2025. októberéig 589,1 milliárd forint bevétele keletkezett a kormányzatnak az európai uniós programokból, míg 609,4 milliárd forintot kellett kiadnia az uniós költségvetéshez való hozzájárulás miatt. Ez azt jelenti, hogy idén eddig több pénzt fizetett a kormány az EU-nak, mint amennyit kapott onnan – írja a Népszava a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetési beszámolója alapján.
A Népszava szerint ezzel uniós nettó befizető lett a magyar állam, de a kép erősen árnyalható. Egyrészt a támogatások érkezése nem egyenletesen oszlik el, így az év utolsó hónapjaiban be is pöröghetnek az EU-s támogatások, míg a kiadások már nem szoktak nagyban változni. Fontos kiemelni azt is, hogy az EU-s pénzek egy része nem a kormányzaton folyik keresztül, így ezek nincsenek feltüntetve a költségvetésben. Ilyen például az uniós agrár- és vidékfejlesztési támogatás, ami miatt csak az idei első félévben további 335 milliárd forintnyi EU-támogatás érkezett hozzánk, és amit a Népszava nem vett bele a számításába.
Vagyis a nagyobb képet nézve valójában továbbra is pluszban van a magyar mérleg.
Mégis, jól mutatja az októberi adatok súlyát, hogy maga a kormány is beérkezett összeg négyszeresével, 2235,9 milliárd forintnyi EU-s támogatással számolt eredetileg a 2025-ös költségvetésben.
Kincs, ami nincs
Ahhoz, hogy megértsük, hogy mégis mi történhetett a magyaroknak szánt támogatással, először meg kell ismernünk az EU támogatási rendszerének működését. Az Európai Unió a tagállamokban használt éves költségvetések mellett hosszabb, hétéves ciklusokban gondolkodik a pénzek elosztásáról. Ez azt jelenti, hogy az EU jelenleg futó költségvetése a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozik, így már évekkel korábban döntöttek arról, hogy mennyi támogatás juthat egy-egy tagországnak.
Magyarországra négyféle forrásból futnak be az uniós pénzek a jelenlegi költségvetésben:
- a felzárkóztatási (kohéziós) támogatásokból;
- jelentős tételt jelentenek a korábban említett, az EU költségvetésében hasonló nagyságú mezőgazdasági támogatások, amik zavartalanul jöhetnek, de nem az államkasszába folynak be;
- ott vannak a közvetlen források, amiket eleve nem a nemzeti kormányokon keresztül osztanak szét, így alapesetben ezek sem érintenék a költségvetést;
- és végül ott van a koronavírus-járványra hivatkozva – ideiglenesen – létrehozott helyreállítási alap (RRF).
Az államháztartás számára a két legjelentősebb tétel tehát a felzárkóztatási támogatások és a helyreállítási alap, azaz az RRF. Az Európai Unió a 2021–2027-es költségvetésből elvileg 21,8 milliárd euró – jelenlegi árfolyamon nagyjából 8300 milliárd forint – felzárkóztatási (kohéziós) forrás járna Magyarországnak. A helyreállítási alapból 10,4 milliárd (3960 milliárd forint) vissza nem térítendő támogatást és hitelt kaphatnánk.
Az Európai Bizottság egyik főigazgatója, Themis Christophidou október elején 8,4 milliárd eurónyi blokkolt felzárkóztatási támogatásról beszélt, egymilliárd pedig az év elején már „elment”. A pénz nagy részét, 6,4 (a levont összeg nélkül 5,4) milliárd eurót a feltételességi eljárással fagyasztották be 2022 végén az uniós kormányok.
Mégis, mivel az eljárás csak az adott programok 55 százalékát blokkolja, a maradék 45 százalékból továbbra is érkezhetnek a kifizetések, így annak ellenére, hogy évente közel egymilliárd eurót bukunk, egyelőre nem volt komolyan érezhető hatása az eljárásnak. Ráadásul a támogatás egy részét a kormány a pénz átcsoportosításával mégis meg tudja szerezni. Van ugyanakkor két másik tényező, ami komolyan érintheti a kifizetéseket, és negatívan hathat a magyar költségvetésre.
Napi 380 millió forintos büntetés
Az első az Európai Bíróság 2024-es büntetése, amit az EU menekültügyi szabályainak be nem tartása miatt szabtak ki Magyarországra. Az Európai Bizottság a magyar menekültügyi szabályok, köztük a tranzitzónák miatt indított kötelezettségszegési eljárást, és mivel levelezés közben nem sikerült megegyezniük, az EU luxembourgi székhelyű bíróságán kötött ki az ügy. A magyar kormány 2020 decemberében elveszítette a pert, és ugyan az Európai Bizottság szerint Magyarország ezután tett lépéseket (például bezárta a tranzitzónákat), nem igazította teljesen a magyar szabályokat az ítélethez. Az EUB ezért tavaly júniusban 200 millió euróra büntette Magyarországot, a bírság pedig napi egymillió euróval emelkedik mindaddig, amíg Magyarország nem hajtja végre az ítéletet, és változtat a szabályokon. És mivel a kormány nem utalta át az összeget, a büntetést az EU a hozzánk érkező támogatásokból kezdte el elvonni.
Emiatt idén februárban a Portfolio közérdekű adatigénylésére azt közölte az Európai Bizottság, hogy összesen közel 325 millió eurót vontak meg a Magyarországnak járó uniós támogatásokból. Az összeg úgy jött ki, hogy a 200 millió eurós bírságra rátették a háromhavi, napi egymillió eurós bírságot, majd a késedelmi kamatokat is felszámolták (ezt háromhavonta szokták levonni).
