Azért költöztek Debrecenbe, mert jól fizető munkát találtak az akkugyárban. Indoklás nélkül kirúgták őket

• A korábban jelzettnél sokkal több, 150-200 dolgozójának felmondott az elmúlt három hétben a Debrecenben akkugyárat építő CATL, és ezt további leépítési hullámok követhetik – jelezték nekünk a cég jelenlegi és volt dolgozói.
• Közülük többen úgy tudják, hogy a gyárból a magyarok túlnyomó részét ki fogják rúgni, kérdés, ezek után is akarja-e közpénzzel támogatni a magyar állam a cég beruházását.
• A nekünk nyilatkozó dolgozók szerint többeket munkaidőben szólítottak fel, hogy távozzanak a gyár területéről, és csak rövid idejük volt, hogy összepakolják a cuccaikat.
• Rengeteg gyerekes ember vesztette el a munkáját, a legrosszabbul pedig azok jártak, akik kifejezetten a CATL miatt költöztek a városba.

Szerdán reggel írtuk meg, hogy az elmúlt egy héten több tucat magyar dolgozóját kirúgta a debreceni CATL. A döntés azért érthetetlen és meghökkentő, mert a cég néhány héttel ezelőttig aktívan toborzott. Az érintettek szerint a cégvezetés a magyarok helyett kínaiakkal akarja feltölteni a gyárat.

Az elmúlt napokban összesen 7 jelenlegi és volt CATL-alkalmazottal, valamint két, a cég vezetésével kapcsolatban álló személlyel beszéltünk, az ő elmondásaik alapján raktuk össze, mi történhetett a gyárban, a cég viszont többszöri érdeklődésünkre sem kommunikált semmit.

Alig győzték a toborzást

A CATL vezetése május közepén tartott egy szűkkörű háttérbeszélgetést, amelyen hosszan magyaráztak a gyár elindulásáról. Tájékoztatásuk szerint akkor 650 alkalmazottjuk volt, és év végére további ezer főt akartak volna felvenni. A terv az volt, hogy az első debreceni gyáregység jövő év második felére tud majd teljes kapacitással termelni és addigra kétezer dolgozóra lesz szüksége.

A cég vezetői akkor arról beszéltek, hogy először a gyár 60 kilométeres körzetéből próbáltak dolgozókat felvenni, később azonban elkezdtek az egész országban, majd Románia határához közeli részén is toborozni. Azt állították, hogy a régióban a versenytársak többségénél magasabb fizetéseket kínáltak, de várhatóan nem fogják tudni a környékről feltölteni a gyárat, ezért azzal számolnak, hogy több száz Fülöp-szigeteki vendégmunkást is fel kell majd venniük.

A nekünk nyilatkozó jelenlegi és volt alkalmazottak közül többen azt mondták, hogy a nagyon intenzív toborzásról és a relatív magas fizetésekről szóló tájékoztatás abszolút megállja a helyét. Szerintük voltak olyanok, akik korábban teljesen más szektorban dolgoztak és a jóval magasabb fizetésért váltottak a CATL-höz.

Azt mondják, a CATL idén rengeteg jó szakembert el tudott elcsábítani a konkurenciától, amit az egyik alkalmazottjuk úgy írt le: „A CATL január-február-márciusban az iparág legjobbjait csődítette össze. Mindenhonnan. Számolatlanul jöttek emberek BMW-től, a tiszaújvárosi Jabilból és még sorolhatnám. Volt, akit Svédországból csábítottak haza, mást Belgiumból, de

volt, aki a kecskeméti Mercedes-nél adta fel a karrierjét és költözött Debrecenbe, annak minden nyűgjével, vonzatával. Vagy például a gödi Samsungból. Na, őket is kirúgták.”

A kínai CATL tehát nem sajnálta a toborzásra sem az energiát, sem a pénzt. Van olyan forrásunk, aki szerint a cégvezetés elkötelezettségét mutatta, hogy viszonylag sok magyarországi dolgozójukat küldték ki hosszú kínai betanításokra, miközben ehelyett választhatták volna azt is, hogy több kínai alkalmazottjukat küldik ide. Akkor azonban még fontosnak találták a helyi munkaerő kiképzését.

