A magántőkealapok régóta fontos eszközei a közvagyon átláthatatlan mozgatásának Magyarországon, leginkább amiatt, mert a valós tulajdonosokat nem kell nyilvánosságra hozni. Most viszont olyan dokumentumokat ismertünk meg, amelyek először írják le feketén-fehéren: március elején Matolcsy Ádám és az állami MBH közös cége 80 milliárd forintnyi eszközt birtokolt két ilyen alapban. A két magántőkealap tulajdonosa a Skygreen Buildings nevű ingatlanos cégnek, mely több irodaházát is a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványától vette, még akkor, amikor Matolcsy Ádám apja, Matolcsy György állt a jegybank élén.
Cikksorozatunkban dokumentumok segítségével tárjuk fel a márciusban kirobbant MNB-botrány néhány leágazását:
- Sorozatunk első részében iratok és háttérbeszélgetések alapján rekonstruáltuk, hogyan próbált megágyazni az akkor még Száraz István, azóta több új tulajdonossal bíró Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. annak a február 28-i trükkös manővernek, amelynek során a jegybanki alapítvány vagyonát igazgató cég fölé új tulajdonost jegyeztek be.
- A második részben azt jártuk körbe, hogyan folytatják továbbra is Matolcsy Ádámhoz köthető cégek a terjeszkedést a New York-i és a dubaji luxus irányába: luxuslakásba, egytonnás, Dubajba feladott csomagba és tervezett Cybertruck-rendelésbe botlottunk.
A magántőkealapok az elmúlt években Magyarországon az egyik legfontosabb eszközei lettek a brutális mértékű, részben közpénzeredetű vagyon kiszivattyúzásának és elrejtésének: úgy halmozható fel bennük tőke, hogy a tényleges tulajdonosokat sem nyilvánosan, sem hivatalosan nem kell megnevezni. Ez a szabályozás alapvetően a befektetők és a befektetések biztonságát szolgálja, a gyakorlatban viszont hazai magántőkealapok már nemzetgazdasági szinten is kimutatható vagyont kebeleztek be, de a tulajdonosaikról egy-egy kivételtől eltekintve szinte semmit nem tudni.
A magántőkealapok tulajdonosi körére leginkább az alapokat menedzselő alapkezelők vezetői és tulajdonosai alapján lehet következtetni, emiatt van az, hogy az újságírók is jobb híján csak az „X. Y.-közeli magántőkealap” megfogalmazást tudják használni. A magántőkealapok offshore-típusú működésének lényegét az MNB-ügyet feldolgozó dokumentumfilmünkben is elmagyaráztuk Döbrösi Laura segítségével (22:30-tól):
E miatt a titkolózás miatt volt óriási dolog, amikor a Direkt36 tényfeltáró újság 2023 elején egy állami nyilvántartásból szerzett – később törölt – adatokkal kiderítette egy sor magántőkealap mögött álló tulajdonosok kilétét. Az adatbázis segítségével a tényfeltáró újság Matolcsy Ádám baráti körének egy részét is be tudta azonosítani: a cikkből kiderült, hogy az Uncia Magántőkealap és a Felis Magántőkealap mögött is száz százalékban a volt jegybankelnök fiának régi barátja, Száraz István áll. Mivel mindkét magántőkealapot a szintén az ő érdekeltségébe tartozó Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. kezeli, ezzel bebizonyosodott, hogy helyes volt az a logika, ami alapján korábban is ehhez a körhöz kötötték a tőkealapokban tárolt vagyont.
A Direkt36-os találat jelentősége nemcsak az volt, hogy innentől kezdve hivatalosan is lehetett tudni, milyen kormányközeli szereplők (Mészáros Lőrinc, Jászai Gellért, Szíjj László) állnak bizonyos alapok mögött, de a cikk révén derült ki az is, hogy az általa tulajdonolt magántőkealapokon keresztül Száraz Istvánnak jelentős részesedése van az akkoriban létrejövő MBH-ban. (A Quartz alapjainak tulajdonrésze épp az elmúlt hetekben csökkent a bankban.)
