Módosította az agrárminiszter az Élelmiszerkönyvet, így többek között a trappista sajtok hazai forgalmazásánál is új szabályok léptek életbe.
- Az új szöveg meghatározza az összetevőket, a forgalmazható méreteket és még a sajt lehetséges forgalomba hozatali alakjait is.
Reakció: a törvénymódosítás az indoklás szerint a fogyasztói bizalom erősítését célozza, de szakértők szerint nem nehéz látni, hogy az olcsó, főleg lengyel sajtimport egy részét akarja adminisztratív gátakkal kiszorítani a trappistakínálatból.
- A Tej Terméktanács üdvözölte a lépést, állítása szerint ugyanis évente több ezer tonna trappistának átcímkézett sajt érkezett az országba.
Miért fontos ez? A hazai gyártású trappista sajt csak korong alakú lehet. A (külföldön gyártott) hasáb alakúak ezentúl csak szeletelve vagy reszelve kerülhetnek a magyar boltokba trappista elnevezés alatt.
- Bár egy reszelt sajtnál utólag már nehéz ellenőrizni, hogy milyen alakú volt aprítás előtt, a jogszabály lényege nem is ez lehet.
- Sokkal inkább az, hogy a nagy, főleg lengyel gyártók jellemzően hasábokra vágják a sajtot, vagyis ezentúl választaniuk kell, hogy a magyar export kedvéért korong formára váltanak, vagy ha ezt nem teszik meg, akkor csak szeletelve és reszelve léphetnek be a magyar piacra trappista elnevezéssel.
- Ezek azonban magasabb árfekvésű verziók, vagyis az árérzékeny magyar vásárlók kosarában kisebb arányt képviselnek.
Felülnézet: az Európai Unió egységes piacán egy termék tagországok közötti kereskedelmét csak akkor lehet ehhez hasonló módszerrel korlátozni, ha
- a célországban a vásárlók a termékhez egy bizonyos tulajdonságot erősen kapcsolnak,
- vagy a termék minősége és származási helye között szoros minőségi kapcsolat van, de a trappistánál ez biztosan nem áll meg.
- A magyar szabály valószínűleg abból indul ki, hogy a hazai vevők annyira korong alakúnak tartják a trappistát, hogy a hasáb forma „hamis”, megtévesztő.
- Azt nem közölték, hogy a szabálymódosítás alapelveit uniós szinten előre egyeztették-e.
Tágabb kontextus: a trappista sajt Magyarországon évtizedek óta a legkedveltebb sajt, és a hazai tejipar egyik legfontosabb terméke.
- Minőségében ma már inkább a belépő szinthez tartozik a teljes sajtpalettán, így akár arra is lenne tér, hogy minőségi innovációval vegyük fel a versenyt a nagy tételben gyártó, olcsóbb külföldi importtal szemben. Egyelőre azonban maradt az adminisztratív eszköz.
- Magyarországon számos hasonló, leginkább a címkézést érintő iparvédelmi szabály van, a növényi alapú italokat például nem lehet tejnek nevezni, a virslinek nem megfelelő, de hasonló húskészítmények csak pálcikák, rudak vagy rudacskák, az ízesített sörök pedig csak söritalok lehetnek, és még számos példát lehetne említeni.
Mi következik? A legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a külföldi gyártók megmaradnak a hasáb forma mellett, de másképp nevezik el a termékeiket.
Igen, de: ha a manapság különösen árérzékeny magyar vásárlók jelentős része hajlandó megválni a trappista jelzőtől az olcsóbb sajt érdekében, akkor a jogszabály-módosítás nem éri el a fő célját.
- Ez az Alföldi Tej Kft. sorsa szempontjából sem közömbös, a hazai nyers tej közel ötödét felvásárló és feldolgozó vállalat felvásárlásáról épp most kezd tárgyalni a kormány, miután pár hete megtiltotta a társaság eladását egy görög befektetőnek.
