Olvasóink segítségével megtaláltuk, ki tervezte Debrecenben az 1920-as évekbeli önkormányzati bérházakat
Borsos József, Debrecen főépítésze és műszaki osztályvezetője tervezte a debreceni Faraktár és Rakovszky Dániel utcákban álló nyolclakásos bérházakat. Ezeket a magyar állam és Debrecen vezetése 1924 és 1926 között, az első világháború utáni súlyos lakásínség enyhítésére építtette.
A napokban jelent meg egy cikkünk a debreceni lakhatási helyzetről, és arról, hogy a város vezetése és helyi politikai erők hogyan igyekeznek ezt javítani. Ennek kapcsán írtunk arról, hogy Debrecen az első világháború után devizahiteleket vett fel, hogy bérházakat építhessen a város lakosságának.
Az elsők között voltak az akkori Bocskai téren, a mai Faraktár utcában felhúzott, egységes kialakítású épületek. Bár sokáig kerestük, se a korszakban megjelent újságcikkek között, se a lakáskomplexumról megjelent 2023-as tanulmányban nem találtuk, ki tervezte ezeket a házakat. Annyi lehetett tudni, hogy a kivitelezést a budapesti Stabil Építő Rt. végezte.
Megtaláltuk viszont a Magyar Nemzeti Levéltárban a házak egy 1925-ös tervrajzát, amin a Stabil Építő Rt. részéről két nem kiolvasható aláírás szerepelt. Aláírta azt ezen kívül egy szintén nehezen kiolvasható nevű városi tanácsnok is.
Ahogy cikkünk megjelenése után több építész végzettségű, illetve debreceni kötődésű olvasónk felhívta a figyelmünket, az utóbbi Borsos József aláírása. Ő a Nemzeti Örökség Intézet honlapján megjelent életrajza szerint 1908 és 1935 között volt Debrecen főépítésze, és 1923 és 1935 között a város műszaki osztályvezetője.
Ezekben a pozíciókban komoly szerepet játszott Debrecen mai arculatának kidolgozásában, az ő nevéhez fűződik például Debrecen 1928 és 1930 közötti szabályozási tervének előkészítése. Borsos számos debreceni magán- és középület tervezett, többek között a város köztemetőjét.
Bár az aláírások alapján feltételezhető lett volna, hogy a Faraktár utcai bérházakat a Stabil Építő Rt. munkatársai tervezték, és Borsos csak engedélyezte azt, olvasóink szerint nem erről van szó, azokat a városnál tervezték. Egyik olvasónk szerint Borsos „beosztása a mai értelemben vett főépítészi beosztás volt, vezetése alatt a városnál is készítettek terveket. Akkor is az ő aláírása került a tervre, ha valamelyik beosztottjának jelentős szerepe volt a terv koncepcionális kialakítása terén.”
Egy másik olvasónk szerint Borsos „szinte minden épületének központi helyére odatervezte a város címerét, a Krematóriumtól kezdve az iskola- és lakóépületeken keresztül a Rendőrpalotáig, díszesebb-színesebb vagy egyszerűbb formában, az épülethez alkalmazkodva. Ez őrá nagyon jellemző volt.” Cikkünk megjelenése után a Mesélő Építészet blogon is megjelent egy méltató írás a Faraktár utcai bérházakról, ahol Rácz Zoltán építész szintén Borsos Józsefet azonosította azok tervezőjeként.
Köszönjük olvasóinknak, hogy segítettek azonosítani őt! A házak építéséről szóló cikkünket itt lehet elolvasni.
