arra valószínűleg elegendő, hogy ellássa a Mol magyarországi és szlovákiai finomítóit, de még ez sem teljesen biztos. Ahogy korábbi cikkünkben is jeleztük: lehetnek műszaki kockázatok.
• A két finomító felhasználásánál érdemben több olajat pedig biztosan nem lehet Horvátország irányából hozni. Így a Barátság kiesése esetén a vadonatúj szerb–magyar vezeték üresen maradna, és a szerbeknek is csak az Adria-vezeték maradna, amelynek egy másik ágán jelenleg is kapják az olajat.

Mi várható? Mindez persze nem jelenti azt, hogy a beruházás ne valósulna meg. A fejlesztés melletti érv lehet – és erre utaltak is az érintettek –, hogy finomított termékek akár érkezhetnek is vissza Magyarországra az olajexportot követően, ám eddig ez sem volt jellemző.