Több mint 500 milliárd forint gazdája támogatja már a Tisza vagyonadó tervét

A vagyonadó a Tisza-párt gazdaságpolitikai programjának egyik fő pontja. A leendő Tisza-kormány az egymilliárd forint feletti vagyonokra tervez egyszázalékos adót bevezetni.

• „Minden szupergazdagnak hozzá kell járulnia a jobb minőségű közszolgáltatásokhoz, ezt követeli meg a társadalmi igazságosság” – fogalmaz a párt választási programja, ami az átlagosnál kisebb jövedelműek adóinak csökkentését is célként tűzi ki.

Számokban: évente 160-180 milliárd forintos adóbevételt hozhat az új adóforma és 25-30 ezer háztartást érinthet a Blochamps Capital korábbi becslése alapján. A Tisza személyijövedelemadó-csökkentési terve várhatóan 300 milliárd forintos kiesést is jelenthet, ezért a vagyonadóval a kieső összeg még önmagában nem tűnik pótolhatónak.

Mit mondanak ők? Több magyar milliárdos, köztük szerdán Jellinek Dániel fejezte ki támogatását a felvázolt vagyonadó kapcsán. Jellinek a megfelelő részletszabályok megállapításának jelentőségét hangsúlyozta, mint például az adóalap pontos megállapítása, hogy a negatív gazdasági következmények elkerülhetők legyenek.

• Bojár Gábor, a Graphisoft és az Aquincumi Technológia Intézet alapítója 2025 szeptemberében adott interjút lapunknak, ahol kiállt a javasolt adó mellett (ekkor a javaslat még az ötmilliárd feletti vagyonokat célozta).
• Wáberer György nagyvállalkozó a választási héten nyilatkozta a Telexnek, hogy „más országokban is fizetnek a gazdagok adót, és a kisember arányosan sokkal többet adózik, ez igazságtalan, változtatni kell ezen a rendszeren. Örülök, ha sok adót kell fizetni, mert akkor valószínűleg sokat is keresünk”.
• 543 milliárd forint vagyonnal rendelkezik együtt a három milliárdos a 100 leggazdagabb magyar 2025 lista szerint. Ez alapján tőlük egy évben elvileg 5,43 milliárd forint folyna be a költségvetésbe, de a pontos összeg természetesen az adóalapszabályok függvénye.

Reakciók: Zsiday Viktor befektetési szakember korábbi blogbejegyzésében kritizálta a vagyonadó ötletét. A közgazdász szerint problémás a vagyon, vagyis az adóalap pontos megállapítása, és az adóalanyok elvándorlását eredményezheti az elvonás.

• Jellinek Dániel is ezért hangsúlyozta, hogy fontos az adónem körültekintő bevezetése: Norvégiában és Franciaországban is kivándorláshoz vezetett az adó bevezetése, Franciaországban többek között ez volt az oka annak, hogy utána meg is szüntették.
• Nem tartja indokoltnak Zsiday a vagyonadót, mert a vagyoni és jövedelmi különbségek nem kiemelkedőek a világátlaghoz képest Magyarországon. A nagyobb közteherviselést ellenben nem veti el, mivel az ország a „gazdagok számára majdnem adóparadicsom”, de hatékonyabbnak gondolja a vállalati nyereségadó, az osztalékadó vagy az árfolyamnyereség-adó növelését.

Mi várható? A vagyonadó részletei egyelőre nem ismertek, vélhetően az új kormány májusi megalakítása után tudhatunk majd meg többet a szabályairól.