Hiába kért félmilliárd eurós átcsoportosítást, nem tud vele uniós pénzt felszabadítani a kormány

Az Európai Bizottság csütörtökön várhatóan engedélyezi, hogy a magyar kormány felzárkóztatási (kohéziós) forrásokat csoportosítson át, de ez hiába érint befagyasztott forrásokat, azokhoz továbbra sem fér hozzá az ország – jelentette be csütörtökön az Európai Bizottság főigazgatója, Themis Christophidou.

A napokban több oldalon is arról írtak, hogy hamarosan átmehet a testületen a kérelem, a Financial Times pedig egyenesen arról, hogy így 550 millió eurónyi blokkolt forrást szabadítanak fel orosz energiaszankciók átengedésért cserébe. Az Európai Bizottság tagadta, hogy erről lenne szó, a csütörtöki bejelentés alapján pedig érdemben cáfolták is, valóban nem tud így a kormány blokkolt pénzhez jutni.

A kormány is elismerte, hogy élt a lehetőséggel

A magyar támogatások jelentős részét még 2022 végén fagyasztották be. Több eszközt is bevetettek, amelyeknél a feltételek részben-egészben fedik egymást. Kettő érinti közülük a felzárkóztatási támogatásokat, amelyek különféle uniós alapokból több operatív programon keresztül érkeznek:

• a jogállami feltételességi eljárás, ahol – egy kivétellel az összes többi tagállam kormányának igenjével – három operatív program 55 százalékát, eredetileg nagyjából 6,4 milliárd eurót fagyasztottak be;
• és az EU alapjogi chartája alapján „feljogosító feltételek”, amelyek különféle alapokat zárnak el.

Utóbbiak közül egy szinte teljesen blokkolta a nagyjából 20 milliárd eurónyi felzárkóztatási támogatásokat, de ezt 2023 végén kipipáltatta a kormány, így az alapok-programok egy részénél szabadon hozzáfér a pénzhez. A maradék három egy-egy részt zár el, összesen nagyjából 2,75 milliárd euró értékben.

További jogállami feltételeket 2023 vége óta nem pipáltatott ki a kormány, közben viszont különféle módszerekkel mozgathat pénzt. Bóka János EU-ügyi miniszter júniusban elismerte, hogy „bizonyos átcsoportosítások” lehetővé teszik az elérhető források növelését, ami nem kevés, százmilliós nagyságrendű, de „ez nem nagyságrendi változás”.

Már élt is egy ilyen rugalmassági lehetőséggel, ehhez pedig a viszonylag kis érték miatt nem kellett jóváhagyás egyetlen uniós intézménytől sem. Themis Christophidou, az Európai Bizottság főigazgatója ezt megerősítette csütörtökön, az Európai Parlament (EP) költségvetési ellenőrzési bizottságának meghallgatásán. Közölte, hogy 156 millió euróról van szó.

Egy másik, eredetileg márciusban kezdeményezett átcsoportosításra viszont már az Európai Bizottságnak is áldását kell adnia. Ez a mostani, 2021–2027-es költségvetés félidős felülvizsgálatát használja ki, és egy technikai szintű döntés, nincs szükség sem a tagállami kormányok Tanácsának, sem az EP-nek a jóváhagyására – utóbbi a befagyasztások semmilyen fajtájánál sem kapott közvetlen szerepet. Christophidou csütörtökön elárulta, hogy 545 millió euró átmozgatásáról van szó, de a Népszava információja szerint – amit az ügyre rálátó forrásból utólag a Telexnek is megerősítettek – ebből csak 395 millió euró jönne befagyasztott programokból.

A kérelem miatt többen is felkapták a fejüket, például a feltételességi eljárásról szeptemberben szervezett vitán Jean-Marc Germain szocialista EP-képviselő jelezte: oda kellene figyelni arra is, hogy a befagyasztott pénzeket ne lehessen átcsoportosítani.

Az EP-nek és a miniszteri Tanácsnak ráadásul volt módja arra, hogy közvetve lépjen. A félidős felülvizsgálathoz rendeletet is kellett módosítani, amiről a kormányok testületének és az EP-nek kellett megegyeznie. Ahogy arról a Népszava is írt, volt olyan törekvés a képviselő-testületben, hogy ezen keresztül zárják be a kiskaput.

