Kockázatosnak látja az EP, hogy jövőre lejár az EU helyreállítási alapja – mi állunk vele a legrosszabbul

Kockázatot jelent, hogy a helyreállítási alap 2026-ban lejár, hangsúlyozta az Európai Parlament (EP) szerdai állásfoglalása. A testület közleménye alapján a képviselők aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy az egyszeri alap fennmaradó forrásainak felhasználására közel a határidő. Ez nehézségeket okoz a kulcsfontosságú reformok, nagyszabású beruházások és innovatív projektek megvalósításában, miközben a kifizetések feltételéül szabott célkitűzések és mérföldkövek 70 százalékát még teljesíteni kell.

A testület aggodalma magyar szempontból azért érdekes, mert már csak a magyar kormány nem tud rendes kifizetési kérelmet beadni. Összesen 4200 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatást és kedvezményes hitelt kérhetne le. A pénzhez az eredeti terv 2022-es elfogadásakor 27 előfeltételt, „szupermérföldkövet” szabtak. A magyar tervet utolsóként hagyták jóvá – az Európai Bizottság javaslatára – a tagállami kormányok. Hasonlóan, bizottsági értékelés és ajánlás alapján a tagállami miniszterek döntenének a kifizetési kérelmekről is, amikhez fokozatosan „sima” mérföldköveket is le kellene tudni.

Mostanra már csak Magyarországnál maradtak teljesítetlen szupermérföldkövek. Ezekben szinte minden elem benne van abból a bonyolult, egymást részben-egészben lefedő rétegekből álló jogállamisági feltételrendszerből, ami miatt forrásokat tartanak vissza. Eddig csak egy nagyjából egymilliárd eurós potyaelőleget tudott lehívni a kormány.

A szerdai állásfoglalás visszautalt egy tavalyira, ami „a magyarországi helyzetről és a befagyasztott uniós pénzeszközökről szól”. Emellett általánosságban megjegyezte, hogy „bármilyen kifizetésre csak a széles körben »szupermérföldkövekként« emlegetett – különösen a jogállamisággal kapcsolatos – mérföldkövek teljesítését követően kerülhetett sor”. A szöveg kiemelte a szerepüket „az EU pénzügyi érdekeinek a jogállamisági hiányosságokkal szembeni védelmében”.

Üdvözölte, hogy „egy kivételével valamennyi tagállam kielégítően teljesítette a »szupermérföldköveket«”. Emlékeztetett arra is, hogy a magyar költségvetésnek utalt előleg is visszajár, ha a kormány nem teljesít időben:

az Európai Bizottságnak „vissza kell fizettetnie minden olyan előfinanszírozást”, amelyet az alap lejártáig „nem nettósítottak a rendszeres kifizetési kérelmekből”.

A mérföldkövekhez, azaz reformokhoz és megvalósult fejlesztésekhez kötött, minden kifizetésnél bizottsági értékelést, majd tagállami jóváhagyást igénylő rendszerben még a többi tagállamhoz is lassan csorognak az eurók. Erre jutott májusban az uniós pénzek felett őrködő Európai Számvevőszék vizsgálata is: a kifizetési kérelmek több mint felével csúsztak, a késések pedig egyre gyakoribbá váltak.

Az EP szerdai jelentése azt kérte, hogy az Európai Bizottság vegye figyelembe a számvevőszéki ajánlásokat. Emellett másfél évvel hosszabbítsa meg a befejezés előtt álló projektek határidejét, valamint hozzon létre új programokat, amelyek rugalmasak és reagálnak a változó körülményekre, valamint garantálják a kiszámíthatóságot.

„Ha nem lépünk időben, fennáll a veszélye annak”, hogy az alap “2026. augusztusi lezárása után számos kulcsfontosságú beruházás félbemarad”.

Fel kell gyorsítani a végrehajtást, csökkenteni kell az adminisztratív terheket, és segítenünk kell a kedvezményezetteket – hangsúlyozta Victor Negrescu. A költségvetési bizottság társjelentéstevője konkrét megoldásokat szorgalmazott, „határozottan kiálltam amellett, hogy a beruházások folytathatók legyenek más uniós eszközökkel”. „Fontosnak tartom, hogy a tagállamok gyorsabban és egyszerűbben módosíthassák” az alap elköltéséről szóló nemzeti terveiket. „Eltökélten dolgozunk azon, hogy minden létfontosságú projekt befejeződjön” – hangsúlyozta.

Az Európai Bizottság két hete mutatta be, hogyan gyorsítana, de leszögezte: maradnak a határidők. A mérföldköveket 2026 augusztusának végéig kellene letudni, és a jövő év végéig rendezhetik az utolsó igényléseket.

Fideszes-tiszás szóváltás

A strasbourgi ülésen 421 szavazattal, 180 ellenében és 55 tartózkodás mellett fogadták el az állásfoglalást. A jegyzőkönyv szerint a magyar képviselők közül csak a DK-sok nyomtak igent a végszavazáson, a Fidesz-KDNP-ből és a Mi Hazánkból nemet, a tiszások pedig semmit. Utóbbi párt egy másik aznapi, kifejezetten jogállamiságról szóló szavazásnál is így tett. Magyar Péter, a Tisza elnöke azzal indokolta a kimaradást, hogy „a magyar jogállamiságot nem az ideológiai viták és a sokadik EP-határozat fogja helyreállítani, hanem a magyar emberek”.

