Ha kivégzéssel fenyegetnek, de végül csak megvernek, annak azért örül az ember – megosztó az EU–USA kereskedelmi alku
Vasárnap sikerült nyélbe ütni az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti kereskedelmi megállapodást. Az USA elnöke, Donald Trump és az Európai Bizottságot vezető Ursula von der Leyen Skóciában véglegesítette a megállapodást.
Mi volt a tét?
Donald Trump már az első elnöksége alatt vámháborút indított többek között az Európai Unió ellen, amit színes kártyákkal és az amúgy is felfutó szójavásárlással sikerült úgy-ahogy leszerelni. Joe Biden alatt sikerült tűzszünetet kötni az alumínium- és acélvámokról, de Trump visszatérése után
- ezekre a termékekre – nemcsak az EU-ból, hanem szinte bárhonnan – 25 százalékos vámot vetettek ki;
- szintén 25 százalékot az autókra és alkatrészeikre (egy korábbi, 2,5 százalékos alapon felül);
- a „felszabadulás napján” pedig a kereskedelmi hiány alapján szinte minden országra bevezetett vámokból 20 százalékot jelentettek be az EU-ra.
Mindehhez jött a fenyegetés
- 30 százalékos uniós vámokról, amik augusztustól léptek volna életbe – Trump többször is halasztgatott vámokat, de emiatt azért sürgető volt a megállapodás;
- és még a levegőben lóg egy akár 200 százalékos vám nemcsak az EU-ból, hanem bárhonnan érkező gyógyszerekre.
A magyar kormány leginkább az autóipari vámokra panaszkodott, amiket Magyar Levente, a külügyi tárca miniszterhelyettese elviselhetetlennek nevezett.
Mit akart az EU?
Az EU is betárazott ellenvámokat, de ezeket nem léptette életbe – az első adagot az amerikaiak halasztása miatt jegelte, miután a magyart kivéve mindegyik kormány támogatta azt, a második csomag az előkészítésnél tartott.
Az Európai Bizottság a kezdetekben kölcsönösen nulla százalékos vámokkal próbálkozott az autóknál és az ipari termékeknél. Ezt már februárban, Maroš Šefčovič kereskedelmi biztos és az USA kereskedelmi minisztere, Howard Lutnick találkozója alatt vizsgálták. (A biztos márciusban és áprilisban szintén egyeztetett Lutnickékkal.) Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke áprilisban hangsúlyozta: ezt „rég és ismételten felajánlottuk, de nem volt rá megfelelő reakció”.
A tervet a nyilvánosságra hozása után Peter Navarro, az USA elnöki főtanácsadója egy „jó, kis kezdésnek” nevezte. A vámok mellett viszont az egyéb akadályok, köztük az áfa csökkentését is szükségesnek tartotta (az EU legmagasabb, 27 százalékos kulcsát csak Magyarországon alkalmazzák). Azt is kérte, hogy hadd adhassák el a többek között génmódosított állatokat és növényeket engedélyező országból jövő „sertéshúsunkat, kukoricánkat, marhahúsunkat” az EU-nak.
Trump sem tartotta elégségesnek a nulla százalékos ajánlatot, ő az „energia” vásárlását emlegette az árukereskedelmi hiány megszüntetésére. Von der Leyen már tavaly novemberben, épp Budapesten felvetette, hogy az USA-ból hozott cseppfolyósított földgázzal (LNG) váltsák ki az orosz gázt.
Több lap, köztük a Bloomberg júniusra arról írt: az EU hajlandó elfogadni, hogy 10 százalékos alapvámot vessenek ki, de azt kérték, hogy bizonyos termékekre (például a gyógyszerekre, az alkoholra, a félvezetőkre és a kereskedelmi repülőgépekre) ennél alacsonyabb tétel vonatkozzon. A lap már nem sorolta közéjük az autókat.
Miben állapodtak meg?
Šefčovič hétfőn kifejtette, hogy
- az USA által kivetett általános vám 15 százalék;
- amit többfajta termékre, például repülőalkatrészekre kölcsönösen nulláztak;
- valamint 750 milliárd eurónyi uniós „stratégiai beszerzésről”;
- és 600 milliárd eurónyi „befektetésről” állapodtak meg.
A beszerzések alatt földgázt, kőolajat, nukleáris fűtőanyagot és a mesterséges intelligenciához szükséges csipeket értenek. Von der Leyen egy nappal korábban külön kiemelte, hogy az energiánál kifejezetten az orosz forrásokat váltanák ki (az orosz gáztól és olajtól vétózhatatlanul függetlenedne 2027-re az EU).
