„Büszke vagyok arra, hogy évtizedek óta én vagyok az egyetlen elnök, aki nem indított egy új háborút” – mondta Donald Trump a második elnökválasztási kampányának nyitórendezvényén. Egyik fő választási üzenetévé tette, hogy nem fogja belerángatni az Egyesült Államokat sehova sem vezető, költséges és „ostoba háborúkba”, különösen a Közel-Keleten, és elnöksége a béke és gazdagság idejét fogja elhozni. Még beiktatási beszédében is azt mondta, hogy a sikert leginkább abban fogják mérni, hogy „mennyi háborúba nem szálltunk be soha”.
Számos szavazója és a nevéhez fűződő MAGA (Make America Great Again – Trump szlogenje) mozgalom több befolyásos tagjának legnagyobb rémületére azonban most pontosan azt mérlegeli, hogy az Egyesült Államok szerepet vállaljon-e az Izrael által pénteken Irán ellen megindított támadásokban.
Trump előzetesen arról beszélt, hogy nem támogatna egy olyan akciót, ami aztán megindult, de utána már kifejezetten lelkendezett az azóta is folytatódó támadásért. Az Egyesült Államok azonban jelezte, hogy nem vesz részt a csapásokban. Trump ehhez képest kedd este már többes számban arról írt, hogy „teljes és tökéletes ellenőrzés alá vontuk az iráni légteret”, tudják, hol van Irán legfelsőbb vezetője, de nem fogják megölni, „legalábbis egyelőre nem”, és feltétel nélküli megadásra szólította fel a rezsimet. Kedden összeült a Fehér Házban a nemzetbiztonsági tanács, azóta pedig az egész világ azt találgatja, Trump mit lép és mikor.
Szerdán napközben sem lehetett semmi biztosat tudni. Trump azt mondta egy fehér házi eseményen összegyűlt újságíróknak az Irán elleni amerikai katonai támadással kapcsolatban:
„Lehet, hogy megteszem, lehet, hogy nem, senki sem tudja, hogy mit akarok csinálni.”
Pete Hegseth amerikai védelmi minisztert egy szenátusi bizottsági meghallgatás során kérdezték arról, hogy fontolgatja-e a katonai fellépést Irán ellen, de titoktartásra hivatkozva nem volt hajlandó arról nyilatkozni, hogy az Egyesült Államok közvetlenül megtámadja-e Iránt. „Ha és amikor ezek a döntések megszületnek, a (védelmi) minisztérium készen áll arra, hogy végrehajtsa őket” – mondta.
Az amerikai részvétel azért is merült fel, mert ha Izrael teljesen meg akarja semmisíteni Irán atomfegyver-építési képességét, akkor a fordói föld alatti létesítményt is ki kellene iktatnia. Ez azonban annyira mélyen a föld alatt van, hogy vagy kockázatos kommandósakcióra lenne szükség, vagy olyan bunkerromboló bombákkal lehetne a levegőből hatékonyan támadni, ami csak az Egyesült Államoknak van. Erről részletesen itt írtunk.
Az Egyesült Államok beszállásának lehetősége az Irán elleni támadásokba heves belviszályt idézett elő Trump táborában. Egymásnak feszültek ugyanis az America First (Amerika az első) bezárkózáspárti tagjai az iráni rezsim elleni katonai fellépést sürgető szárnnyal, eddig még nem látott repedéseket okozva a Trumpot az elnöki székbe segítő jobboldali koalícióban.
Komoly dilemma elé állítja Trump köreit is
Charlie Kirk jobboldali populista aktivista, a fiatalokat célzó Turning Point USA konzervatív szervezet vezetője kijelentette, hogy „a MAGA bázisunk egyáltalán nem akar egy háborút”, közölve, hogy a Trump-szavazók, különösen a fiatalok azért támogatták az elnököt, mert „ő volt az egyetlen elnök az életemben, aki nem kezdett bele egy új háborúba”. „Az utolsó dolog, amire Amerikának szüksége van, az egy új háború” – mondta.
Kirk egyben jelezte, nagyon aggódik amiatt, hogy az Irán elleni esetleges háború olyan törést okoz a MAGA-világban, ami az elnök belpolitikai programját veszélyeztetheti. Hasonlóan fogalmazott a több millió követővel rendelkező másik MAGA-aktivista, Jack Posobiec, aki szerint egy Irán elleni katonai akció „katasztrofálisan megosztaná Trump koalícióját”, és a jövőre esedékes félidős kongresszusi választásokon veszélybe kerülhet miatta a republikánus többség a képviselőházban.
