A nyugdíjfinanszírozás rovására segítené a kormány a bérek emelését

Egy százalékponttal csökkenhet a szociális hozzájárulási adó (szocho), ha a kormány megfogadja a Versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumán elhangzott javaslatot, ami 200 milliárd forintos adókönnyítést jelentene. A szocho célja a társadalombiztosítás és az állami ellátórendszerek finanszírozása, és a foglalkoztatók fizetik a munkavállalók bére után.

Számokban: a szocho 87 százaléka a Nyugdíjbiztosítási alapba, 13 százaléka az Egészségbiztosítási alapba folyik az idei költségvetés szerint. Persze a szóban forgó ellátásokat nem csak ebből az adónemből finanszírozza az állam, de a nyugdíjakhoz szükséges fedezet közel felét adják a szocho-befizetések, míg az egészségbiztosítás esetében ez az arány tíz százalék körüli.

Miért fontos ez? A tavaly elfogadott bérmegállapodás szerint jövőre 13 százalékkal emelkedne a minimálbér, ám a kedvezőtlen gazdaság kilátások miatt ez kétségessé vált. Az elmúlt hetekben már felmerült a munkáltatók adóterheinek könnyítése, hogy a közelgő parlamenti választás előtti minimálbér-emelés megvalósulhasson, a 2026-os költségvetés bizonytalanságának árán is.

Igen, de: a nyugdíjrendszer fenntartása növekvő teher a társadalom elöregedése miatt, és az ellátottak körében növekszik a szegénység kockázata. A kormány már az idén is visszakozni kényszerült a nyugdíjasok támogatásával kapcsolatban, noha a választási kampány fontos célcsoportját teszik ki az érintettek, és a kormánypárt legfontosabb kihívója sem rest a nyugdíjrendszert illető ígéreteket tenni.

• Az egészségügyi ráfordítások és az ellátás iránti igény között szélesedik a szakadék, ráadásul kevés pénz jut a magyar egészségügyre uniós viszonylatban. Jövőre az ideihez képest mégis 9,4 százalékkal csökkenhet az Egészségbiztosítási Alaphoz történő költségvetési hozzájárulás (ez a szochóhoz képest egy másik, a finanszírozás mintegy 40 százalékát adó bevételi láb).

Mit mondanak ők? Ez a csökkenés nem jelent forráskivonást, mert a szocho szerepe megnő az Egészségbiztosítási alapban a Nemzetgazdasági Minisztérium májusi közleménye szerint – ennek tükrében különösen merész lépésnek tűnhet a szocho csökkentése. Ez korábban, 2015 és 2025 között mérséklődött 27-ről 13 százalékra; az utolsó, 2,5 százalékpontos vágás 2022-ben volt, a választás előtt.

Reakciók: a szocho mérséklése gyorsítja a nettó bérek emelkedését, tehát amíg csak az inflációt követik a nyugdíjak – és lemaradnak a fizetésekhez képest –, a reálbérek növekedése mellett elképzelhető az adócsökkentés, de gondot okozhat, ha megtorpan a bérrobbanás (és nem növekszik a nyugdíj korhatára), figyelmeztetett Simonovits András még 2019-ben, a lépcsőzetes szocho-csökkentéssel kapcsolatban.

• Várhatóan lesz reálbér-emelkedés jövőre is, de az üteme elmarad a tavalyihoz képest az Egyensúly Intézet előrejelzése szerint: 2025-ben 2,5 százalékos, 2026-ban pedig 2,6 százalékos medián reálbér-növekedés várható, míg 2024-ben 9,6 százalék volt ez az adat. 2016 és 2020 között, a szocho ütemes csökkentésének időszakában rendre 5 százalék felett volt reálkereseti index.

Tágabb kontextus: rendkívüli számú adónem van Magyarországon, bőven van tehát választási lehetősége a kormánynak, ha csökkenteni akar a munkaadók terhein. A közelmúltban ráadásul sok adót épp a romló gazdasági körülmények hívtak életre, ami nemcsak a pénzügyi, hanem a bürokratikus terheket is növelte, és rontott az adórendszer megítélésén.