A magyar gazdaság lovas kocsira ült, a többiek autóval járnak

Számos aggodalmat ismételtek meg az idei uniós országjelentéséből az Európai Bizottság tagjai szerdán, a dokumentumról és a vele együtt kiadott ajánlásokról rendezett szemináriumon.

Fokozott párbeszédet folytattak a kormánnyal, a magyar hatóságokkal és az érintettekkel is egyeztettek, hangsúlyozta Kees van Duin az Európai Bizottság magyar képviseletének rendezvényén. Az uniós testület főosztályvezetője az uniós ajánlások közül megemlítette többek között azt, hogy fel kellene gyorsítani az egyszeri, koronavírus-járvány hatásait kezelő helyreállítási alapból fizetett terv végrehajtását. (Ez azért egyre sürgősebb, mert az uniós program 2026-ban kifut, de a magyar kormány jogállamisági előfeltételek miatt egyedüliként nem adhat még be rendes kifizetési kérelmet.)

Van Duin rámutatott, hogy ugyan a felsőoktatási részvétel javul az EU-ban, ám Magyarországon nem, javítani kell a képzettség szintjén. Sokan dolgoznak, de főleg rossz termelékenységű munkahelyeken, bizonyos területeken és csoportoknál pedig nem működik jól a munkaerőpiac. Az orosz energiafüggés strukturális kockázat, gyenge az áram infrastruktúrája és tárolása, rugalmatlan a piac, miközben magas a fosszilis energia támogatása.

A kezdeti gyors felzárkózás után „valahogyan megváltoztak a dolgok”,

vélte Stefan Ciobanu. A bizottsági főosztályvezető arra hívta fel a figyelmet, hogy számos térségbeli tagállam megelőzte Magyarországot az egy főre jutó bruttó nemzeti összterméknél (GDP-nél), a munkaerő termelékenysége pedig szinte változatlan maradt, miközben a térségben emelkedett. Hosszú távon az uniós tagállamok közül Magyarország számíthat a harmadik legnagyobb arányban a nyugdíjkiadások növekedésére.

Konszolidálódik a – túlzott hiány miatt tavaly uniós eljárást beindító – magyar költségvetés, de az előrejelzés alapján ez „lassul”, 2026-ban „kis növekedés” várható. Arra számított, hogy az idei enyhe emelkedés után jövőre erősödni fog a GDP növekedése az erősödő fogyasztás és új gyárak miatt, a munkanélküliség pedig csökken, feszes marad a munkaerőpiac. Több tényező, például az állami támogatások vonzóvá teszik Magyarországot, különösen az iparnak, de komoly kihívások is akadnak, mint a kiszámíthatatlan szabályváltozások, „látnak teret” a kormányzati hatékonyság növelésére.

A kormány nem hagyta kritika nélkül a jelentést

A rendezvény alkalmat adott rá, hogy a kormányzat is közvetlenül elmondhassa a véleményét. Bókay Márton, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára üdvözölte, hogy az Európai Bizottság egyeztetett velük,

az észrevételeik közül több „korrekciót” is átvezettek. Olyan magyar kezdeményezésekre is felhívták a figyelmet, amik korábban nem kerültek be. Ugyanakkor az Európai Bizottság több olyan javaslatot is elutasított, amihez a kormány szerint részletes indoklást adtak, és helyenként régi adatokra alapoztak.

A gazdaság a válságok ellenére stabil, a kormány lépéseinek köszönhetően sikerült leküzdeni a globális inflációt, és meredeken csökkenhet, jelentette ki az árrésstopokra utalva a 2023-ban és az idei év elején is az EU legmagasabb értékeit mutató magyar adatokról. (Bár éppen szerdán jött ki a friss, ismét növekedést mutató KSH-adat.) Igyekeznek élénkíteni a belső keresletet a jövedelmek vásárlóerejének növelésével, a megfizethető lakhatás biztosításával, valamint a hazai kis- és középvállalatok támogatásával, mint a Demján Sándor Programmal. Úgy látta, Magyarország vonzó befektetési célpont maradt az egyik legmagasabb befektetési aránnyal az EU-ban. A német autóipar gyengélkedése beárnyékolta a közelmúltban a gazdaságot, de a külkereskedelem többletbe fordult, az elmúlt évek fokozatosan termelésbe álló befektetései (például a kínai BYD-é) pedig erősíthetik a növekedést. 2022-ben az EU-ban Magyarországon emelkedtek leginkább a bérek, ez az arány később is a legmagasabbak közt maradt, a reálbérek pedig szintén az uniós átlag felett teljesítettek, mondta Bókay.

Elszálló költségvetés vagy nem elég gyors helyreállítási terv?

Bókay hangsúlyozta, hogy az értékelés szerint a magyar hatóságok jelentős erőfeszítéseket tesznek a korrupció elleni rendszer, valamint az igazságszolgáltatás megerősítésére, a közbeszerzési verseny javítására.

Az Európai Bizottság szorgalmazza, hogy a tagállamok minél gyorsabban hajtsák végre a helyreállítási terveiket.

A közelgő, 2026-os végdátumra tekintettel „egyetértünk azzal, hogy szükséges a jelenlegi erőfeszítések fokozása”, ugyanakkor „hazánk esetében jelen formájában megkérdőjelezzük az ajánlás ezen elemét”,

hiszen Magyarország egy előlegen kívül „nem jutott forrásokhoz” az alapból. A terv „hazai forrásokból történő, a Bizottság által elvárt mértékű végrehajtása megnövelné a költségvetési kiadásokat, így a hiánycél nem lenne tartható”.

