A korrupció elleni harc nem ér véget az EU-tagsággal, üzente Budapesten a csalás elleni uniós biztos

A korrupció elleni harc nem ér véget, amikor felvesznek egy országot az Európai Unióba, valójában soha nincs vége, figyelmeztetett hétfőn Budapesten Piotr Serafin. Az Európai Bizottság költségvetésért és csalás elleni küzdelemért felelős tagja az Integritás Hatóság (IH) konferenciáján szólalt fel.

Serafin hangsúlyozta: az EU-nak átfogó rendszere van a csalások ellen. Ebben a legkiemelkedőbb szerepet az uniós ügyészség játszotta az utóbbi időben, jelentette ki az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) említése után. (Az ügyészséghez a 27-ből csak három tagállam, köztük Magyarország nem csatlakozott.)

„Ha kétségeink vannak egy nemzeti csalás elleni rendszer működése iránt, közbelépünk.” Például Bulgáriát és Romániát nagyjából másfél évtizedig külön eljárással ellenőrizték, „és Magyarországon azt kértük, hogy hozzák létre az Integritás Hatóságot”. Hangsúlyozta: ezt nem büntetésből, hanem törődésből teszik.

Minden korrupcióval magánzsebbe került forintot vagy złotyt mástól – közpénzből fizetett tanároktól, vasúti utasoktól, egyetemi diákoktól, kórházi ápoltaktól – vesznek el. A lopott pénzt közszolgáltatásokra költhették volna és arra is kellett volna költeni. Az EU-ban elkövetett korrupció a közös bizalom megtartásáról is szól:

európaiak milliói járulnak hozzá a közös célok pénzeléséhez abban a hitben, hogy minden egyes elköltött euró mindenkinek hasznot hajt, átgyűrűzik a közös piacon, de ha azt látják, hogy ellopják a pénzüket, elveszítik a bizalmukat az EU-ban.

Az IH-hoz hasonló szervezetek kulcsfontosságú szerepet játszanak – jelentette ki. (Az IH-t 2022-ben alapította a kormány, mert ez a feltételességi eljárás megszüntetéséhez és az egyszeri, Magyarországnak 10,4 milliárd forintot érő helyreállítási alap rendes kifizetéseihez is kell. A szervezet elnökét januárban hűtlen kezelés és hivatali visszaélés vádja miatt hallgatták ki, Bíró Ferenc tagadta az ellene felhozott vádakat. Az IH javaslatainak nagy részét nemrég lesöpörte az asztalról a kormány.)

A harchoz szükség van független igazságügyre – jelentette ki Serafin az országban, ahol igazságügyi feltételek 2023. decemberi teljesítéséig szinte minden uniós felzárkóztatási támogatást befagyasztottak. Véleménye szerint szabad média és élénk civil szervezetek is kellenek. Előbbire a máltai és szlovákiai merényleteket, utóbbira az ukrán korrupcióellenes hivatal (NABU) megvédését hozta példának, de a beszédét is a részben a NABU által nemrég kirobbantott üggyel kezdte. Pár napja a „magyar kormány üzenőrendszerén” kiküldtek erről információkat, „de ha követik a független médiát, azt is tudják”, hogy az esetet a NABU leplezte le – az a szervezet, amelynek a megtartását az Európai Bizottság feltételnek tartotta, hogy az ukránok megerősítsék az uniós kapcsolataikat, hangsúlyozta Serafin.

A biztos a csalás elleni harc mellett az uniós költségvetésért is felel. A következő többéves büdzsében – amelyre a nyáron tett javaslatot – „kulcsfontosságú marad a jogállamiság is az alapvető jogok tiszteletben tartása”. A feltételességi rendelet továbbra is érvényes marad az uniós alapokra – emlegette fel a jogszabályt, amely alapján bizottsági javaslatra, a 26 másik tagállamból 25 támogatásával eddig csak a magyar kormány ellen indult eljárás. A 2028-tól induló költségvetés javaslatában összehangolt feltételességi szabályokat javasoltak a közösen kezelt alapokra, de ösztönzőket is ígért a reformokhoz. A kormányoknak be kellene mutatniuk, hogy megfelelő mechanizmusokkal biztosítják a feltételek teljesítését, a kifizetéseket bármikor részben vagy teljesen befagyaszthatnák, egy év után pedig csökkenthetnék, jegyezte meg. Minden szabálytalanságról és az uniós támogatások kedvezményezettjeiről egy-egy rendszerben tárolnák az információkat.

Serafin Budapesten járva Bóka János EU-ügyi miniszterrel is találkozott. A magyar kormány már a végleges tervezet megjelenése előtt támadta a 2028-ban induló hétéves költségvetés javaslatát, és a blokkolásával bevallottan zsarolna az uniós támogatásokért. 2026 elején – az egy évvel korábbi 1,05 milliárd euró után – 1,08 milliárd eurót veszítene végleg a feltételességi eljárásban, szeptemberre pedig lejár az egyszeri, 10,4 milliárd eurót jelentő helyreállítási alap feltételeinek teljesítési határideje.

„Egyszerű üzenetet adtam át” – írta Bóka a találkozó után Facebookra. „Amíg Magyarország nem fér hozzá a neki járó forrásokhoz a jelenlegi költségvetési keretterv alapján, addig nem lehet érdemben tárgyalni az új költségvetési kerettervről”. Az új, 2028-ban induló büdzsében „nem képzeletbeli, hanem valódi pénzről akarunk tárgyalni. Ez csak akkor lehetséges, ha véget vetünk a költségvetési zsarolás gyakorlatának, és az azt szolgáló kondicionalitási mechanizmusokat felszámoljuk.”

Cikkünket frissítettük Bóka bejegyzésével.