A Válasz Online 2022-ben írt hosszú anyagot a Matolcsy Ádámhoz köthető üzleti körök, elsősorban régi barátai, az MNB-botrányban szintén szerepet kapó Száraz István és Somlai Bálint magántőkealapos hálózatáról, és arról, hogyan szerveztek ki néhány év alatt jelentős mennyiségű közvagyont, részben az MNB-alapítványain keresztül. A hálózatba akkor öt magántőkealap, a Felis, az Aurum, a Közép-Európai III., a Bremdal és az Arezzo tartozott, mindegyiket a Quartz Befektetési Alapkezelő kezelte. Négyet máig a Quartz menedzsel, a Közép-Európai III. azonban nyáron átkerült az MNB-alapítvány vagyonát igazgató Optima Befektetési-, Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt. alapkezelőjéhez, a hasonló nevű Optima Befektetési Alapkezelő Zrt.-hez.
Ha ezek a nevek ismerősek, nem véletlen, a Közép-Európai III. Magántőkealap és az Optima volt a két főszereplője annak a februári manővernek, amelynek során a Matolcsy-kör egy trükkös szerződéssel megpróbálta megszerezni az MNB-alapítvány vagyonkezelőjét nem sokkal azután, hogy a kecskeméti egyetem irányába kútba esett egy hasonló próbálkozás. A hírhedt február végi események hátteréről cikksorozatunk első részében írtunk. Az elmúlt hetekben más változás is történt a Quartz környékén: amellett, hogy a Közép-Európai III. Magántőkealap kezelését átvette az Optima Befektetési Alapkezelő, a Quartz részvényesi struktúrája is jelentősen változott, Matolcsy Ádámhoz köthető dubaji cég, a Matolcsy fontos érdekeltségeinél rendre feltűnő ügyvéd, Sándor Tamás, illetve a február 28-i átszervezési kísérletnél kulcsszerepet játszó, az év elejéig az Optima Befektetési Alapkezelőt vezető Stofa György cége is megjelent az alapkezelőben.
Matolcsy Ádám nevét eddig egyetlen magántőkealap mögött sem lehetett egyértelműen kimutatni,
a Telexnek ugyanakkor egy tavaszi levelezés során elismerte, hogy Magyarországon és külföldön egyaránt rendelkezik befektetési jegyekkel – hogy milyen értékben és milyen alapokban, azt már nem fejtette ki. Most azonban olyan dokumentumokat ismertünk meg, amelyek bizonyítják, amit eddig csak sejteni lehetett: a félig Matolcsy Ádám, félig az MBH tulajdonában lévő Magyar Strat-Alfa Befektetési Zrt. áll befektetőként a Quartz által kezelt Sky I. és a Sky II. magántőkealapok mögött, legalábbis ez volt a helyzet a dokumentumok keltezése idején, 2025. március elején.
Az általunk megismert dokumentumok a Sky I. Magántőkealap és a Sky II. Magántőkealap januári és februári tájékoztatói, amelyeket a befektetőnek készített a magántőkealapokat menedzselő Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. A dokumentumokat Valkó Mihály, a Quartz vezetője is aláírta 2025. február 7-én, illetve március 6-án.
A tájékoztatókból kiderül, hogy a Magyar Strat-Alfa Befektetési Zrt.-nek összesen 32 534 719 337 darab befektetési jegye van a Sky I.-ben, a pakk nettó eszközértéke 46 212 953 523 forint volt január végén és 46 259 671 541 forint február végével. A Magyar Strat-Alfa Befektetési Zrt. a Sky II.-ben is érdekelt, itt 24 150 335 026 darab befektetési jegy 34 262 380 248 forintot ért január végén és 34 296 941 870 forintot február végén.
A két magántőkealap nettó eszközértéke összesen több mint 80,5 milliárd forint volt februárban.