Šefčovič azzal igyekezett védeni az egyezséget, hogy az stabilitást hoz, megnyitja az ajtót az együttműködés előtt, és elkerüli a gazdasági háborút. A beígért, legalább 30 százalékos vámokkal „gyakorlatilag leállítanák” a kereskedelmet, az autóknál pedig az eddigi, összesen 27,5 százalékos vámot 15-re csökkentik.
Orbán szerint Trump megette Ursula von der Leyent
A kormány önmagához képest elég hallgatag a megállapodással kapcsolatban. Orbán Viktor hétfő reggel, a Harcosok órája nevű új kormánypárti műsorban szűkszavúan értékelt. A miniszterelnök szerint az amerikai elnök nehézsúlyú tárgyaló, Ursula von der Leyen pehelysúlyú tárgyaló. Trump megette Ursula von der Leyent – mondta Orbán Viktor.
A miniszterelnökön kívül még Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szólalt meg. Az MTI-hez eljuttatott közleményében Ursula von der Leyen és az Európai Bizottság korábbi döntéseit kritizálja, a megállapodás elemei szóba sem kerülnek. Szijjártó szerint „a Magyarországra irányuló amerikai beruházások növekedése ellensúlyozza az Európai Bizottság által a vámok ügyében okozott károkat”. A KKM ezen kívül azt emelte ki, hogy Orbán Viktor bármikor találkozhatna Donald Trumppal, akár személyesen is. A közleményt azzal zárják, hogy „a magyar kormány már Donald Trump beiktatásakor azt javasolta az Európai Bizottságnak, hogy haladéktalanul csökkentsék az Egyesült Államokkal szemben alkalmazott vámokat”.
A megállapodásról kérdéseket küldtünk a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, a Kormányzati Tájékoztatási Központnak és a Miniszterelnökségnek is. Többek között arra voltunk kíváncsiak, hogyan értékeli a kormány a megállapodás létrejöttét, és hogy a kormány szerint milyen hatása lehet a megállapodásnak a magyar gazdaságra.
Reagáltak más európai vezetők is. François Bayrou francia miniszterelnök komor napról és behódolásról írt X-re az egyezség miatt. Friedrich Merz német kancellár viszont üdvözölte a megállapodást, amivel elkerülték a helyzet szükségtelen elszabadulását és a kereskedelmi konfliktust. Ez szerinte súlyosan érintette volna az exportorientált német gazdaságot, különösen az autóipart, ahol a legfontosabbnak tartotta a vámok gyors csökkentését. Dick Schoof holland kormányfő létfontosságúnak nevezte az egyezséget X-en. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök az ANSA hírügynökség szerint hétfőn üdvözölte, hogy megállapodtak, de a részleteket is látni szerette volna. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az alku még csak elvi, és jogilag nem kötelező.
Trump a megegyezés előtt elismerően beszélt a bizottsági elnök munkájáról: „Ursula fantasztikus munkát végzett nekik, nem nekünk, de nagyszerű munkát végzett. Mi is nagyra becsüljük őt”.
Rossz kilátások a magyar gazdaságnak
A vasárnap este megszületett megállapodás eddig megismert elemei jelentős részben megegyeztek azokkal, amiket már korábban is beharangoztak, így nagy meglepetés senkit nem érhetett – mondták a Telexnek nyilatkozó makrogazdasági elemzők.
A részletek ismerete nélkül viszont egyelőre nehéz megmondani, hogy pontosan milyen hatással lesz a kereskedelmi megállapodás az Európai Unió, és így Magyarország gazdaságára, ugyanakkor nagy vonalakban már fel lehet rajzolni, hogy merre haladhat majd a gazdaság.
Móró Tamás, a Concorde vezető stratégája szerint bár nem a legelőnyösebb megállapodás született európai szempontból, sokkal rosszabbul is járhatott volna az EU. „Ha a börtönben kivégzéssel fenyegetnek, de végül csak megvernek, annak azért örül az ember” – mondta Móró.
Szerinte egyébként Trump sikeresen kijátszotta az EU-s tagállamok közötti feszültségeket, ellentéteket. Bizonyos országoknak engedményeket tett, amivel sikerült elérnie, hogy kevésbé előnyös elemeket is elfogadjon a blokk egésze. Jó példa erre Franciaország, amely kedvezményt kapott repülőalkatrészekre és bizonyos alkoholokra. A német gazdaság szempontjából kiemelt jelentőségű járműgyártás viszont kevésbé járt jól. „Bár a német autógyárak örülhetnek, hogy a 27,5 százalékos vám helyett csak 15 százalékos vám lesz érvényben az autókra, ez még mindig jelentős vámtétel” – mondta Móró. Azt, hogy a német ipar nem örülhet, az is jól jelzi, hogy a BDI német iparszövetség bírálta a megállapodást, a német Kiel Institute for the World Economy (IfW) számítása szerint pedig az ország GDP-jét 0,15 százalékkal csökkentheti az új helyzet.