Május közepén már látszott, hogy új világ jön Debrecenben

Bár azt, hogy a mostani kirúgásokról pontosan ki és pontosan mikor döntött, nem tudjuk, érdemes megemlíteni, hogy a debreceni gyár élén idén márciusban zajlott le egy vezetőváltás. A CATL európai részlegét 2020 óta Jason Chen vezette, és ő volt a CATL Hungary Kft. ügyvezető igazgatója is. Idén márciusban azonban leváltották a Chent, és a helyére Shen Fenget nevezték ki, aki 2019-től a tengerentúli és európai piacokért felelős autóipari ügyvezető igazgató volt.

Egy most kirúgott dolgozó szerint innentől kezdve szépen-lassan megváltozott a hangulat, a kínai középvezetők elkezdték azt hangoztatni, hogy az új vezérigazgató miatt „nagy változások lesznek”. Szerinte egyre gyakrabban hallottak, olyan megjegyzéseket, hogy „túl sokan vagytok”, vagy hogy „Kínában ugyanezt a munkát harmadennyi ember látja el”, vagy hogy „a kínaiak sokkal hatékonyabban dolgoznak nálatok, mert ők hétvégén is bent vannak”.

Egy másik nekünk nyilatkozó dolgozó szerint ebben az időben új kínai vezetők érkeztek a céghez, akik a korábbitól eltérő stílust képviseltek. „Korábban elképzelhetetlen lett volna, hogy valakit egy 30 fős csetcsoportban kirúgással fenyegessenek meg, most megtörtént.”

Ebben az időben már voltak aggasztó jelek. Egy forrásunk szerint májusban egy nagyobb csoport indult volna repülővel kínai kiküldetésre, de az utolsó pillanatban az egyik kínai vezető szólt, hogy néhány embernek mégsem kell kimennie. Nem mondták meg, mi a lemondás oka, de állítólag volt, akit már a repülőtérről fordítottak volna vissza.

Ezzel párhuzamosan a toborzást is lelassították. Az egyik forrásunk szerint az új kínai vezetés néhány pozíciót leszámítva már májusban létszámstopot hirdetett. Akkor szerinte a toborzásban részt vevő magyaroknak sem mondták el, miért nem vehetnek fel embereket, csak azt, hogy inkább ne hívjanak be többet interjúzni. Egy másik forrásunk szerint az akkor még zajló interjúztatások során már ki volt adva a HR-eseknek, hogy „most két hétig nincs felvétel”.

Egy nekünk nyilatkozó dolgozó szerint május közepén kihirdettek egy új céges szabályzatot, ami a korábbiaknál szigorúbb feltételeket támasztott a próbaidős dolgozóknak. Ez alapján a dolgozóknak a próbaidő végén egy bonyolult, teszttel összekötött vizsgát kell teljesíteniük, és ha azon nem érnek el elég pontot, nem maradhattak.

És akkor elkezdődtek a kirúgások

Június közepén aztán elkezdődött a leépítési kör, amelynek híre a Telexhez is eljutott. Az egyik forrásunk szerint először egy próbaidőn lévő technikusnak mondtak fel mindenféle indoklás nélkül. Mivel a munkájával kapcsolatban semmilyen komoly probléma nem merült fel, a legtöbben nem értették, miért kell mennie, és a lépésnek gyorsan híre ment a cégben.

Június végén aztán különböző részlegeknél dolgozó alkalmazottak kaptak olyan levelet, hogy nem mentek át a próbaidő végén szervezett vizsgán, ezért megszűnik a munkaviszonyuk. Egy forrásunk szerint a vizsgáról szóló számok egy része még csak nem is a valóságot tükrözte, mert a vizsga egymásra épülő részekből állt, és ha valaki a korábbin olyan rossz eredményt ért volna el, mint ami a kimutatásban állt, akkor tovább sem jutott volna a későbbi vizsgarészhez.

Idővel aztán egyre több próbaidős alkalmazott kapott olyan levelet, hogy a próbaidő vége előtt, indoklás nélkül felmondják a munkaviszonyát. Úgy tudjuk, a karbantartás, folyamatmérnökség, ipari mérnökség, beszállítói mérnökség és minőségellenőri területekről mérnököket, technikusokat és operátorokat is elküldtek.