Júniusban meg is egyeztek a tagállami miniszterek Tanácsával, és az egyezség parlamenti megszavazásánál a testület közleményben tudatta: „a rendelet azt is egyértelművé teszi, hogy a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet alapján befagyasztott pénzeszközök nem csoportosíthatók át új prioritásokra”.

A végleges jogszabályba valóban beégették: a pénzek „nem képezhetik programmódosítás vagy átcsoportosítás tárgyát” a feljogosító feltételeknél. A módosítás múlt héten életbe is lépett, de csak az „e rendelet módosító rendelkezéseiben meghatározott új prioritások és rugalmassági mechanizmusok alapján” tiltja a befagyasztott pénz átcsoportosítását.

A jogszabály mellé csatoltak egy augusztus végi levelet is. Ebben az Európai Bizottság „megérti, hogy a társ-döntéshozók”, azaz a tagállami kormányok és az EP „bizottsági javaslathoz fűzött módosítóinak szándéka az uniós költségvetés védelme”. Egyben ígéretet tett arra, hogy a programok módosítása meg fog felelni a jogállamisági mechanizmusnak, illetve a horizontális feltételeket kimondó jogszabálynak. A levél ugyanakkor nem hivatalos jogszabály, a módosítást ráadásul azután kezdeményezte az Európai Bizottság, hogy a magyar kormány beadta a kérelmét, így nem teljesen világos, hogy a rendelet változtatása vagy a bizottsági levél befolyásolja-e az elbírálást.

Mindenesetre Christophidou szavai alapján a helyzetet azzal oldják fel, hogy magát az átcsoportosítást engedélyezik, de ettől még továbbra is befagyasztva tartják a pénzt. Egy kérdésre egyértelműen közölte: a teljes, eddig befagyasztott összeg blokkolva marad (bár a 395 millió helyett kifejezetten 545 millió euróról beszélt).

Azokat a felsőoktatással kapcsolatos problémákat emlegette fel, amelyeket tavaly a kormány bevallottan csak a saját álláspontját tükröző, nem minden bizottsági elvárásnak megfelelő, érdemben életbe sem léptetett jogszabály-módosítással próbált kipipáltatni. Az Európai Bizottság értékelése tucatnyi hiányosságot sorolt fel, amelyeket a kormány azóta sem hajlandó teljesíteni.

Az EP ellenőrző bizottsága korábban kérte, hogy osszák meg vele a magyar átcsoportosítási kérelmet. Christophidou közölte, hogy ehhez a kormány engedélye kellett volna, de azt nem adta meg „bizalmassági okokból”. Pár napja viszont az Európai Bizottság rövid határidőt adott arra, hogy indokolják meg új, érdemi okokkal.

Egyértelműen kimondták, hogy „elment” egymilliárd euró

Christophidou a feltételességi eljárásnál már nem az eredetileg befagyasztott 6,4 milliárd euróról, hanem csak 5,4-ről beszélt. Ahogy arról korábban írtunk, a pénz időarányos részét évente elbukjuk, először idén jártunk így. Bóka korábban nem érezte pontos megfogalmazásnak, hogy az 1,04 milliárd eurós (mostani árfolyamon több mint 400 milliárd forintnyi) részt elvesztettük volna, de Christophidou úgy fogalmazott, hogy ez az összeg „elment”, „véglegesen törölték”.

Nem tette hozzá, de jövő év elején újra több mint egymilliárd euró jár így, 2026 őszére pedig a költségvetésen felüli helyreállítási alap 10,4 milliárd eurója (mostani árfolyamon közel 4100 milliárd forint) veszik el végleg, ha a kormány nem teljesíti a szükséges feltételeket. Közben a menekültjogi huxit miatti – naponta egymillió euróval növekvő – büntetés már majdnem 670 millió eurónál jár, és ezt még kamatok is növelik, mert a kormány nem fizeti ki, ezért a támogatásra beadott számlákból vonogatják le kéthavonta.

Cikkünket kiegészítettük a Népszava értesülésével a 545 millió euróból befagyasztással érintett rész nagyságáról.