Nem csak a síküveggyár felszámolása okoz gondot Orosházán, az utóbbi években a város több nagy cégének a termelése is visszaesett, ami félmilliárdnál is több bevételkiesést jelentett az iparűzési adóból a város önkormányzatának – válaszolta a Telex kérdésére Raffai János. A békési város polgármestere azt mondta, a csökkenő adóbevételek miatt át kellett alakítani a város gazdálkodását. Raffai szerint van olyan több száz embernek munkát adó gyár, ahol négynapos munkahetet vezettek be, hogy csökkentsék a dolgozók munkaidejét és a cég teljesítményét. Közben várják, mikor nő meg újra a kereslet, hogy ismét nagyobb kapacitással dolgozhassanak.
A Békés Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara Top 100 – Békés vármegye gazdasága 2023–24 című kiadványában a korábbi eredmények alapján négy nagy orosházi cég volt benne a megye 10 legjobban teljesítő vállalkozásában: a Linamar gépgyártó, a O-I Glass, Inc. öblösüveggyár, a Guardian Orosháza Kft. síküveggyár, valamint a Green-Divízió Kft. baromfi-feldolgozó. A kiadvány szerint viszont Békés vármegye ipari termelése 2024 első 9 hónapjában az országos 4,6 százalékos csökkenésnél nagyobb mértékben, 8,5 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától.
Az ipari teljesítménye alapján „Békés a kis súlyú vármegyék közé tartozik”. Orosháza évtizedek óta fontos ipari központ Békésben. Vagy talán csak volt?
Csak a gáz árának emelése miatt állt le az üveggyár?
Október közepén egy munkanap délelőttjén alig volt látható tevékenység az 1991 óta működő síküveggyár, a Guardian Orosháza Kft. bejáratánál. Egyetlen kamion kivételével más teherforgalom és személyforgalom nem mutatkozott, a nagyüzem csendes volt, zajt csak az udvaron füvet nyíró munkások gépei keltettek.
Már évek óta tart az üveggyár haldoklása, 2025. október elején pedig meghirdették eladásra a cég orosházi telephelyét, azaz végleg bezárják az üzemet. Az üveggyártáshoz használt nagykemencét már 2022-ben leállították, bár egy sajtóközlemény szerint a következő évre még tervezték a beindítását, de többé nem állították termelésbe. Az feltűnő volt, hogy az amerikai tulajdonú orosházi cég nem kért segítséget a 2022-es kormányzati gyármentő programban a magyar államtól, írta két éve a Magyar Narancs. Eközben a szintén épület- és autóipari üvegeket készítő, szatymazi CE Glass Industries az utóbbi években több mint 3,2 milliárdos EU-s és magyar állami támogatást kapott fejlesztésekre, igaz, ez magyar tulajdonú cég.
Frissítés: a cikk megjelenése után írta egy orosházi, üvegiparban dolgozó olvasónk, hogy a két cég között jó gazdasági kapcsolat lehetett volna, mert a szatymaziak vehettek volna üvegipari nyersanyagot Orosházáról, ez korábban így is történt, de a az orosházi leállás után a Guardian a lengyelországi gyárába szervezte át az üvegnyersanyag-forgalmazását.
Raffai János polgármester a Telexnek azt mondta, az ő értesülései szerint az igen nagy mértékű gázáremelés volt a síküveggyár leállításának a fő oka, mert emiatt gazdaságtalan lett a termelés. A bezárásban egy vezetőváltás is közrejátszott.
A gázárak 2022-ben ugrottak meg nagymértékben, emiatt az ipari gázfogyasztás akkor országszerte visszaesett. A már idézett gazdasági kiadvány adatai szerint 2022-ben még 275, 2023-ban már csak 143 dolgozója volt a síküveggyárnak. Az üveg csomagolásához használt faárukat pedig beszállítóktól, kisebb vállalkozásoktól vették. Raffai János polgármester szerint a cég bezárása miatt nem nő meg a különleges szakértelemmel állást keresők száma a városban, mert az Orosházán munka nélkül maradt szakemberek egy részét már külföldön, például Németországban alkalmazza a Guardian Glass, amelynek több másik országban is vannak gyárai.
Elmennek az amerikaiak?
Az amerikai nagyvállalatok feladják a magyarországi leányvállalataikat, mert elegük van a magyar piacból, a szabályozórendszerből, a gazdaságpolitikából – válaszolta a Telex kérdésére Forman Balázs, a Neumann János Egyetem docense, egyben az Amerikai Közgazdasági Társaság tagja, aki évek óta kutatja és elemzi az orosházi gazdaság, benne az üvegipar helyzetét. Szerinte még mindig nagyon magasak nálunk az energiaárak, ami a működési költségek nagy részét kiteszi, ez pedig versenyhátrányt jelent a többi európai üveggyárral szemben.
