Az év elején elmaradt a kormánypárt által beharangozott és vélhetően nagyon várt repülőrajt a gazdaságban, és a nyáron megjelent gazdasági előrejelzések alapján nem is tűnik úgy, hogy idén megérkezik. A lakosság gazdasági helyzetértékelése az elmúlt hónapokban mégis javult egy kicsit, ami a kormány támogatottságára is pozitív hatással lehetett, bár a G7 által összegzett közvélemény-kutatási eredmények alapján egyelőre csak nagyon enyhe javulás látszik.
A gazdasági hangulat és a pártok támogatottságának összefüggéseiről szóló cikksorozatunk áprilisi részében még arról írtunk, hogy mivel az emberek még mindig pesszimistán látták a gazdasági helyzetüket, a kormánypárt kommunikációja is a kormány ellenségei (bírók, civilek, újságírók; Pride, Ukrajna, Kollár Kinga) elleni mozgósításra és az infláció elleni harc hangsúlyozására váltott az év eleji gazdasági fókuszú pozitív kampányról (gazdasági akcióterv, 13. havi nyugdíj, izmos középosztály további erősítése).
Ahhoz képest ugyanakkor, hogy GKI Gazdaságkutató Zrt. áprilisban a fogyasztói bizalmi index enyhe növekedését és a következő 12 hónapra vonatkozó pénzügyi kilátások javulását mérte, a nyár első két hónapjában az index az idei mélypontjára esett, ahonnan viszont a következő két hónapban annyit erősödött, hogy szeptemberre egyéves csúcsra ért.
A GKI közleménye szerint a lakosság következő 12 hónapra vonatkozó pénzügyi kilátásai nem változtak az egy hónappal korábbihoz képest, de az ország következő 12 havi gazdasági helyzetét sokkal kedvezőbbnek látták. A bizalmi index alakulása azért is érdekes, mert hosszú távon nézve Magyarországon az index és az aktuálisan hatalmon lévő kormány támogatottságának alakulása között általában erős összefüggés van.
A lakosság gazdasági helyzetértékeléséből ez alapján pedig a kormánypárt támogatottságának javulása következhet, és a nyilvánosan elérhető közvélemény-kutatási adatok összesítése alapján (a teljes népesség körében) is látszik egy enyhe, egy-két százalékpontos javulás. A helyzetértékelés javulásához persze nincs feltétlenül szükség arra, hogy a konkrét helyzet javuljon, elég, ha a hangulat ilyen irányba változik. Az elmúlt hónapokban inkább az utóbbi jelentősége lehetett nagyobb, mert a konkrét makrogazdasági adatok alapján radikális változást nem lehet beazonosítani.
A kiskereskedelmi forgalom például az év elején érte el tartósan a 2021-es átlagát, és azóta leginkább csak stagnál, de például a belföldi turisták száma is csak mintegy 2 százalékkal nőtt az év első hét hónapjában a tavalyi hasonló időszakhoz képest. Eközben az élelmiszer-infláció augusztusban még mindig hat százalék volt éves alapon, ami nem kiemelkedően magas ugyan, de nem is alacsony.
Két gazdasági tematikájú kormányzati kommunikációs kampány is elindult viszont a nyáron, ezek jobban formálhatták a lakosság véleményét a bolti és turisztikai helyzetnél. Egyrészt a kormány július elején bejelentette, hogy elindítja az Otthon Start programot, ami nagyon kedvezményes, államilag támogatott kamatozású lakáshiteleket tett elérhetővé szeptembertől. Másrészt pedig a Fidesz az év eleji stratégiáján változtatva nem a gazdasági eredményeket kezdte hangsúlyozni, hanem a Tisza Párt által választási győzelem esetén megvalósítandó – a párt által cáfolt – adóemelésekre épített olyan kampányt, aminek a lényege, hogy egy kormányváltás esetén még rosszabb lenne a gazdasági helyzet, mint most.
Hosszabb távon viszont még mindig az látszik, hogy mind a fogyasztói bizalmi index, mind pedig a kormány támogatottsága nagyon messze van a 2022-es választások idején, sőt még az 2024-es EP-választás idején mért szinttől is.
A következő hónapokban arra nem lehet számítani, hogy a gazdasági helyzet jelentősen javul majd. A nyár óta egymást követik az olyan gazdasági előrejelzések, amelyek szerint az egy százalékot sem fogja idén elérni a gazdasági növekedés szintje, de az újabbak közül sok már inkább a 0,5 százalékhoz áll közelebb, mint az egyhez, miközben tavaly a kormány az idei költségvetést még 3,4 százalékos növekedést feltételezve tervezte meg, a miniszterelnök pedig egy ideig 3 és 6 százalék közé várta idén a GDP bővülését. Ehhez képest a Magyar Nemzeti Bank kedden lefelé módosította a korábbi növekedési előrejelzését, és 0,8 helyett már csak 0,6 százalékos GDP-bővülésre számít az idén, de az Erste és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) szeptemberi előrejelzései is csak 0,5 százalékos növekedést látnak valószínűnek a magyar gazdaságban az idén.
A gazdasági helyzet magától tehát nem javul majd jelentősen, viszont folyamatosan lesznek majd olyan kormányzati intézkedések, amelyeket az Otthon Starthoz hasonlóan a kormány gazdasági hangulatjavításra tud majd használni.
Szeptembertől elkezdték kézbesíteni a 2,5 millió nyugdíjast megillető 30 ezer forintos élelmiszer-utalványokat, és szeptember 1-jétől 15 százalékkal emelkedett a bére minden kormánytisztviselőnek, aki a területi közigazgatásban dolgozik. A következő időszakban pedig még számos hangulatjavító intézkedés várható.
- Október 1-jétől a háromgyerekes nők mentesülnek a személyi jövedelemadó fizetése alól.
- Novemberben érkezik az átlagosan 47 ezer forintos nyugdíj-kiegészítés.
- Januártól a 40 év alatti, kétgyermekes nők is szja-mentességet kapnak, és 50 százalékkal emelkedik a családi adókedvezmény az idén januári bázishoz képest, illetve elindul az egymillió forintos, köztisztviselőknek járó otthontámogatás.
- Február elején a rendőrök és a katonák hathavi bérüknek megfelelő fegyverpénzt kapnak. Ekkor érkezik majd a 13. havi nyugdíj is.
A kormány támogatottságának alakulása szempontjából így annak lesz majd a legnagyobb jelentősége, hogy ezek az intézkedések tudják-e majd kompenzálni a gazdaság döcögését.