A Magyar Strat-Alfa Befektetési Zrt. tulajdonosa egy elsőre meglepőnek tűnő páros: a cégben 50 százaléka van a Matolcsy Ádám közvetlen tulajdonában lévő Magyar Stratégiai Zrt.-nek, és szintén 50 százalék a részben állami, részben Mészáros Lőrinc, részben Száraz István érdekeltségeiben lévő MBH Bank Nyrt.-nek.
A dokumentumokból az is kiderül, hogy mind a Sky I., mind a Sky II. eszközértékét a Skygreen Buildingsben való részesedésük adja. A legfrissebb cégbeszámoló alapján a Skygreen Buildingsnek a Sky I. 57,4, a Sky II. pedig 42,6 százalékos tulajdonosa. A legutóbbi üzleti év után, 2025 májusában a tulajdonosok busás osztalékfizetésről döntöttek: a Sky I. 2,24, a Sky II. pedig 1,66 milliárd forint osztalékot kapott a Skygreen profitjából.
A Skygreen Buildings az MNB-botrány egyik mellékszereplője abban az értelemben, hogy jó példa arra, hogyan lehet egy magántőkealapos ingatlanvagyont nemcsak hasznosítani, hanem adott esetben meg is mozgatni: például hitelfedezetként vagy adásvételeken keresztül.
De miről is van szó? A Skygreen Buildings és a Matolcsy Ádám közötti kapcsolatot a Válasz Online mutatta ki 2022-ben: a lap észrevett egy különös hitelügyletet, amiben Matolcsy gyakorlatilag a sajátjaként rendelkezett 150 milliárd forintnyi, összesen 112 ezer négyzetméternyi irodaház-rengeteggel. A bonyolult folyamat úgy nézett ki, hogy
- a Matolcsy Ádám tulajdonában lévő Magyar Stratégiai Zrt. létrehozott 2022-ben, a választások után nem sokkal több leánycéget, köztük a Magyar Strat-Alfa Zrt.-t;
- 2022 júniusában ennek felét megvette az MKB Bank, a nagy Bankholding-összeolvadás későbbi szereplője – ehhez érdemes hozzátenni, hogy a jegybank által szanált MKB a magánosítása után részben a Matolcsy-körhöz sorolt egyik magántőkealapnál, részben pedig Mészáros Lőrincnél kötött ki. A Magyar Strat-Alfa Zrt. egyszemélyi vezetője ugyanakkor a bank beszállása után is Matolcsy Ádám maradt;
- a volt jegybankelnök fia és az MKB több lépésben több mint 40 milliárd forint tőkét tett a cégbe;
- a hitelbiztosítéki nyilvántartás szerint a Magyar Strat-Alfa óriási hitelt is felvett az MKB-tól, a kölcsön „ellentételezéseként” 85 millió euró erejéig jegyeztek be jelzálogot különböző ingatlanokra;
- az így leterhelt ingatlanokat viszont nem a Magyar Strat-csoport vagy Matolcsy Ádám szolgáltatta a hitel fedezetéül, hanem a Sky I. és a Sky II. Magántőkealapok által birtokolt Skygreen Buildings Kft.
A manőverrel az nem volt egyértelműen kimutatható, hogy a Matolcsy család valamelyik tagja tulajdonolná az egyik legnagyobb magyar irodacéget, de az igen, hogy a közel 150 milliárd forintra értékelt Skygreen Kft.-t Matolcsy Ádámnak hatalmában áll a saját érdekében „megmozdítani”. A Skygreen nem kis szereplője az irodapiacnak, a portfóliójába tartozik a Váci Greens E irodaháza, a Millenáris Classic Irodaház, az Infopark B, C, D és I épületei, a Kálmán Imre utcában lévő KI20 irodaház, illetve az MNB-botrányban szintén érintett, közpénzből megszerzett és megújított, közel 1800 négyzetméteres Úri72 Irodaház, amelybe az MNB alapítványa, a Pallas Athéné Domus Meriti (PADME) a mai napig be van jegyezve.