Az elbocsátási hullám erre a hétre a határozatlan munkaszerződéssel rendelkező, már régebb óta ott dolgozó kollégákat is elérte. Úgy tudjuk, a cég közülük többeknek felajánlotta a közös megegyezéssel való távozás lehetőségét. Ehhez egy- vagy kéthavi fizetést kaptak, és azt a lehetőséget, hogy már másnaptól nem kell bemenniük dolgozni.

A nekünk nyilatkozó jelenlegi és volt dolgozók szerint a próbaidősökkel viszont igen-igen cudarul bánt a cég. Egyikük úgy írt erről: „Szinte egymásnak adtuk a kilincset az elbocsátás napján, és szörnyű volt látni ahogy az emberek papírokkal ácsorogtak a folyosón, illetve adták le a dolgaikat a HR-osztályra. Olyan gyorsan kellett távoznunk, hogy majdnem hogy kidobtak minket a területről. Voltak, akik aznap busszal érkeztek dolgozni, és mivel csak délután indult a járat hazafelé, láttuk, hogy sokáig ott üldögéltek a recepción meggyötört arccal, valami fuvarra várva. Óriási volt bent a pánik, hogy ki lesz a következő.”

Szerdán reggel megjelent cikkünkben azt írtuk, hogy eddig körülbelül 50-100 dolgozót rúghatott ki a CATL, cikkünk megjelenése után azonban többen jelezték nekünk, hogy ennél jóval több emberről van szó. Van, aki 150-200 kirúgottról beszél, de hallottunk ennél nagyobb számot is. Ha a kirúgások a dolgozók által jelzett módon folytatódnak, akkor akár még ezen felül is több száz magyarországi alkalmazott elvesztheti a munkáját.

Érthetetlen, kegyetlen, felháborító

A nekünk nyilatkozó dolgozók szerint a kirúgásokat nagyon rosszul vették az érintettek, mert korábban sokan nagy reményekkel jelentkeztek a céghez. Ahogy egyikük fogalmazott: „igazából az a része érthetetlen számomra, hogy ha már hónapokig tartanak egy új dolgozót, költenek rá (egy új ember ugyanis mindig veszteséges az első pár hónapban, mert még csak betanul), akkor miért az utolsó pillanatban kell szólni, hogy mégis elbocsátunk. Ami a legjobban bánt, hogy én is elkezdhettem volna már pályázgatni máshová, mégis lojális voltam, és bíztam benne, hogy ha már megtartottak majdnem a próbaidő végéig, akkor már csak minden rendben lesz. De nem így történt. Én személy szerint egy biztos munkahelyet hagytam ott azért, hogy hirtelen munkanélkülivé váljak.”

Egy másik nekünk nyilatkozó dolgozó azt írta: „Hogy néz ki ez a leépítési hullám belülről? Pont úgy mint a fűnyíró, jó alacsonyra állítva. Aztán ha a kés követ, sziklát, vasat talál, nem érdekli a kínait, majd hoznak másik fűnyírót. Minden kínai félti az állását, nem mer ellentmondani, nem mondanak szakmai véleményt se, mert vannak annyian, hogy bárki helyére 50 másikat találnak. Másodpercenként. De csak Kínában.”

Többek szerint a kirúgás azokkal a legnagyobb kiszúrás, akik más városokból költöztek Debrecenbe a jobb megélhetés és biztosabb munkahely reményében. Több nekünk nyilatkozó dolgozó szerint voltak, akik külföldről, mások Kecskemétről, Budapestről és az ország legkülönbözőbb részeiről költöztek Debrecenbe, hogy a CATL-nél dolgozzanak.

Azok közül, akik már nem próbaidőn voltak, többen hitelre vettek lakást Debrecenbe, és az egész családjukat a CATL miatt költöztették a városba. Nekik most extrém gyorsan kell munkát keresniük, hogy törleszteni tudják a hitelüket. Ahogy az egyik kirúgott dolgozó a Telexnek írta: csak azt szeretném, „hogy kisgyermekes családapák ne kerüljenek az utcára az egyik pillanatra a másikra, és ezzel rendkívül nehéz anyagi helyzetbe hozva őket, mint ahogy én is jártam.”

