A Tisza első költségvetése kiadásokban rendszerváltónak, bevételekben óvatos reformernek tűnik

Nehéz, de nem teljesíthetetlen feladatot állított magának a Tisza-kormány a 4,9 százalékos hiánycéllal tervezett költségvetéssel, így látják a Telexnek nyilatkozó gazdasági elemzők a helyzetet Magyar Péter parlamenti beszéde után. A kiadási oldalon látszik igazi rendszerváltás, a bevételek oldalán inkább kisebb eltolódást érezni a bejelentett számokból.

Ambiciózus, de nem lehetetlen cél

Fontos hangsúlyozni, hogy nagyon sok fontos részletet nem látunk, és még egy ideig nem is fogunk látni, amíg nem lesz nyilvánosan elérhető a költségvetési törvény tervezete, amire valószínűleg október utolsó napjaiig kell várnunk. Nem tudni például, hogy mekkora növekedéssel és inflációval tervezi a költségvetést Kármán András minisztériuma. Pedig ez elég fontos kérdés abból a szempontból, hogy mekkora adó, különösen mekkora áfa-bevétellel tervez a kormány, ami pedig továbbra is a költségvetés egyik legfontosabb forrása lesz.

Az egyetlen makroszám, amit Magyar Péter bejelentett, az volt, hogy a kormány jövőre 4,9 százalékra akarja csökkenteni a költségvetés hiányát az idei 7,5 százalékról. Ez valamivel kisebb hiány, mint amivel a legtöbb gazdasági elemző számolt: az elemzői konszenzus 5 és 5,5 százalék közötti hiánycél volt, ennél nagyobb tervezett hiányt már rosszul fogadott volna a piac.

Jobbágy Sándor, a Concorde értékpapír Zrt. vezető makrogazdasági elemzője a Telexnek azt mondta, a piaci reakciók alapján az olvasható ki, hogy a 4,9 százalékos bejelentett hiánycél nem okozott nagy meglepetést. Németh Dávid, a K&H elemzője arra emlékeztetett, hogy a Pénzügyminisztérium a kormányváltás utáni költségvetési leltár elkészítése után azt mondta, hogy ha minden változatlan marad, akkor 2027-ben az idei 7,5 százalékról 6,1 százalék köré csökkent volna a hiány, hiszen sok, már idén elfogadott intézkedés jövőre is csökkenti a hiányt, az euró bevezetéséhez kapcsolódó vállalások hitelessége miatt viszont ehhez képest legalább egy százalékpontos csökkentésre még szükség volt.

Jobbágy Sándor úgy látja, a 4,9 százalékos hiány ambiciózus cél, de nem tűnik teljesíthetetlennek, és ha sikerül tartani, akkor a 2030-as, az euró bevezetéséhez kapcsolódó 3 százalék alatti hiánycél eléréséhez a következő években már arányosan kevesebbet kell majd húzni a hiányon. A nemzetközi piaci megítélés szempontjából az elemző szerint az is fontos, hogy a hiány csökkenése mögött inkább az állami kiadások csökkentése dominál, nem csak a bevételeket emeli a kormány. Németh Dávid a maga részéről kicsit feszítettnek látja a kitűzött célt, a K&H elemzője szerint ennél kisebb aligha lesz a költségvetés hiánya, nagyobb viszont lehet, ha nem jön be a kormány számítása a makropályával, növekedéssel és egyéb tényezőkkel kapcsolatban.

Államon spóroló állam

Kérdés még például, hogy sikerül-e teljesíteni azt az 1500 milliárd forintos kiadáscsökkentést, amit Magyar Péter bejelentett. A miniszterelnök a Parlamentben arról beszélt, hogy már az idén 700 milliárd forintot spórolt a kormány azon, hogy visszavágta a NER fenntartásához köthető állami költéseket, a propaganda fenntartásától a kekvák rendszeréig, jövőre pedig még 1500 milliárd forintot terveznek ezen spórolni.

