Szijjártó és a Shell gázüzlete kicsi, de fontos lépés a Nyugat felé

Szeptember 9-én érkezett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bejelentése, hogy Magyarország 10 év alatt 2 milliárd köbméter gázt vesz a Shelltől, vagyis egy nyugati multitól. A hazai energiapiaci közvéleményt alaposan felkavarta a hír. Noha a mennyiség egyáltalán nem kimagasló, de a szakembereket nagyon érdekli, hogy

• majd honnan is, illetve milyen vezetéken jön pontosan ez a gáz?
• milyen lesz az ár?
• mi az üzlet lényege: ez amolyan tesztelés vagy egy marketingüzenet?
• magyar végfelhasználók fogják elfogyasztani ezt a gázt, vagy esetleg csehek, szlovákok?
• vagy csak annyit tudunk, hogy magyar állami cég a vásárló?

Az általunk elért szakmabeliek abban segítettek hogy elhelyezzük a szállítási kapcsolat jelentőségét. Mint hallottuk, kár lenne a bejelentést túlértékelni, de ha sokan kárhoztatják a magyar politikát amiatt, hogy nem lép elég gyorsan az orosz energiafüggés csökkentése érdekében, akkor egy nyugati kapcsolat bejelentésénél nem lenne elegáns azon fanyalogni, hogy miért csak most, miért csak ennyit.

Nem sok, de fontos

A mennyiség valóban nem nagy, az éves hazai fogyasztás (8-10 milliárd köbméter) negyvenede, ötvenede. Ezt lehet egyfajta tesztelésnek nevezni, de van egy jelképes eleme is: Brüsszelnek meg lehet üzenni, hogy történik valami a gázbeszerzések diverzifikációjában, és nem mindig csak orosz partnerekkel tárgyalnak a magyarok.

Az útvonal, ahonnan ez a gáz érkezhet, a szakemberek szerint vagy Ausztria lehet, vagy németországi kiindulással Csehország, majd Szlovákia. Magyarországnak Szlovéniát leszámítva minden határos országgal van vezetékes összeköttetése, de Ukrajnából mostanában nem jön semmi, Romániában a Shell nem jelentős, Szerbiából nem fér be már semmi a meglevő vezetékbe (a Török Áramlat balkáni ágába), Horvátországból pedig a cseppfolyósított földgáz (LNG) érkezik, vagyis ezért valószínű, hogy Ausztria, vagy Szlovákia lehet a belépési pont.

A német THE (Trading Hub Europe) a holland TTF mellett a legnagyobb európai gázpiac. Ahogy a piacon a szakemberek látják, ha innen veszünk gázt, az Szijjártó Péternek nyugaton jól jön. A külügyminiszter így elmondhatja, hogy nemcsak Pekingben, Minszkben és Moszkvában mozog, hanem nyugati szerződést is fel tud mutatni.

Ugyanakkor, ha valóban német eredetű lenne a földgáz, az a gázpiac ismerői szerint egyáltalán nem biztos, hogy eljutna Magyarországra,

hiszen a környező országokban is van magyar gázpiaci értékesítés. Csehországban ilyen az MVM tulajdonában álló Innogy gázkereskedő, Szlovákiában pedig az MVM Slovakia. A német gázt megéri már korábban eladni. A cseh piac annyiban különleges is, hogy az MVM által megszerzett cseh cég nagyon különálló szolgáltatási terület Magyarországtól. Elvileg el lehetne vinni Magyarországról Szlovákián át Csehországba a földgázt, de a cseh piac nem így működik, hanem teljesen a német piachoz kapcsolódik.

A magyar piacot inkább a horváttal könnyű összekötni, esetleg a szlovákkal is (ez most prémiumpiac, mert az orosz–ukrán Testvériség nem szállít, így a szlovákok gáz nélkül maradtak), de az MVM szolgáltatási területei közül Csehország és a már belépésre kiszemelt, de még be nem fejezett deallel megcélzott Románia nehezebben integrálható.

Honnan jön?

A teljesen integrált gázpiaccal rendelkező Nyugat-Európában annak amúgy nincs nagyon értelme, hogy pontosan honnan származik a molekula. Az integrált nyugati hálózatban van mindenféle LNG-eredetű gáz, norvég gáz, orosz gáz, a nagy massza elnyeli és összekeveri azt, hogy egy-egy molekula eredetileg honnan jött.

A Reuters cikke mindenesetre emlékeztet rá, hogy a Shell már régi szállítója Magyarországnak, hiszen 2020-ban Magyarország a Shell-lel hatéves, a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló, évi 250 millió köbméter cseppfolyósított földgázra (LNG) vonatkozó adásvételi szerződést kötött. Ez volt Magyarország első hosszú távú LNG-megállapodása egy nyugati energiacéggel.

Ugyanakkor a piacon arra is emlékeztetnek, hogy az, ami Shell és nyugati, még nem feltétlenül zárja ki az oroszt.

Az LNG iparági fórumai arra is felhívják a figyelmet, hogy a Shell és az orosz Novatek 2015-ben 20 éves LNG-szerződést kötöttek. Eszerint a Novatek Gas & Power hosszú távú szerződést írt alá a Shell International Trading Middle Easttel a Jamal LNG projektből származó LNG szállítására.

Bár a Shell dollármilliárdos veszteséget is vállalt, hogy a 2022-es agresszió után kivonuljon Oroszországból, például a Szahalin-mező kitermeléséből, de korábban úgy nyilatkozott, hogy ezt az LNG-s kereskedelmi kapcsolatot folytatja (a gázra ugyanis nem vonatkoztak olyan szankciók, mint az olajra vagy az olajtermékekre).

Az mindenesetre biztos, hogy a Shell a 20 éves szerződésben 2035-ig vesz orosz LNG-t, de a magyar deal is éppen 2035-ig tart. Ugyanakkor a forrásaink abban egyetértettek, hogy a nyugati céggel kötött magyar állami hátterű szerződés mindenképpen pozitív lépés. Kérdéseinkkel kerestük az MVM-et, amint válaszokat kapunk, kiegészítjük az írásunkat.