A belső összecsapás első jelei már pénteken, közvetlenül az Irán atom- és rakétaprogramja elleni izraeli légicsapások megindulása után megjelentek, amikor Tucker Carlson jobboldali médiaszemélyiség, Trump egyik leglelkesebb támogatója a hírlevelében erőteljesen kikelt az ellen, hogy az Egyesült Államok is belépjen a háborúba. Carlson közölte, hogy Izrael azt csinál, amit akar, de azt ne Washington támogatásával tegye, mert egy háború Iránnal csak terroristák új generációját termelné ki, és több ezer amerikai megöléséhez vezethetne.
Hasonlóan fogalmazott Steve Bannon, aki Trump első elnöksége alatt elnöki tanácsadóként dolgozott a Fehér Házban. A MAGA-világ egyik befolyásos személyisége a követőinek kijelentette, hogy a mozgalom egyik alappillére, hogy nem mennek bele „soha véget nem érő háborúkba”, és az Irán elleni háborút csak a „deep state” akarja, valamint a védelmi iparhoz és a pénzügyi világhoz kötődő republikánusok. Hétfőn, Carlson a podcastjában kijelentette, hogy egy háború Iránnal szétrobbantaná a Trump-támogatók koalícióját.
Miután Trump erre reagálva azt mondta, adjanak Carlsonnak egy tévécsatornát, hadd mondja ott, amit akar, majd később „fura Carlsonnak” nevezte a műsorvezetőt, a MAGA-világ üdvöskéjének számító Marjorie Taylor Greene képviselőnő – aki 2024-ben Trump-sapkában ülve hallgatta Joe Biden évértékelő beszédét a kongresszusban – Carlson védelmére kelt. A képviselőnő közölte, hogy egyáltalán nem fura azt akarni, hogy az ország kimaradjon a „soha véget nem érő háborúkból”, amik „Amerikát az utolsó helyre teszik”, ártatlan emberek halálát okozzák és „végül az elpusztításunkhoz fognak vezetni”.
Az indulatok keddre már odáig fajultak, hogy Carlson üvöltözésig fajuló vitát folytatott műsorában Ted Cruz texasi republikánus szenátorral az Irán elleni amerikai fellépésről szóló beszélgetésében. De Carlson személyeskedésektől sem mentes vitába keveredett Trump egy másik ismert támogatójával, a Fox Newson rendszeresen szereplő Mark Levin konzervatív műsorvezetővel is, aki beavatkozás-párti. A New York Times értesülései szerint Levin volt az, aki a napokban egy, a Fehér Házban eltöltött vacsora alatt sikeresen a katonai beavatkozás felé mozdította el a kérdésben vacilláló elnököt. Közben Laura Loomer szélsőjobboldali aktivista, akinek bejárása van a Fehér Házba, arra biztatta az X közösségi oldalon közel kétmillió követőjét, hogy készítsenek képernyőfotót minden egyes jobboldaliról, aki most Trumpot szidja.
Az „America First” politika hívei közül sokan erőteljesen úgy érzik, hogy el lettek árulva, és dühösek, mert nagyon ellenzik, hogy az Egyesült Államok ilyen háborúkban vegyen részt – mondta Trita Parsi. A diplomáciai megoldásokat hirdető Quincy Institute amerikai külpolitikai intézet alelnöke hozzátette, hogy ezek az emberek eltökélten hisznek abban, hogy a republikánus elnökök az ilyen háborúk miatt nem tudják végrehajtani belpolitikai programjaikat, és vallanak kudarcot. A NOTUS című washingtoni lapnak egy, a Fehér Házhoz közel álló MAGA-hívő republikánus stratéga pedig egyenesen kijelentette, hogy Trump bázisa „egészen biztosan nem” fogja megbocsájtani, ha Trump a katonai akció mellett dönt.
Mit mutatnak a felmérések?
A YouGov kedden közzétett közvélemény-kutatási adatai szerint az amerikaiak 60 százaléka ellenzi, hogy az Egyesült Államok hadserege részt vegyen az Irán és Izrael közötti konfliktusban, és mindössze 16 százalék támogatta ezt. A demokraták 65 százaléka, a függetlenek 61 százaléka, míg a republikánusoknak az 53 százaléka ellenezte az amerikai katonai akciót.