Elemzői háttérbeszélgetéseink alapján az tűnik a leginkább rendszerváltó elemnek a Tisza első költségvetésében, hogy az állam visszavágja azt az összeget, amit saját magára költ. Ahogy még a választások előtt írtuk, amikor igyekeztünk kiszámolni, mennyibe került Magyarországnak a NER fenntartása, a magyar állam nemzetközi szinten is kiemelkedően sokat költ a saját működésére, ami ugyan nem az Orbán-kormányokkal kezdődött, de a Fidesz alatt pörgött fel igazán. Oblath Gábor közgazdász korábban szintén levezette, hogy Magyarországon kiemelkedően magas a „közösségi fogyasztás”, ami EU-s nyelven azt jelenti, hogy az állam sokat költ olyan „szolgáltatásokra”, amiket az állampolgárok nem juttatásként kapnak meg, például a kommunikációra.

Magyar Péter és a Tisza egyik legfontosabb vállalása az állami kiadások szerkezetének átalakítása volt: a korrupció visszaszorításával és az állam működési költségeinek csökkentésével felszabaduló forrásokat elsősorban azokra a területekre fordítanák, amelyekre Magyarország a régiós vagy az uniós átlagnál lényegesen kevesebbet költ, így az egészségügyre és az oktatásra. Az átrendeződés szándékát jelzi, hogy Magyar bejelentése szerint 2027-ben az egészségügyre 510 milliárd forinttal több jutna, mint idén. A változás tényleges mértékét és a kiadások szerkezetének átalakulását azonban csak a részletes költségvetési tervezet ismeretében lehet majd megítélni.

Bevételek: kis progresszív elmozdulás

Az adóbevételek oldalán már nem látszik akkora szakítás az eddig kialakult gyakorlattal, bár azt sem lehet mondani, hogy a Tisza ott folytatná, ahol a Fidesz abbahagyta. Ugyan pár termék áfáját csökkentették, de várhatóan a forgalmi adó továbbra is az állam legfontosabb bevételi forrása lesz, az egyes szektorokra, így a kiskereskedelemre, az energiaszektorra kivetett adók is megmaradnak, visszavezeti a kormány a reklámadót – pontosabban nulláról 3,75 százalékra emeli annak kulcsát.

Persze a potmétereken azért csavar egy kicsit a kormány: Németh Dávid szerint például látszik némi elmozdulás a progresszívebb adózás irányába. Ez nemcsak a személyi jövedelemadónál figyelhető meg, ahol a minimálbér szja-jának 9 százalékra csökkentésével és a havi bruttó 680 ezer forint alatt keresők egyelőre nem részletezett adócsökkentésével lényegében többkulcsossá válik a rendszer, hanem a társasági adónál is, ahol az évi 180 milliárd forint feletti árbevételű cégek adóterhelését növelné a kormány.

A társasági adó ilyen növelése egy másik fontos változást is jelöl, a magyar adórendszer ugyanis – már amennyire Magyar Péter beszédéből erre következtetni lehet – valamelyest elmozdul a tőke nagyobb adóztatásának irányába. Ennek legtisztább példája az adórendszer legújabb eleme, a vagyonadó, de a társasági adó növelése és az energiacégektől, bankoktól, biztosítóktól várt nagyobb adóbevétel is ebbe az irányba mutat.

A miniszterelnök azt is bejelentette, hogy a jövőben nagyobb adóterhet rónak a környezetszennyező cégekre, ennek részleteit azonban nem ismertette. Annyit árult el, hogy emelik a bányajáradékot is, ami többek között Orbán Viktor édesapjának bányászati érdekeltségeit érintheti. Magyar Péter szerint a vagyonadó, valamint a szennyező cégek és a bányák fokozott adóztatása együttesen a GDP egy százalékának megfelelő többletforrást biztosíthat a költségvetésnek. Hogy ez valóban így lesz-e, azt azonban csak a részletes költségvetési tervezet számainak ismeretében lehet majd megítélni.

Bevételi oldalon vannak olyan változások is, amelyek inkább ideológiai indíttatásúak lehetnek, az adórendszer egyenlőtlenségeit igyekeznek korrigálni, nem a hatalmas hiánycsökkentő potenciál miatt döntött így a kormány. Ilyen lehet például az, hogy az egymillió forintnál többet kereső édesanyák a jövedelmük millió fölötti része után már kell, hogy adózzanak. Hogy ezzel pontosan mekkora adóbevételre tehet szert az állam, azt egyelőre nehéz megmondani, de Jobbágy Sándor szerint a családtámogatások és a személyi jövedelemadó átalakításának együttes, 500 milliárd forintos hatásához képest elenyésző összeg lehet. Az viszont biztos, hogy hozzájárul egy igazságosabb közteherviselési rendszer kialakításához.