A pártból a javaslat keddi vitáján Kollár Kinga az EU-nak történelmi eredményt, Magyarországnak „egy újabb elherdált lehetőséget látott az alapban, ami „óriási összeg, minden magyar állampolgárra közel félmillió forint jutna belőle”. Úgy vélte, „az Orbán-kormány mégis lemond erről. Évekig tartó hitegetés után nemrég egy kormányrendelet soraiban elbújtatva tudhattuk meg a valóságot: minden fejlesztést leállít a kormány, amit ebből a forrásból akart fizetni. A magyar vasutak és HÉV-vonalak építését, kórházak és oktatási intézmények felújítását, valamint az egészségügyben és az oktatásban dolgozók képzését.”

Kollár arra a rendelettervezetre utalt, ami gyakorlatilag az alap bármelyik pályázatánál megteremti a felfüggesztés lehetőségét, de ez nem jelenti, hogy automatikusan fel is függeszti mindegyiket. A kormány jelezte: „természetesen nincs szó arról", hogy bármilyen forrásról lemondana, szerinte a tárgyalások „folyamatosak, hogy a még politikai okokból blokkolt forrásokhoz is mielőbb hozzáférjünk”.

Kollár kedden úgy látta: „Orbánék hiába ígérték meg, hogy elfogadják a korrupcióellenes csomagot, mégis inkább a lopást, az oligarchákat és az intézményesített korrupciót választották a magyar emberek helyett. Az óra ketyeg, a Tisza képviselői maximálisan támogatnak minden hosszabbítási lehetőséget a források felhasználására, hogy menthető legyen, ami még menthető.”

A képviselő elfogadta a fideszes Győri Enikő kérdését: „ön a közelmúltban afelett örömködött, hogy idézem: »a magyarok romló életszínvonala erősíti az ellenzéket«. Azt szeretném kérdezni, hogy a választásokig hátralévő időben tervez-e további akciókat, összejátszani a Bizottsággal, hogy a magyarok ne jussanak hozzá azokhoz a forrásokhoz, amelyek járnak nekik vasútfelújításra, kórházfelújításra, infrastruktúra fejlesztésre vagy a kis- és középvállalkozások helyzetbe hozására?”

„Először is: nem örömködtem, hanem pont hogy felháborodásomban beszéltem. Ugyanis ez az önök felelőssége” – válaszolta Kollár. „Nem a Tisza tehet arról, hogy nem kapjuk meg, nem kapja meg Magyarország a forrásokat, hanem önök. Hiába mondanak el százezerszer egy hazugságot, vagy hiába költenek százmillió forintot arra, hogy terjesszenek egy hazugságot, az még hazugság marad.”

Győri a vita korábbi részében úgy értékelte, hogy „a jelentés számos helyen jól ismeri fel a problémákat: késedelmes a források kifizetése, átláthatósági problémák vannak”, az Európai Bizottság pedig „kettős mércét alkalmaz. A következtetései azonban félremennek.” Nem engedhetik meg, hogy az alap a jövőbeli uniós finanszírozás modelljéül szolgáljon, utalt rá, hogy az Európai Bizottság a februári előtervezete és kiszivárgott információk alapján az EU 2028-ban induló, következő “rendes” többéves költségvetését a helyreállítási alap mintájára alakítaná át, azaz reformokért járna a pénz. „Mindez oda vezetne, hogy Brüsszel a saját, önkényes módon meghatározott politikai feltételeihez kötné a legtöbb forrás kifizetését”. A „baloldali brüsszeli elit a mai napig jogtalanul tartja vissza a magyar embereket megillető helyreállítási pénzeket, szimplán azért, mert mi, magyarok a hagyományos értékek mentén, másmilyen hazában és másmilyen Európában gondolkodunk”. Nem engedhetik, hogy a „Von der Leyen-kabinet önkénye határozza meg az uniós forrásokhoz való hozzáférést”.

„A jelentés új, európai szintű adók bevezetését sürgeti”, hogy a helyreállítási alap mögötti hitelt vissza tudják fizetni. A képviselő-csoportjukból, a Patrióták Európáért frakcióból „erre határozott nemet mondunk. Egyértelműen kiállunk amellett, hogy Brüsszel hibás politikájának következményeit ne lehessen az európai adófizetőkre hárítani. Talán nem kellett volna felelőtlenül döntenie a baloldalnak és eladósítani a jövő nemzedékét” – jelentette ki. (A helyreállítási alap mögötti hitelről 2020 júliusában az állam- és kormányfők egyhangúlag adtak ki következtetéseket, Magyarországot Orbán Viktor képviselte. A helyreállítási alapot létrehozó rendeletre a miniszterek testületében minden kormány igent mondott.)

A 2026-os határidő ellenére korábban Orbán Viktor 2026 utáni problémának tartotta az uniós pénzek ügyét. Bár a szövegkörnyezet alapján akkor a szokásos költségvetés felzárkóztatási támogatásairól beszélt, az azokat részlegesen befagyasztó jogállamisági eljárás feltételei egyben mind szupermérföldkövek is – arról nem is beszélve, hogy a jövő év elejétől újabb egymilliárd euró válna végleg elérhetetlenné a felzárkóztatási forrásokból, mint ahogy 2025 elejétől.