Utóbbi épület története tipikus példája annak az ingatlanokkal játszott csikicsuki módszernek, amelynek révén vélhetően jelentős közpénzmennyiség szivárgott el magánzsebek irányába, és amely az alapítványi vagyonvesztés egyik oka volt:
- az ingatlant még 2015-ben vette meg a mostani MNB-alapítvány egyik elődje, a PAGEO;
- Somlai Bálint cége, a Raw Development felújította;
- ezután a PADME eladta a Skygreennek;
- majd az alapítvány elkezdte tőlük visszabérelni.
A 444 nemrég arról írt, az épülettel kapcsolatban még az elmúlt hónapokban, az MNB-botrány kirobbanása után is üzletelt az alapítvány és Matolcsy Ádám köre.
Az MNB-botrányt feldolgozó dokumentumfilmünkben összefoglaltuk, milyen lépések kellettek ahhoz, hogy ezt az üzleti modellt nagyban lehessen működtetni, a lényeg röviden a következő. 2020-ban a jegybanki alapítvány vagyonkezelője, az Optima szintet lépett: 400 milliárd forintból bevásárolta magát a lengyel tőzsdén jegyzett GTC nevű, főként kelet-európai irodákban utazó cégbe, így az alapítványi hálózat elkezdett ingatlanozni. Ez a mozzanat teremtette meg annak lehetőségét a Matolcsy-kör számára, hogy hol vevőként, hol eladóként megjelenjenek ezekben az ügyletekben a hozzájuk köthető magántőkealapok. Több olyan példa ismert, amikor az MNB alapítványa eladta egy ingatlanát a Quartz valamelyik magántőkealapjának, azok pedig továbbadták az MNB-alapítvány ingatlanos cégének, bizonyos esetekben pedig az ingatlan végállomása újra az MNB-alapítvány lett. Azaz az üzletelésen – ha felújítás is történt – akár négyszer is tudtak keresni ugyanazok a szereplők.
A Válasz Online tavaly összegzést készített ezekről a körkörös ingatlanügyekről, a Skygreen Buildings alatti ingatlanok pedig többször is előkerülnek, bár ezek minden esetben „megmaradtak” a Skygreennél, nem adták tovább őket a GTC-nek:
- a KI20 Irodaház az Ipartestületek Országos Szövetségének székháza volt, 2013-ban megvette az MNB, majd bekerült a jegybanki alapítványi hálózatba, utána a Skygreen Buildings-csoportba;
- a műemléki Millenáris Classic Irodaházra a jegybanki alapítványi hálózat 2016-ban tett szert, majd innen továbbkerült a Skygreen portfóliójába (2022-ben egyébként innen költözött a Pusztaszeri úti (korábban szintén MNB-alapítványi tulajdonú) Matolcsy–Száraz–Somlai-féle főhadiszállásra Matolcsy Ádám számviteli szolgáltató cége, a New Wave Service Kft., onnan pedig a Lövőház utcába);
- a szintén műemlék Úri72 Irodaház 2015-ben lett az MNB-alapítványoké, 2021-ben került a Skygreenhez.
A cikkhez kerestük Matolcsy Ádámot, a Quartz Befektetési Alapkezelőt és az MBH-t. Utóbbi azt írta, a kérdéseink „olyan témákra vonatkoznak, melyek a bank-, üzleti, ill. értékpapír titok kategóriájába tartoznak, így ezekre nem áll módunkban válaszolni”. Valkó Mihály, a Quartz vezérigazgatója szintén azt írta, hogy a kérdések többsége olyan témát érint, amelyekre vagy vonatkoznak az alapkezelési tevékenységre érvényes értékpapír-titoktartási rendelkezések, vagy nem nyilatkozhatnak az érintett felek érdekeinek megsértése nélkül. „A Sky I. és Sky II. alapok üzleti döntéseinek meghozatalában az alapkezelő a Kbftv., a vonatkozó kormányrendelet és a Felügyelet által megfogalmazott és elvárt elvek alapján jár el.” Matolcsy Ádám cikkünk megjelenéséig nem válaszolt.
