Szijjártó Moszkvában bizonygatta, hogy a magyar szuverenitás megsértésének tekintené a Barátság vezeték elleni támadást

Magyarország számára az Oroszországgal való együttműködés stratégiai fontossággal bír az energiaellátás területén.

– mondta el Szijjártó Péter külügy- és külgazdasági miniszter szerda reggel az orosz Izvesztyija nevű lapnak. A magyar politikus egyedüli uniós külügyminiszterként rendszeres látogatónak számít Moszkvában; egy éven belül már harmadjára látogat az orosz fővárosba.

Az együttműködés fontosságát a viszony „racionális megközelítés”-ével magyarázta. Szijjártó szerint ugyanis az orosz energia nélkülözhetetlen Magyarország számára, és mivel az ő feladata a magyar energiabiztonság szavatolása, emiatt nem szereti „az ideológiai vagy politikai” értékeléseket. Ehhez képest márciusi moszkvai látogatásán az RT orosz propagandacsatornának adott interjújában kiosztotta az amerikai pénzek megvonása miatt „sikoltozó” szervezeteket, a „szélsőségesen liberális sajtótermékek” európai véleménydiktatúráját, a háborúpárti liberális európai vezetőket – miközben Oroszország Ukrajna elleni agressziójáról, háborús bűncselekményeiről egyetlen szót sem ejtett.

A miniszter az orosz lapnak kiemelte a vezetékek számának fontosságát, negatív példaként említve Szerbiát, ahol az egyetlen olajvezetékre való hagyatkozás „komoly gondokat okoz”. Szijjártó a kormánylapnak elmondta, hogy a magyar infrastrukturális hiányosságok miatt a Barátság kőolajvezeték nélkül az ország „fizikailag” képtelen lenne üzemanyaggal ellátni magát, ezért a vezetéken esett bármilyen kárt a magyar kormány az ország szuverenitását fenyegető veszélynek tekinti. Jelenleg a magyarországi kőolajellátás túlnyomó többsége, évi mintegy 10 millió tonna érkezik a Barátság kőolajvezetéken, melynek szivattyúállomásait az ukrán háborúban többször is érte már támadás.

Szijjártó korábban többször is kijelentette, hogy a másik meghatározó vezeték, a Horvátország felől érkező Adria egyedül nem tudja ellátni Magyarországot és Szlovákiát annyi olajjal, amennyire szükségünk lenne, a horvátok pedig egyszerűen nyerészkedni akarnak az ukrajnai háborún. Ezt a kijelentést a vezetéken keresztül évi kétmillió tonna kőolajat pumpáló Janaf kategorikusan (és indulatosan) cáfolta.

Szijjártó arról is beszélt az orosz kormánymédia részének számító Izvesztyijának, hogy Magyarország az Európai Unió segítségére is számít az energiabiztonság megteremtésében, azonban jelenleg „jelentős támogatást” nem kap a közösségtől.

Miután Donald Trump büntetővámokkal is elkezdte sújtani az orosz olajat vásárló országokat, Magyarországon is aktuálissá vált az orosz energiahordozókról való leválás kérdése. Ennek lehetőségeiről és a kormány vonakodásáról itt írtunk részletesen. Korábban a Telexnek több szakember is azt nyilatkozta, hogy az orosz földgázról és kőolajról való leválás messze nem lenne olyan bonyolult és költséges, mint ahogy azt a kormány beállítja.