A város üvegiparát az 1960-as években az Orosháza közelében megtalált és kitermelt földgázra alapozva építették fel, de Forman úgy tudja, a kardoskúti földgáz minősége gyenge, az üveggyártás fő nyersanyagát, a kvarchomokot pedig importálni kell. A nyolc másik európai üveggyárat üzemeltető, amerikai Guardian számára az orosházi síküveggyár egy rossz helyen lévő, felesleges kapacitássá vált – mondta Forman.
A kutató úgy látja, a tömeges hazai lakásépítések hiányában gyenge a belföldi kereslet, az irodaház-építések pedig egyre korszerűbb üveget igényelnek, akárcsak az autóipar. Az új fejlesztési és gyártási irányok az extra magas épületek üveghomlokzatának kialakítása, a hőszigetelő és a fényvédő, az UV-sugárzásra sötétedő üvegek gyártása. Forman úgy tudja, ezekbe a fejlesztésekbe nem vonták be az orosházi síküveggyárat. Emellett szerinte az amerikai vállalati kultúrában egyáltalán nincs benne az érintett társadalmi partnerekkel való egyeztetés, csak a részvényesek érdekei számítanak. Emiatt a város népessége, arculata, jóléte és mindaz, ami erre épült, egy Texasban húzott tollvonással megy a süllyesztőbe – jelentette ki Forman.
Az üveghegyeken innen és túl
Nem túl biztató jelenleg az orosházi öblösüveggyár helyzete sem, amely része az O-I Glass, Inc.-nek, a világ egyik vezető üvegpalack- és befőttesüveg-gyártó csoportjának. A békési cég elődje 1963 óta gyártja az élelmiszeriparban használatos üvegeket. Az öblösüveggyár udvarán október közepén hatalmas rakatokban álltak az elkészült palackok, és az utcáról is látható, hogy beljebb, a tetővel fedett raktárak is teli vannak készáruval.
A polgármester szerint az orosháziaknak nem kedvező, hogy Kaposváron új üvegipari nagyüzemet építettek. Somogyban a 14 ország 43 gyárát birtokló török Sisecam csoport eredetileg 85 milliárd forint értékűre tervezte a beruházást, amihez a magyar kormány 14 milliárd forint támogatást nyújtott, de a költségek az építkezés során megnőttek, az eredetileg kalkulált 220 millió euró helyett 400 millió euróra, azaz nagyjából 160 milliárd forintra ugrottak. A tervek szerint a kaposvári gyár napi 3-4 millió palackot lesz képes előállítani, és várhatóan 2026 elejétől már termelni fog.
Az orosházi öblösüveggyárban négy kemence van, de Raffai úgy tudja, csak egy működik, pedig több is üzemelhetne. A koronavírus-járvány idején megnövelték a termelést, hogy az akkor többletként előálló mezőgazdasági terményeket, például a borsót és a babot feldolgozó konzervgyárak tudják mibe csomagolni a termékeiket, de azóta ismét kevesebb üvegre van szükség. Raffai ismeretei szerint a szén-dioxid-kibocsátást büntető környezetvédelmi adó szintén nehezíti a cég helyzetét.
A Top 100 összesítése szerint Orosháza és egész Békés vármegye legnagyobb vállalata a kanadai központú világcég, a Linamar Hungary Zrt. üzeme, amely főként járműalkatrészeket, továbbá mezőgazdasági gépeket és adaptereket, valamint építőipari emelőgépeket gyárt. Ezeket több európai országban árulja, Kijevben is van kirendeltsége, de ott a kereslet az orosz–ukrán háború miatt visszaesett, mostanában stagnál. Emellett az európai autóipar és hazai építőipar teljesítménye is visszaesett, ami a gyárnak is hátrányos.
A Linamar Hungary Zrt. öt éve 25 milliárd forintból fejlesztette a békéscsabai és az orosházi gyárait, ehhez a magyar kormány majdnem 4 milliárdos támogatást adott, a beruházások 2020-ra készültek el. Orosházán a mezőgazdasági gépek és építőipari emelők gyárára 8 milliárdot költöttek, és a két városban összesen 250 új munkahelyet hoztak létre. Megkérdeztük a Linamart, okoz-e gondokat a cégnek a kereslet visszaesése, ha válaszolnak, cikkünket frissítjük.
