Év végén ismét végleg elveszik több mint 400 milliárd forintnyi támogatás, ha tétlen marad a kormány
1,08 milliárd euró, napi árfolyamon nagyjából 420 milliárd forint uniós támogatástól eshet el év végéig a kormány, erősítette meg érdeklődésünkre az Európai Bizottság szóvivői szolgálata. Egyben sokadjára megerősítették azt is, hogy 1,04 milliárd eurónyi, 2024-ben lejárt támogatás már „végleg elveszett”. Az ok a még 2022 végén indult feltételességi eljárás, amit a magyaron és a lengyelen kívül Dublintól Nicosiáig, Lisszabontól Helsinkiig minden tagállam megszavazott az Európai Unió Tanácsában. Ezzel a felzárkóztatási (kohéziós) pénzek felhasználását részletező operatív programok közül háromban függesztették fel a támogatások 55 százalékát mintegy 6,3 milliárd euró értékben.
Ahogy arra a bizottsági válasz is emlékeztetett, az eljárásról szóló rendelet szerint egy adott év kötelezettségvállalásai a kettővel későbbi naptári év végén lejárnak, ha a tagállami kormányok Tanácsa nem dönt a felfüggesztés végéről. Emiatt a 2022-es döntés után 2024 végén 1,04 milliárd euró járt így. Ezt „2024 végén Magyarország végleg elvesztette”, ezeket a forrásokat most kivonják az EU költségvetésének kötelezettségvállalásai közül, és „többé nem elérhetőek” – erősítette meg a testület.
A három programot a „jelenlegi jogi kötelezettségvállalásokhoz” kell igazítani, vagyis új finanszírozási terv kell a lecsökkentett összegre. Az Európai Bizottság július 10-én értesítette a magyar hatóságokat, hogy két hónapon belül tervezzék újra a programok finanszírozását. Ezt a szóvivői hivatal tájékoztatása szerint a magyar fél nem tette meg. „Ha a tagállamok nem igazítják ki a pénzügyi terveiket egy programkiegészítéssel” vagy a kötelezettségvállalások csökkentésével, az Európai Bizottság kiegészíti a tervet „azzal, hogy arányosan lecsökkenti az alapok hozzájárulását a kérdéses pénzügyi évhez. Ezt a csökkentést mindegy egyes prioritásnál arányosan” alkalmazzák – közölte a testület.
Bóka János EU-ügyi miniszter januárban arról beszélt, „nem érzem pontos megfogalmazásnak”, hogy szó lenne az uniós források elvesztéséről. Szerinte csak akkor lehetne erről beszélni, ha a magyar kormány önhibájából nem teljesítette volna ehhez valamelyik feltételt, de úgy vélte, mindet teljesítette. Ezért „nem forrásokat vesztünk, hanem politikai okokból bizonyos forrásokat el akarnak venni”. Menczer Tamás, a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója később úgy nyilatkozott, hogy „az ember a telefonját vagy a zsebkendőjét veszíti el, uniós forrást nem, ugyanis az politikai döntésektől függ”.
Az, hogy a kormányoldalnak mi az álláspontja a kérdésben, ebben a cikkben foglaltuk össze részletesen. Hogy hogyan nem teljesítette a legsürgetőbb, jelenleg összegre is legnagyobb tétet jelentő feltételt sem a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról (kekvákról), arról itt írtunk.
420 milliárdot már szinte biztosan bukunk
A bizottsági válasz alapján 2025 végén – a 2024-es 1,04 milliárd euró után – 1,08 milliárd euró jár majd ugyanígy a 2023-as kötelezettségvállalásokból, ha addigra nem szüntetik meg a felfüggesztést. Ugyanez minden évben ismétlődik a két évvel korábbi tervek alapján.
A bizottság válaszában ezt nem említette, de a feltételességi eljárásban követelt lépések teljesítése része az egyszeri helyreállítási alap „szupermérföldköveinek” is. Vagyis azok teljesítése nélkül a magyar kormány nem kérhet rendes kifizetést a lehívható 10,4 milliárd euróból, csak egy egymilliárd eurós potyaelőleghez jutott. Az alap 2026-ban lejár. Addig még rengeteg „sima” mérföldkövet is el kéne érni, emiatt a többi tagállam kormányát is sürgetik.
Bóka János EU-ügyi miniszter júniusban elismerte, hogy „bizonyos átcsoportosítások” lehetővé teszik az elérhető források növelését, ami nem kevés, százmilliós nagyságrendű, de „ez nem nagyságrendi változás”. Egy szeptemberben jóváhagyott, félmilliárd eurós átrendezésről az Európai Bizottság előbb közölte, hogy a teljes, eddig befagyasztott összeg blokkolva marad, majd elismerte, hogy jár vele egy 30 százalékos előleg.
A kormány közben bevallottan zsarolna a következő hétéves költségvetéssel, és itt törekedne „reparálásra”, de Orbán idén júliusban úgy számolt, hogy „legalább kétéves tárgyalási időszakról beszélünk”. 2027 közepéig 2025 és 2026 végén is beleszaladnánk a kétéves szabályba, és a helyreállítási alap is elveszne. (Arról nem is beszélve, hogy a zsarolás jogilag is problémás lehet, hasonló gyanú miatt épp megy egy per az EU bíróságán az eddig felszabadított magyar támogatásokról.)
Közben az MNB-ügy jelezte, hogy a kekvák mostani helyzete túlmutat az uniós támogatásokon: a kecskeméti egyetem campusát az államnak másodszor is ki kellett fizetnie, és kérdéses, mi lesz más projektekkel, miután az Állami Számvevőszék szerint az egyetem mögötti kekva jelentős kárt okozva fektette be a pénzét.