Attól tartanak, hogy a magyarok nagy részét elküldik

A nekünk nyilatkozó dolgozók szerint a kirúgások ezen a héten is folytatódtak, és várhatóan a következő napokban is folytatódni fognak. Van, aki szerint a cégen belül kiszivárgott egy lista a kirúgandó emberekről, és a szivárgás után a listán szereplők jelentős részét valóban elküldték. A többiek most várják, ők mikor kerülnek sorra.

A cégen belül elterjedt, hogy a kínai vezetés a magyar dolgozók nagy részét le akarja építeni. Többen azt mondták, hogy a cégben dolgozó magyarok 80 százalékát kirúgnák. Hallottunk 90 százalékos és 95 százalékos verziót, de olyat is, ami szerint július 15-ére néhány kivételével minden magyart kirúgnának.

Az egyik cégen belüli forrásunk szerint ezzel párhuzamosan a CATL kínai központjában már kijelölték azokat az alkalmazottakat, akiket kiküldenek majd Magyarországra. Ő úgy tudja, hogy közülük sokan már be is adták a vízumkérelmüket, és „egyikük arról panaszkodott, hogy csúsznak a vízumok, mert nyáron a diákokat veszik előre az elbírálásnál.”

Senki nem érti, miért van erre szükség

Hiába beszéltünk az elmúlt napokban a CATL hét dolgozójával, és két olyan külső forrással, akik információval szolgáltattak a cégben történő eseményekről, senki nem tudta pontosan megmondani, hogy mi értelme van a helyi munkaerő leépítésének. Abban az egyben biztosak csak a forrásaink, hogy a döntés a cég kínai központjában született.

Többen azt mondták, hogy a kínaiak terve szerint az első gyáregységet kínai munkaerővel akarják feltölteni, és annak irányítását csak két év múlva adnák át a magyaroknak. Ezzel kapcsolatban viszont több nekünk nyilatkozó dolgozó szerint a cég teljesen elszámolja magát, mert a mostani kirúgási hullám után szerintük itthonról senki nem akar majd a CATL-nél dolgozni.

Több forrásunk szerint a döntésben szerepet játszhatott, hogy a cég kínai vezetése nem volt elégedett a magyarok munkamoráljával, teljesítményével. Mások ugyanakkor megjegyezték, hogy a CATL-nek Németországban is van gyára, az ott dolgozók pedig jóval többet keresnek a magyar kollégáknál, és szerintük nem teljesítenek jobban.

Hallottunk olyan verziót is, amely szerint több áttételen keresztül Trump vámháborús fenyegetései, és vámintézkedései állnak a leépítések mögött. Ha így van, akkor lehetséges, hogy a cég kevesebb megrendelésre számít a vámok miatt az amerikai piacon hátrányba kerülő európai autógyártóktól, és ezt a kisebb létszámú, de tapasztaltabb (kínai) munkaerő révén elérhető költségcsökkentéssel szeretné ellensúlyozni. De felmerülhet egy olyan verzió, ami szerint a vámok miatt valahol máshol kellett lemondani egy projektet, és Debrecenben csak helyet csinálnak a Kínában felhalmozott felesleges munkaerőnek.

Egy másik forrásunk úgy tudja, hogy az első gyáregység megépítése végül jóval többe került, mint amennyivel a kínaiak eredetileg számoltak, a cég kínai vezetése pedig kiakadt emiatt. Szerinte ez, és a magyarországi toborzás lassúsága járult hozzá leginkább ahhoz, hogy a CATL kínai vezetése elvesztette a bizalmat az itteni, magyar vezetésben.

