Balásy Gyula ajánlata arról szól, hogy megörököl-e 500 kirúgásra váró alkalmazottat az állam

A Fidesz-kormányok egyik legkedveltebb kommunikációs cégcsoportja, a Lounge tulajdonosa, Balásy Gyula hétfőn a Kontrollnak adott interjújában bejelentette, hogy közérdekű kötelezettségvállalás keretében átadja az állami megrendelésekkel kitömött cégeit és egyéb befektetéseit az államnak. Balásy a műsorba bevitt közokiratban lemondana négy cégében, a Lounge Designban, a Lounge Eventben és a New Land Media Kft.-ben lévő 100 százalékos üzletrészéről, és az utóbbi kettő 95 százalékos tulajdonában álló Visual Europe Zrt.-ben lévő üzletrészéről is. Emellett felajánlotta az államnak három – meg nem nevezett – magántőkealapban lévő több tízmilliárd forint értékű befektetési jegyeit is.

Balásy a műsorban arról beszélt, nem kell takargatnia semmit, de látja, hogy a tevékenységeik „túlmutatnak a piaci kommunikációs folyamatokon”, és ezeknek a feladatoknak az elvégzése az állam kezében van a legjobb helyen, bár arra, hogy ez pontosan mit jelent, a Kontroll újságírója nem kérdezett rá. Arra a kérdésre viszont, hogy akkor is megtette-e volna a felajánlást, ha nem a Tisza Párt kétharmados győzelmével zárul az áprilisi országgyűlési választás, azt felelte, nem tudja.

Ebben a cikkben jogászok segítségével megnézzük, mennyire újszerű Balásy elképzelése a cégvagyon önkéntes államosításáról, és mit jelent pontosan a közérdekű kötelezettségvállalás.

Általában díjkitűzésre használják

A közérdekű kötelezettségvállalás papíron az adományozás egyik lehetséges formája: olyan egyoldalú nyilatkozat, amivel a nyilatkozat írója kötelezettséget vállal arra, hogy pénzt vagy más vagyoni szolgáltatást ad egy meghatározott közérdekű célra. A kötelezettségvállaló a nyilatkozatban meghatározhatja azokat a feltételeket, amelyek alapján a vagyoni szolgáltatást nyújtani kell, és azt is kijelölheti, hogy ki a kedvezményezett.

Az egyik általunk megkérdezett, névtelenséget kérő ügyvéd szerint a közérdekű felajánlás jogilag kikényszeríthető, azaz ha az állam szeretné, akkor elfogadhatja a nyilatkozatban foglaltakat. Az államnak viszont arra is van lehetősége, hogy ne fogadja el a felajánlást: az ügyvéd szerint ebben az esetben nem változik meg Balásy cégeinek tulajdonosa.

Jogi értelemben a nyilatkozat pontos tartalma lesz meghatározó. Fontos, hogy a Balásy által említett formátum egyoldalú nyilatkozat, az egyoldalú nyilatkozatra azonban csak a jogszabály által meghatározott esetben érvényesek a szerződésekre vonatkozó szabályok. Magyarul az, hogy Balásy írt egy nyilatkozatot, nem jelenti, hogy átszáll a tulajdonjog az államra, mindössze azt vállalhatta, hogy megjelölte az államot kedvezményezettként, és ha az állam teljesít bizonyos feltételeket, élhet a felajánlással.

Forrásunk azt mondta, eddig még nem találkozott olyannal a praxisában, hogy valaki közérdekű felajánlással átadná a vagyona egy részét.

„Az, hogy cégeket, cégcsoportot ajánljon fel valaki, merőben szokatlan. Hasonló esetben általában alapítványokat hoznak létre: azaz meghatároznak egy jótékony célt, és melléteszik a vagyont.”

Egy másik általunk megkérdezett jogász, Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint közérdekű kötelezettségvállalást általában díjkitűzésnél szoktak tenni magánszemélyek, például ha valaki cserbenhagyásos gázolásnál felajánlja, hogy 1 millió forintot ad annak, aki kézre keríti a baleset okozóját. Ligeti szerint a közérdekű kötelezettségvállalás eleve ritka műfaj, a cégvagyon felajánlása pláne példa nélküli, nem számított hasonlóra NER-es üzletemberektől.

A jogász szintén azt mondta, hogy az állam nem köteles átvenni a cégeket, de azt is megjegyezte, előfordulhat olyan eset, amikor az állam nem akar tulajdonos lenni, mégis az lesz: például öröklés esetén, amennyiben nincsen örökös, a vagyon az államra marad. Szintén kérdéses, hogy mennyire számít átláthatónak a cégcsoport: a nemzeti vagyonról szóló törvény kimondja, hogy az állam csak átlátható szervezetben szerezhet tulajdont, kivéve akkor, ha nem saját döntésből, hanem jogi kényszer miatt válik tulajdonossá.