Ahogy arról korábban írtunk, az Európai Bizottság az országjelentések kiadásakor nem változtatott a helyreállítási alap határidőin, amik vészesen közelednek, ezért a testület sűrűsödő csúszások közepette valóban sürgette a kormányokat. A magyar viszont még a többinél is rosszabb helyzetben van, mert mostanra egyedül nem teljesített jogállamisági előfeltételeket a rendes kifizetésekhez. Ahogy akkor leírtuk, elvileg lehetséges, hogy a kormány mindent előfinanszíroz, és akár az utolsó pillanatban teljesíti a feltételeket. A kormány korábbi válaszából ugyanakkor kiderült, hogy 2022. vége, a magyar helyreállítási terv elfogadása óta a 4200 milliárd forintnyi tervből 2090 milliárdnyira írtak ki pályázatot és több mint 1200 milliárdnyit fizettek ki, vagyis bele kellene húzni. A szerdai mondatok arra utalnak, hogy a javasolt mértékű gyorsítás előfinanszírozási igénye akkora lenne, hogy attól elszállna a költségvetés. (Így is részben a helyreállítási alappal magyarázta a kormány, miért kell a korábbi elképzeléseihez képest dupláznia idén a devizahitelek felvételét.)

A jelentős munkaerőbevonás a termelékenységnél járt áldozattal

Jelentős volt 2010-től a munkaerő bevonása, extenzíven nőtt a gazdaság, ami azzal az áldozattal járt, hogy nem emelkedett a termelékenység – árnyalta a jelentés megállapításait Suppan Gergely. A költségvetés makrogazdasági megalapozásáért felelős helyettes államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy az uniós átlag jobban nőtt, 2015-2016 környékétől egy fordulattal sikerült valamennyire felzárkózni, de 2020 óta ismét sokkok érik a magyar gazdaságot. Románia egy cseppet sem inkluzív, nem volt ilyen ugrás a foglalkoztatásban. Lehet, hogy valaki összeszerelőként dolgozik, de az is ugrás, hogy belépett a munkaerőpiacra. Ugyanakkor elismerte, hogy a hazai cégek termelékenysége jóval elmarad a nagyokhoz képest, a mikrocégeké különösen, nekik indult például a Demján-program.

Nagyon gyengén fejlett a kockázati tőke piaca, de ez a térségben is így van, és Európa is fényévekre van az USA vagy Izrael mögött. Európán belül külön vonzó csomópontok alakultak ki, erős a nemzetközi elszívóhatás. Van kormányzati támogatás, lehet, hogy nem elég, de gyors és tektonikus mozgások vannak, Európa lassan Kína hátát fogja nézni. Próbálják kialakítani az egyetemek, kutatóintézetek ökoszisztémáját, a duális képzést, a Zalazone tesztpályát hozva példának.

Félig tele vagy félig üres pohár?

Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója szerint félig telinek és üresnek is lehet látni a poharat. Fontos a foglalkoztatás növelése, ami korábban a rendszerváltozás óta hiányzott, de elmaradt mellette az, hogy hatékonyabban tudják a dolgozókat foglalkoztatni. A túlzott kormányzati centralizáció és a kormányzati beavatkozás intenzitása lefogja a vállalkozások kezét, a Világbank is súlyos romlást látott a kormányzati mutatókban, például az EU-tagok között a korrupció ellenőrzésében a 26., a szabályozás minőségében az utolsó, 27. helyre rontottunk. Az állami költések szerkezete 2010-hez és a régióhoz képest is eltolódott a klasszikus feladatoktól a gazdasági beavatkozások felé – szerinte korántsem előnyére. (Palócz Éva és Oblath Gábor idén megjelent kapcsolódó tanulmányáról itt írtunk részletesen.)

Orbán Balázs miniszterelnöki tanácsadó egy stratégiában azonosította, hogy közepes jövedelmi csapdájába estünk, hangsúlyozta Pogátsa Zoltán. A közgazdász, habilitált egyetemi docens rámutatott, hogy sokan beleragadtak ebbe a helyzetbe, de elég széles irodalma van, hogy milyen lépésekkel lehet ebből kilépni: a humán tőkét erősítették azok, akik kijutottak belőle. Erősen korlátozza a cégek innovativitását, hogy a magyarok humántőke-mutatói nem a hozzánk hasonló visegrádi országokéval vannak egy szinten az egészségügytől a nyelvtudáson át az értő olvasásig. Akkor számít változásra, ha a sztárminiszterek az egészségügyért vagy oktatásért felelős tárcavezetők lesznek, de ezeknek a területeknek önálló minisztériuma sincs.

Pár évig nőtt a magyar termelékenység, de ez relatív. A gyalogláshoz képest a lovas kocsi nagyon gyors, autók között nem – a magyar gazdaság pedig felült egy lovas kocsira, de a többiek autóval járnak. Felülről próbáljuk húzogatni a gazdaságot ahelyett, hogy alulról tolnánk. A beszélgetéseken mindig a Prezinél és hasonlóknál kötünk ki, de a magyar gazdaság nagyrészt nem Prezikből áll.