Nem tudtuk teljesíteni
A másik komolyabb bevételkiesés a korábban már említett helyreállítási alappal kapcsolatos, ahonnan Magyarországnak 10,4 milliárd eurónyi támogatás és kedvezményes hitel járna. Ezt az összeget teljesen befagyasztották.
A helyreállítási alapról szóló eredeti terv 2022-es elfogadásakor 27 előfeltételt, más szóval „szupermérföldkövet” szabtak, amit teljesítenie kell az országoknak, mielőtt nekiláthatnának az EU-s pénzzel járó mérföldkövek kipipálásának. Míg minden másik tagállam mára már teljesítette ezeket, Magyarországnak továbbra is 23 maradt elvégzetlenül. Az a négy, amit már kipipáltunk, megegyezik az igazságügyi reformban már teljesített feltételekkel, míg a maradék 23-ból 21 a jogállamisági eljárás továbbra is fennálló pontjaival egyenlő (ezek továbbra is blokkolják a kohéziós pénzeket). A helyreállítási alapnál a rendes kifizetések előfeltételei mostanra szinte teljesen megegyeznek a feltételességi eljáráséval.
Emiatt ebből az alapból egyelőre csak egy egymilliárd eurós előleg érkezett két részletben, 2023-ban és 2024-ben. A második részlet jóval kisebb volt, így az csak 53 milliárd forintot hozott a tavalyi költségvetésnek, pedig a kormány úgy számolt, hogy az alapból már 760 milliárd forint folyhat be 2024-ben az államkasszába.
Az idei költségvetés készítésekor is hasonlóan bizakodó volt a kormány: a tavaly novemberi költségvetési törvényjavaslatban arról írtak, hogy 2024 végén, az Európai Parlamenti választások után várhatóan eredményre vezethetnek a források felszabadításáról folytatott tárgyalások, így 2025-ben már a helyreállítási alapból befolyó összegekkel is számolnak. Az idei évben ezért 630 milliárd forint beérkezésére számítottak a költségvetési tervezetben a helyreállítási alapból. Ráadásul ez az alap csak 2026 augusztusáig tart, vagyis jövő év augusztusában végleg elveszik az az összeg, amit nem sikerült elhoznia a kormánynak.
Annak ellenére, hogy Magyarországon kívül már mindenhol sikerült teljesíteni a feltételeket, a többi országnak is meggyűlik a baja a pénzek lehívásával. Ennek oka, hogy a sima mérföldkövekhez, azaz reformokhoz és megvalósult fejlesztésekhez kötött rendszerben minden kifizetésnél bizottsági értékelésre, majd tagállami jóváhagyásra van szükség, ami miatt lassan csordogálnak a pénzek a tagországokba.
Már egy tavaly februári EU-csúcs előtt felreppent, hogy a magyar kormány két évvel kitolná a határidőt. Ha volt is ilyen reménye, azt idén májusban végképp el kellett oszlatnia, miután az Európai Bizottság jelezte, hogy minden tagállamnak tartania kell a határidőket, és augusztus 31-ig le kell tudnia a helyreállítási alap mérföldköveit. Az jelenthet egyfajta haladékot, ha átalakítják a támogatást „pénzügyi eszközzé”, de uniós forrásból úgy értesültünk, ettől még teljesíteni kellene a szupermérföldköveket – az viszont nem kizárt, hogy ezzel együtt befuthasson az első kifizetési kérelem is.
A magyar kormány mintha fel sem fogta volna a problémát, vagy automatikusan halasztással számolt volna. Még ha le is tudná mindegyik szupermérföldkő teljesítését, ott lennének a sima mérföldkövek, ezek között 190 befektetést és 178 reformot tartanak nyilván. Ezekkel halad a kormány, nem úgy tűnik, mintha lemondott volna a pénzről. Ilyen a tanárbérek fokozatos emelése, több szélenergia használata vagy kórházak felújítása.
Elvben van olyan lehetőség, hogy a kormány teljesíti a több mint 350 mérföldkövet a szupermérföldkövekkel együtt, az összes szükséges fejlesztést előfinanszírozva a háttérben, majd a célegyenesben egy nagy csomagban elfogadtat mindent – miközben az Európai Bizottságot várhatóan a többi tagállamból is leterhelik. Brüsszeli forrásokkal beszélve ezt finoman szólva is valószínűtlennek tartották, főleg, ha a jövő tavasszal tartandó választásig nem történne semmi.
A hétéves uniós költségvetésekre jellemzően a beérkező támogatások épp a ciklus vége felé, a hosszabb projektek lezárásával pörögnek fel. Ezzel ellentétben a magyar támogatások a ciklus második évében, 2023-ban tetőztek 2230 milliárd forinttal, majd tavaly már csak 1258 milliárd forintot értek el. Idén pedig két hónappal az év vége előtt még a tavalyi eredmény felét sem sikerült megugrani.
Ennek ellenére sem igaz, hogy nettó befizetővé vált volna Magyarország: ugyan a kormányzati költségvetés egyelőre mínuszos, de az augusztusi államháztartási jelentésben leírták, hogy az agrártámogatásokkal kiegészülve már 972 milliárd forintnyi EU-s támogatás érkezett Magyarországra 2025 első nyolc hónapjában.