Szijjártó Péternek és Papp Lászlónak nincs mondanivalója a témáról

A Külgazdasági és Külügyminisztérium és az alá tartozó HIPA (Hungarian Investment Promotion Agency) számára kellemetlenek a CATL-ben zajló elbocsátások, mert a külügy egyik legfontosabb érve a Magyarországra irányuló ipari beruházások támogatása mellett, hogy az így nyíló új üzemekben magyarok dolgozhatnak majd jó fizetésekért, korszerű technológiákat alkalmazó iparágakban. A CATL-gyár kormányzati bejelentésekor is fontos érvként hozták fel a három ütemre számolt 9000 új munkahelyet. A magyar állam elvileg ütemenként mintegy 100 milliárd forint közpénzzel támogatja az építkezést, de májusban, amikor erről érdeklődtünk, azt hallottuk a CATL illetékeseitől: még az első ütemre járó összeget sem kapták meg, mert az Európai Bizottság jóváhagyását várja a magyar állam. Kérdés, hogy ha a kínai cég ennyire nem akar magyarokat alkalmazni, áll-e még ez az alku.

Kedden este részletes kérdéssort küldtünk a témában a KKM-nek, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. A Külgazdasági és Külügyminisztérium a csütörtök reggeli válaszában azt közölte, hogy jelenleg nincs megkötött támogatási szerződés a magyar állam és a CATL között, az esetleges állami támogatás nyújtása az Európai Bizottság és a magyar kormány döntésének függvénye. „A Kormány mindenkori elvárása ugyanakkor az, hogy a hazánkban működő beruházók minden tőlük telhetőt megtegyenek a magyar munkavállalók alkalmazása érdekében. Ezt az elvárást tükrözi a hatályos, nemrég szigorított migrációs szabályozás is” – írták. Hozzátették, hogy a vállalat belső munkaügyi döntéseivel kapcsolatban a CATL tud pontos tájékoztatást adni.

Úgy tudjuk, hogy a CATL-nél zajló leépítésekről Papp Lászlónak, Debrecen fideszes polgármesterének is részletes információi vannak. Ő értelemszerűen nagyon-nagyon nem örül a leépítéseknek, és az elmúlt hetekben többször is tárgyalt a CATL vezetésével.

Szerdán részletes kérdéssorral kerestük meg a debreceni városházát, a polgármesteri kabinetirodától azt a választ kaptuk, hogy kérdéseinkkel forduljunk a CATL-höz. A CATL-nek először hétfő délután, majd szerda este küldtünk részletes kérdéssort, amire cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

Csütörtökön aztán kiadtak egy sajtóközleményt, amelyben azt írták, hogy a „vállalatnál nem történt csoportos létszámleépítés, és ilyen intézkedés a jövőben sem szerepel a tervek között. A cég továbbra is elkötelezett a hazai munkaerő foglalkoztatása mellett, és mindent megtesz annak érdekében, hogy a gyártási folyamatokat a lehető legtöbb magyar munkavállalóval valósítsa meg. A debreceni csapatunk valójában nem csökkent, hanem nőtt, létszáma nemrég meghaladta a 800 főt, és a bővülés várhatóan az év második felében is folytatódik.”

A cég azt ugyanakkor nem cáfolta, hogy több munkavállalójának felmondott, ahogy azt sem, hogy rengeteg próbaidőst elküldtek. A próbaidősök ugyanis nem számítanak bele a csoportos létszámleépítésbe, így közülük akár több száz főt is el lehet küldeni anélkül, hogy jogi értelemben csoportos létszámleépítést kelljen bejelenteni. A cég többszöri kérésre sem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy pontosan hány főnek mondtak fel az elmúlt három hétben.

A külföldi nagyberuházásokért felelős Szijjártó Péter máskor rendkívül szívesen posztol a Facebook-oldalán akkugyárakról, a CATL-es elbocsátásokról azonban szerda estig nem írt ki semmit. A külgazdasági és külügyminiszter legutóbbi megnyilvánulása a kínai céggel kapcsolatban az volt, hogy megvádolta a Telexet idegen érdekek szolgálatával, miután arról írtunk, hogy felfüggesztik a debreceni gyár második ütemének előkészítését (a CATL szóhasználatával: felülvizsgálják az ütemtervet), amit a debreceni városháza is elismert. Papp László polgármester Facebook-oldalán szerda estig szintén nem jelent meg bejegyzés a témában.

A cikket frissítettük a CATL reakciójával.