Közel egy éve nem látták ennyire optimistán a jövőt a magyar gazdaság szereplői
A magyar cégek és a fogyasztók is optimistábban látták szeptemberben az ország gazdasági jövőjét – derült ki a GKI Gazdaságkutató által az EU támogatásával készült felméréséből. A GKI üzleti bizalmi indexe, ami a várakozásokat összesíti, augusztus után szeptemberben is 2 ponttal nőtt, így már tizenegy hónapja nem volt ilyen magas. Az ipari bizalmi index 2, a szolgáltatói 3 ponttal emelkedett augusztushoz képest, tehát pozitívabban ítélték meg a helyzetet, miközben a kereskedelmi és az építőipari mutató nem változott.
A közeljövőt illetően az építőipar maradt a legpesszimistább, az üzleti szolgáltatások pedig a legderűlátóbb ágazat.
A vállalkozások összesített foglalkoztatási hajlandóságánál nincs nagy változás, a következő három hónapban a cégek 7 százaléka venne fel új dolgozókat, 13 viszont inkább leépítésre készül. A leginkább optimista két szektor az ipar és az üzleti szolgáltatások, ezzel szemben az építőipar a legkevésbé derűlátó.
A gazdasági környezet kiszámíthatósága kissé romlott, leginkább az ipari és építőipari cégek érzik bizonytalannak a helyzetüket. Az ár-indikátor tekintetében, ami a cégek értékesítési árainak a következő három hónapban várható alakulását mutatja, nincs változás augusztushoz képest: a következő három hónapban a vállalkozások 19 százaléka áremelést, 9 százalékuk árcsökkentést tervez.
A fogyasztói bizalmi mutató is javult: szeptemberben 2 ponttal lett magasabb, így egyéves csúcsra ért. Bár az emberek úgy érzik, az elmúlt egy évben romlott a saját pénzügyi helyzetük, és a következő évre sem várnak nagy változást, az ország gazdasági kilátásait sokkal kedvezőbben ítélik meg. Emellett javult az emberek véleménye arról is, mennyi pénzt tudnak nagyobb értékű fogyasztási cikkekre költeni. Az inflációtól és a munkanélküliségtől való félelem is csökkent augusztushoz képest.
A magyar fogyasztókkal és cégekkel szemben kevésbé derűlátó a magyar kormány az ország gazdasági jövőjét illetően. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szeptember elején arról beszélt, hogy 4-4,5 százalék közötti költségvetési hiányra számít idén, szemben a korábban hivatalosan kommunikált 4,1 százalékkal. A várakozását az európai növekedés gyengeségével és a magyar választások előtti kormányzati költekezéssel magyarázta, 2026-ban pedig 4 százalék körüli értékre számít. De a növekedési előrejelzést is csökkentették, a korábbi 2,5 százalékról 1 százalékra, amit szintén az európai lassulással magyaráztak.
Nagy ekkor azt mondta, „naiv” dolog lenne azt várni, hogy egy kormány ne növelje a kiadásait a választások előtt, viszont korlátok is vannak, különösen mivel az adósságarány a GDP 75 százalékához közelít, valamint az ország jelenlegi hitelminősítői besorolását nem akarják kockáztatni, a hitelminősítők pedig idén ősszel vizsgálják Magyarország besorolását.
De az Erste Bank elemzői sem voltak túl optimisták szeptember közepén, várakozásaik szerint 2025-ben csak 0,5 százalék, majd 2026-ban már 2,3 százalék lehet a hazai GDP-bővülés, míg az infláció 2025-ben 4,7, míg 2026-ban 4,1 százalék körül alakulhat. A bank elemzői az idén többször csökkentették a GDP-előrejelzést, legutóbb részben azért, mert az amerikai–európai vámmegállapodás a korábbi modellnél rosszabb feltételeket jelent Európának, részben pedig azért, mert Magyarországon is felemásra sikerültek a harmadik negyedév eddig közölt adatai.