Ugyanakkor a Gray House republikánus kutatóintézet felmérése szerint 79 százalék támogatja, hogy az Egyesült Államok támadó fegyvereket adjon Izraelnek az iráni katonai célpontok elleni támadásokra – írta a BBC. Szerintük Trump szavazóinak többsége támogatná, hogy az Egyesült Államok segítsen Izraelnek Irán ellen, és összességében 89 százalék aggódik az iráni atomfegyver miatt. A Fox News pedig a Ronald Reagan Intézet felmérését idézte, ami szerint az amerikaiak 84 százaléka szerint az Egyesült Államok biztonsága szempontjából fontos megakadályozni, hogy Irán atomfegyverhez jusson.
Egy 2023-as Fox News-felmérés szerint 10-ből 8 republikánus nagyon aggódik amiatt, hogy Irán atombombához jut, míg egy tavalyi Gallup kutatás szerint a republikánusok 93 százaléka az Egyesült Államok érdekeit érő „kritikus fenyegetésként” jellemezte, hogy Irán atomfegyvert fejleszt ki – írta a CNN.
Trump: Én mondom meg, mit jelent az „America First”
Donald Trump közben nagyon is tisztában van azzal, hogy a kérdés mennyire megosztja szavazóbázisát és mindkét oldal erőteljesen lobbizott az elmúlt napokban az elnöknél – mondta az Atlanticnek egy fehér házi tisztviselő, és egy külső tanácsadó is. A vita a Fehér Házon belül is zajlik – a CBS értesülései szerint kedden a nemzetbiztonsági tanácsban is megosztottak voltak Trump tanácsadói –, de a New York Times értesülései szerint nem annyira hevesen, mint a MAGA-világban.
A Free Press című washingtoni lapnak egy fehér házi tisztviselő azt mondta, hogy a kormányzatban többen is vannak, akik szimpatizálnak Carlson álláspontjával, jelezve, hogy a republikánus szavazóbázisnak „elege van abból, hogy külföldi homoktengerbe küldik meghalni a gyerekeiket”, és milliárdokat költenek egy olyan háborúra, amiből nekik semmi hasznuk sincsen, miközben a belpolitikai programok végrehajtását várják. A tisztviselő ugyanakkor naivnak nevezte azokat, akik szerint Irán nem vetne be atomfegyvert az Egyesült Államok ellen, ha kifejlesztene egyet, közölve, hogy „az elnök egyértelművé tette, hogy ezt meg fogja akadályozni”.
A Fehér Ház, észlelve a MAGA-tábor ellenállását, a közösségi oldalakon egymás után tette közzé a videókat, amikben azt bizonygatták, hogy Trump mindig is ugyanazt mondta Iránnal kapcsolatban, és egy közleményt is közzétettek 15 olyan alkalomról, amikor az elnök kijelentette, hogy nem lehet megengedni, hogy Irán atomfegyverhez jusson – írta a Daily Beast.
Ugyanezt hangsúlyozta J. D. Vance alelnök is, aki kényes helyzetben van, mivel egyik leghangosabb tagja a jobboldal elzárkózáspárti, külföldi háborúkat ellenző szárnyának. Az elnökválasztási kampány alatt kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak „nagyon nem áll érdekében háborúba szállni Iránnal”, és a jemeni lázadók elleni támadásról kiszivárgott belső csetben is ellenezte a bombázásokat, mert az ellentétes Trump elzárkózáspárti üzeneteivel.
Vance azonban kedden az X közösségi oldalon egy hosszú posztban védte meg egy lehetséges amerikai támadás tervét, közölve, hogy Trump mindig is következetes volt azzal kapcsolatban, hogy Iránnak nem lehet atombombája. Az alelnök jelezte, hogy „az elmúlt 25 év idióta külpolitikája után” az emberek jogosan szkeptikusak, de arra kért mindenkit, hogy bízzanak az elnökben és a döntésében. Szerinte Irán „messze a polgári célú felhasználáshoz szükséges szint fölé dúsította az uránt”, és az amerikai elnök „dönthet úgy, hogy véget kell vetnie az iráni dúsításnak”.