„Balásy Gyula cégei valószínűleg nem átláthatók, de lehet, hogy ebben a furcsa esetben átláthatóvá tehető, vagy mentesül az átláthatósági követelmény alól, ha bizonyos időn belül azzá teszi.” Ligeti szerint amiatt is furcsa a helyzet, mert Balásy olyan cégeket ad át, amelyek mögött gyakorlatilag nincs teljesítmény, évekig a közbeszerzések lefölözőiként szolgáltak, azaz az állam nem olyan vagyont venne át ebben az esetben, aminél biztosan lennének megrendelések a következő években is. Ligeti szerint Balásy felajánlásával mindössze „500 kirúgásra váró alkalmazottat örökölne az állam”.

A jogász említett egy másik aspektust is: szerinte Balásy felajánlása taktikai lépést jelenthet a hatóságoknak. „Most kellene a hatóságoknak észlelniük, hogy van egy gyenge láncszem, aki révén gyaníthatóan túlárazott közbeszerzésekre vonatkozó információkat lehetne szerezni.” Ligeti szerint most el lehet indítani hűtlen kezelés gyanújával ismeretlen elkövetővel szemben a büntetőeljárást, amiben Balásy lenne az egyik tanú. A nyomozás elindításához büntetőjogi gyanú szükséges, amihez egy-egy erős állítást tartalmazó újságcikk nem feltétlenül elegendő, Ligeti szerint viszont Balásy felajánlása nem normális piaci magatartás, így taktikai pillanatot jelenthet. Ahhoz, hogy nyomozás induljon az ügyben, arra van szükség, hogy nagyobb legyen a logikai valószínűsége annak, hogy bűncselekmény történt a közbeszerzések körül, mint annak, hogy nem történt – a jogász szerint pedig ezt a feltételt teljesíti Balásy döntése.

Közben a rendőrség be is jelentette, hogy Balásy Lounge-cégcsoportja ügyében nyomozást indított, pénzösszegeket foglaltak le és számlákat zároltak le, illetve egyelőre feltételezett vagyonmenekítéssel kapcsolatban folytatnak eljárást. A NAV pedig hűtlen kezelés és pénzmosás miatt indított nyomozást ismeretlen tettes ellen.

Valódi tulajdon-e az a cég, amiről önként lemondanak?

Az elmúlt bő tíz évben a Lounge gyakorlatilag monopolizálta az állami kommunikációt és rendezvényszervezést, elmúlt években előfordult, hogy egyes Balásy-féle reklámcégek négyszer-ötször nagyobb nyereségrátával működtek, mint a hasonló tevékenységet végző konkurensek, miközben a munkát gyakorlatilag mással – alvállalkozókkal – végeztették el. Ezzel a modellel és a busás osztalékfizetésekkel Balásy papíron az egyik leggazdagabb magyarrá vált: ahogy arról a G7 is írt, a tömeges állami megbízások kezdete (2017) előtt a cégcsoport nem fizetett érdemi osztalékot, azóta viszont közel 92,5 milliárd forint nyereséget vettek ki belőlük a tulajdonosok.

Balásy a Kontrollnak arról beszélt, hogy konzervatív becslések alapján 80 milliárd forintot érhet a cégcsoportja. A mostani bejelentése viszont inkább azt a kérdést veti fel, hogy valódi tulajdon-e egy olyan cégcsoport, amiről a vállalkozó önként lemond az állam javára, mint ahogy az is kérdéses, hogy megbecsülhető-e egy olyan cég értéke, ami piaci alapon alig termel valamit. Balásy ugyanis maga is elismerte a vállalatokról, hogy nincs jövőjük, így az értékük legfeljebb annyi lehet, amennyi vagyon most ezekben a cégekben – az állam korábbi jóindulatának köszönhetően – van. A G7 becslése szerint a négy vállalatban ez összesen 44,5 milliárd forintot tehet ki.

Balásy Gyula cégeinek állami megbízásai miatt egyébként továbbra is tart hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanúját vizsgáló nyomozás, de a HVG április végén azt írta, a rendőrség nem közölt részleteket az eljárás állásáról.

Bár nehéz elképzelni, hogy a költségek lefaragását megcélzó Tisza-kormánynak mi szüksége lehet szövegírókra, grafikusokra és rendezvényszervezőkre, egyelőre nem tudni, hogy hogyan reagál majd Balásy felajánlására. (Bár egyelőre az is kérdés, hogy ezt nekik kell-e megtenniük, esetleg az ügyvivő kormány a maradék három napjában lép valamit az ügyben.) A milliárdos bejelentésével kapcsolatban hétfőn kerestük a Tisza Párt sajtóosztályát, de egyelőre nem kaptunk választ: Magyar Péteréktől azt szerettük volna megtudni, hogy mint leendő kormánypárt mi az álláspontjuk, történt-e egyeztetés Balásy Gyulával, és mihez kezd az állam a felajánlott cégcsoporttal. Magyar Péter a Kontrollon megjelent videó publikálása után nem sokkal egy saját idézettel reagált, míg Radnai Márk, a Tisza alelnöke arról posztolt, hogy „semmi sem lesz elfelejtve”.

Kerestük a leköszönő kormány alá tartozó Kormányzati Tájékoztatási Központot is, tőlük azt szerettük volna megtudni, hogy tett-e korábban hasonló felajánlást Balásy, és hogyan értékelik a cégcsoport teljesítményét. Cikkünk megjelenéséig a tájékoztatási központ szintén nem reagált.