A kormány komoly engedményekre készül a munkaadókkal szemben, hogy fenntartsa a veszélybe került bérmegállapodást
Noha a KSH szerda reggeli, júniusi bérnövekedésről szóló adatközlését (4,8 százalékkal nőtt egy év alatt az átlagos reálkereset) akár a megszokott hurráoptimista stílusban is kommunikálhatná a kormány, a Nemzetgazdasági Minisztérium ennek apropóján kiadott közleménye inkább vészjósló.
A minisztérium azt írja, „az Európai Unió elhibázott vámmegállapodása súlyos károkat okoz a magyar és az uniós vállalkozásoknak egyaránt, veszélyezteti az ipart, a munkahelyeket és a 3 éves bérmegállapodás végrehajtását is. A Kormány ezért azonnal megkezdte az ipar- és munkahelyvédelmi akcióterv kidolgozását, hogy megvédje a magyar gazdaságot, a munkahelyeket és a béremeléseket”.
A kormány tehát annak ellenére, hogy a nyár eleji bérnövekedési adatok pozitívak, úgy látja, hogy veszélyben van a bérmegállapodás. Ezt ők az EU-ra és az általuk súlyosan negatívnak ítélt (és a magyar ipart valóban nem segítő) EU–USA vámalkura kenik, bár a vámmegállapodás még bőven nem volt érvényben, amikor a magyar gazdaság repülőrajt helyett inkább csak vánszorgott 2025 első felében.
A valós okoktól eltekintve tény, hogy a bérmegállapodást veszélybe sodorta az, hogy a gazdaság nem úgy teljesít, ahogyan azt a felek, különösen a kormány várta. A megállapodás alapján a minimálbér 2025-ben 9 százalékkal, 2026-ban 13 százalékkal, 2027-ben pedig 14 százalékkal kellene emelkedjen, ám a gyenge GDP-adatok miatt ez nem tűnik tarthatónak, amit a munkaadók már tavasz óta folyamatosan jeleznek. A helyzet súlyos következményekkel járhat a Fidesz jövő évi választási esélyeire nézve, nem véletlen tehát, hogy az NGM most azt kommunikálja:
„Az iparvédelmi és munkahelyvédelmi akcióterv kidolgozása során a Nemzetgazdasági Minisztérium tárgyalásokat folytatott a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, valamint a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumával. A Kormány a bérek, a munkahelyek és a magyar ipar védelme érdekében nyitott a további tárgyalásokra és kész minden szükséges intézkedést megtenni.”
Az ipar- és munkahelyvédelmi akciótervről egyelőre annyit lehet tudni, hogy 1 százalékponttal csökkenhet a szociális hozzájárulási adó, ami összesen 200 milliárd forintos könnyítést jelent a nyugdíjfinanszírozás rovására, de a kormányzat friss közleménye alapján akár még komolyabb engedményekkel is számolhatnak a munkaadók annak érdekében, hogy jövőre a gyenge gazdasági teljesítmény ellenére az ígért mértékben megemeljék a dolgozók bérét.