Trump közben az Atlantic egyik újságírójának még előző hét szombaton a MAGA-táborból érkező kritikus hangokra reagálva kijelentette, hogy ő határozza meg, hogy mit jelent az „America First”, mert a szlogent ő találta ki, és kezdte el használni. Közösségi oldalán pedig kedden közölte, hogy az „America First” sok mindent jelent, köztük azt, hogy Iránnak nem lehet atomfegyvere.
Trump szép lassan kezdett megbarátkozni a katonai csapás gondolatával
Közben a kiszivárgott információk szerint a Fehér Házban is voltak ellenzői az Irán elleni amerikai katonai akciónak, ahol Trump első elnökségével szemben jóval több olyan magas rangú tisztségviselő van, akik elvből ellene vannak annak, hogy az Egyesült Államok háborúkba bonyolódjon. Köztük van Tulsi Gabbard hírszerzési igazgató, valamint J. D. Vance alelnök, míg Marco Rubio külügyminiszter már sokkal harciasabb politikát képviselt Iránnal szemben.
Társa lehetett volna még ebben Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó, akit viszont Trump többek között pont azért rúgott ki, mert katonai lehetőségekről tárgyalt önállóan az izraeli kormányfővel. A nagy kérdés, hogy a beavatkozásellenesek „mennyire lesznek hangosak” – mondta Brian Finucane, az International Crisis Group intézet vezető elemzője.
A New York Times cikke szerint azonban nem voltak heves viták a kérdésben, és Gabbard is csak ritkán próbálta beavatkozásellenes nézeteit hangoztatni az elnök előtt. Nagyrészt mindenki úgy volt vele, hogy támogatja Trumpot, bármilyen döntést is hoz, és csak lehetőségeket dolgoztak ki neki, hogy könnyebben és gyorsabban meg tudja hozni a döntését.
John Bolton, aki Trump első ciklusa alatt nemzetbiztonsági tanácsadóként dolgozott, de aztán az elnök egyik leghangosabb kritikusa lett, a Politicónak kijelentette, hogy az elnök „Bólogató Jánosokkal” veszi körbe magát, akik bár próbálják befolyásolni, nyíltan nem mernek vitatkozni vele. Bolton a NOTUS hírlevélnek azt mondta, szerinte Trump nehezen tud dönteni, de nem az amerikai nemzetbiztonsági érdekek vezérlik, hanem az a legfőbb kérdés a szemében, hogy miként lehet ő a középpontban, és az számít neki, hogy Izrael esetleges győzelmét neki tulajdonítják-e az amerikai segítség miatt. „Most arra várunk, hogy éppen melyik neuron villan be az agyába” – vélte Bolton.
Trump a New York Times beszámolója szerint a hivatalba lépése utáni első hónapokban kifejezetten szkeptikus volt az Irán elleni izraeli támadással kapcsolatban, és a diplomáciai tárgyalásokban látta a megoldást, amikbe sikerült belekényszerítenie Iránt. Azonban ahogy a tárgyalások kezdtek egyre jobban elhúzódni, kezdte azt érezni, hogy az irániak át akarják verni, és csak az időt húzzák. Majd, amikor az izraeli támadás egyre biztosabbá vált, egyre jobban és jobban megbarátkozott a gondolattal, hogy segítséget nyújt Izraelnek.
Amikor pedig péntek reggel felébredve a Fox Newson azt látta, hogy milyen pozitív visszhangja van ott az izraeli támadásnak, néhány közeli bizalmasának már arról kezdett el beszélni, hajlik arra, hogy teljesíti Izrael kérését, hogy az amerikai bunkerromboló bombákkal pusztítsák el az iráni urándúsítókat rejtő fordói atomlétesítményt.
Az, hogy ha ez megtörténik, milyen hatással lehet Trump politikai hagyatékára, nagyban múlik az elkövetkező heteken – mondta a Wall Street Journalnek Richard Fontaine, a CNAS nemzetbiztonsági kutatóintézet vezetője: „Ha úgy látszik, hogy ez Irán veresége, és Izrael, és talán az Egyesült Államok győzelme lesz, kevesen fogják felemlegetni az ellentmondást a nincs háború fogadalommal”.
Egyelőre azonban nem tudni, végül hogyan dönt Trump, ez az elkövetkező órákban vagy napokban derülhet ki.