Kevés a szárnyas, sok a feldolgozó
A város gazdaságát az is sújtja, hogy a baromfifeldolgozó-ipar számára országszerte egyre kevesebb a felvásárolható szárnyas. Orosházán 1896-ban kezdődött a baromfi-feldolgozás, a városban több cég is foglalkozik ezzel. A verseny már egyre nehezebb: 2019-ben a Bács-Kiskun vármegyei Mélykúton beindult Európa legnagyobb víziszárnyas-vágóhídja, amelyben 350 munkahely létesült, és napi 25 ezer liba vagy 50 ezer kacsa levágására és feldolgozására volt képes. Erre a 12,5 milliárd forintos beruházásra a kormány 4,4 milliárd forint állami támogatást adott. 2022-ben a mélykúti gyár további fejlesztését jelentették be, amit 6,5 milliárd forintból, újabb 2,2 milliárdos állami támogatással, összesen már ötszáz munkahely fenntartásával terveztek meg.
Ezzel szemben míg 2020-ban 798 ezer liba és 2,970 millió kacsa volt a hazai baromfiállományban, 2024-re ez a létszám 416 ezerre és 1,798 millióra esett vissza a KSH adatai szerint. Eközben a tyúkállomány nagyjából azonos szinten maradt, és a pulyka mennyisége bő félmilliót csökkent a 2020–2024 közötti időszakban.
Az önkormányzat lefaragta a kiadásait
Orosháza önkormányzatának az iparűzési adóból származó bevétele évek óta csökken: 2023-ban még 2,588 milliárd volt, tavaly 400 millió forinttal esett vissza, és az idén további 120 millióval lett kevesebb. A polgármester azt is elmondta, hogy a kormány ezt a bevételkiesést nem vette figyelembe, amikor megállapította, hogy mennyi szolidaritási hozzájárulást kell Orosházának az államkasszába befizetnie: az idén 604 milliót.
A bevétel visszaesése mellett az előző, fideszes városvezetéstől – erről már beszámoltunk – új, ellenzéki polgármesterként Raffai János adósságokat és visszafizetési kötelezettséget örökölt, mindez 1,5 milliárdot tett ki. Ezért többféle takarékossági intézkedést kellett bevezetni a város cégeinél és az önkormányzati hivatalnál. Ezért már csak a legfontosabb vállalt feladatait és a kötelezően teljesítendőknek a költségeit tudja fedezni az önkormányzat. Ez Raffai szerint már-már annak rovására megy, hogy Orosháza városként működjön, és a városi szolgáltatások előnyeit kínálhassa az ott élőknek.
A polgármester úgy véli, nem csak náluk ilyen nehéz a helyzet, ami erősen indokolja az önkormányzatok állami támogatásainak és a kormányzati elvonásoknak a felülvizsgálatát.
Orosháza önkormányzata az utóbbi években nem kapott ipari célú bővítésre-fejlesztésre állami támogatást a kormánytól.
A Versenyképes Járások programjának pénzkeretébe Orosházának az idén nem kellett befizetnie, mert a terhet az iparűzési adó növekménye alapján számolja ki a kormány, az pedig csökkent. Orosháza a járási keretből 35 milliót kapott.
A fellendülésre még várni kell
Az viszont biztató Raffai János szerint, hogy egy korábban megszűnt orosházi kohászati-gépipari kisüzem befektetőkre talált, és újra fejlesztik.
A síküveggyár 9,5 milliárdért eladó telephelyének az „észszerű hasznosítása várható”, írta a Facebook-oldalán Erdős Norbert, a Fidesz parlamenti képviselője, és a Nemzeti Befektetési Ügynökség vezetőjének, Joó Istvánnak a figyelmébe ajánlotta az orosházi ipartelepet. Emellett a város „országosan is benne van kormány által a top 3 befektetésre ajánlott település között” – írta a Beol.hu. Szintén ez a kormányzati oldalhoz tartozó Mediaworks-lap írta, tárgyalnak arról, hogy a kormány valamilyen támogatással segítheti majd az öblösüveggyárat. Az nem derült ki ugyan a cikkből, hogy a gyár nehéz helyzetben van-e, és hogyan segítenék, de a szöveg szerint a kilátásba helyezett állami támogatás „munkahelyek megtartását” jelentheti. A Top 100 kiadvány szerint tavaly kétszáz fős létszámmal dolgoztak.
Megkérdeztük az öblösüveggyárat, milyen most a cég helyzete, erre azt válaszolták, „olyan folyamatok, projektek és intézkedések indultak el, melyeknek pozitív kimenetelű eredményeit most várjuk”.
A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.