Az elemző szerint az európai autóiparban biztosan lesznek változások a következő években. Ahogy arról már több német gyártó – BMW, Mercedes, Audi – korábban is beszélt, biztosan fognak áttelepülni gyártókapacitások az Egyesült Államokba. Gazdasági szempontból persze az a reális, hogy az USA-ban népszerű modellek gyártásának egy részét fogják átvinni.
Ez az a szektor, ahol Móró szerint a magyar gazdaság is megérezheti majd a megállapodás hatásait. Miután a hazai ipar jelentősen függ a német autógyártóktól, az európai termelés áttelepítése a tengerentúlra korlátozni fogja Magyarország számára a növekedési lehetőségeket. A Magyarországra települő német gyárak általában kisebb magyar cégeket is bevonnak a beszállítói láncokba, így ezeken a haza cégeken keresztül közvetett hatása is lesz a megállapodásnak a magyar gazdaságra.
Az európai autóipar tehát a 15 százalékos vámmal veszteni fog a versenyképességéből. Ez nyilvánvalóan a magyar autógyártás versenyképességére is hatással lesz, ez pedig a hazai bérnövekedést is negatívan befolyásolhatja majd. Móró Tamás arról beszélt, hogy a kereskedelmi megállapodás érvénybe lépését követően aligha lesz tartható a korábban kötött bérmegállapodás.
A gyógyszeripar lehet az egyik nagy kárvallottja európai szempontból az egyezségnek. Itt tudni talán a legkevesebb részletet Trump terveiről. Vasárnap Von der Leyen is kerülte a kérdést, annyit mondott, hogy „az amerikaiak további vámokat és intézkedéseket is bevezethetnek az európai gyógyszerexportőrökkel szemben, nem kizárt, hogy szigorúbb tarifák is jönnek, ez szerinte külön kezelendő kérdés”. Ebben a szektorban főleg Írország lehet érintett, de Magyarország is rosszul járhat, ha Trump úgy dönt, beleszáll az európai gyógyszeriparba. Móró szerint ugyanis kevéssé ismert tény, hogy az Egyesült Államokba irányuló magyar export nagyon fontos eleme a gyógyszerexport, így egy magas vám tovább ronthatja az ország versenyképességét.
„Fájdalmas, de elviselhető kompromisszum, a magyar növekedési kilátásokat ugyanakkor biztosan rontani fogja” – értékelte az Móró Tamás a megállapodást.
A teljes világgazdaságra hatással lesz
A The Observatory of Economic Complexity (OEC) vámszimulátor előrejelzése szerint a vasárnapi kereskedelmi megállapodás eredményeképpen 2027-ig bezárólag 46 százalékkal csökkenhet az USA-ba irányuló globális export az elmúlt 3 év átlagához képest. Ez körülbelül 2680 milliárd dollár csökkenést jelent. Az Egyesült Államok exportja ezzel szemben növekedni fog, az előrejelzés szerint 12 százalékkal az elmúlt három év átlagához képest, ami 1590 milliárd dolláros növekedést jelentene.
Az előrejelzés egy olyan modellen alapszik, amely előrejelzést készít arról, hogy a bejelentett, kizárólag az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti kereskedelmi megállapodás hatására hogyan alakulhat át a világkereskedelem – írja a CNBC.
„Az országok természetes tendenciája, reakciója a vámokra az lesz, hogy átrendezik a kereskedelmi kapcsolataikat, távolodva az Egyesült Államoktól” – mondta Cesar Hidalgo, a Toulouse School of Economics közgazdaságtan professzora, a Center of Collective Learning igazgatója, és a Datawheel alapítója, amely az OEC tarifaszimulátort készítette.
Hidalgo a vámok hatását Németország példáján keresztül magyarázta: „A 2025 eleji forgatókönyv szerint – amikor még nem voltak új vámok – a Németországból az Egyesült Államokba irányuló export a 2023-as 133 milliárd dollárról 2027-re 155 milliárd dollárra nőtt volna. A 15 százalékos vámmal az export a 2023-as 133 milliárd dollárról 2027-re 149 milliárd dollárra fog várhatóan nőni” – mondta Hidalgo.
