Az amerikai légierő fontos iráni nukleáris létesítményre mért csapást, jelentette be Donald Trump amerikai elnök magyar idő szerint vasárnap hajnalban. Ezzel az USA beszállt az Izrael és Irán között zajló fegyveres konfliktusba, az előbbi oldalán. Az amerikai hadsereg az iráni atomprogram három létesítményét támadta, köztük a kulcsfontosságú Fordót.
Donald Trump közösségi oldalán, a Truth Socialön jelentette be a támadás tényét.
„Nagyon sikeres támadást hajtottunk végre a három iráni nukleáris létesítmény, Fordó, Natanz és Iszfahán ellen. Minden repülőgép már az iráni légtéren kívül van. Az elsődleges helyszínre, Fordóra egy teljes rakománnyi bombát dobtunk le. Minden repülőgép biztonságban hazafelé tart. Gratulálunk nagyszerű amerikai harcosainknak. Nincs még egy olyan hadsereg a világon, amelyik képes lett volna erre. MOST ELJÖTT A BÉKE IDEJE! Köszönöm a figyelmet.”
Trump magyar idő szerint vasárnap hajnali négy órakor tévébeszédet intézett az amerikai néphez a Fehér Házból. Az amerikai elnök arról beszélt, hogy az iráni atomprogram legfontosabb létesítményei ellen intézett légicsapás „lenyűgöző katonai sikerrel” végződött.
„Irán kulcsfontosságú nukleáris dúsító létesítményeit teljesen eltöröltük a föld színéről”
– jelentette ki Trump. Itt az idő, hogy Irán megkezdje a béketárgyalásokat, különben újabb, még nagyobb támadásokra számíthatnak, tette hozzá az elnök.
Az amerikai CBS News értesülései szerint az amerikaiak szombaton előre jelezték Iránnak, hogy támadásra készülnek, ugyanakkor közölték azt is, hogy nem terveznek több csapást, és nem tervezik megdönteni az iráni rezsimet.
A fordói és natanzi urándúsító üzemek, illetve az iszfaháni uránátalakító az iráni nukleáris program legfontosabb elemeinek számítanak. A CBS Newsnak egy, a műveletre rálátó forrás és a védelmi minisztérium egyik magas rangú tisztviselője megerősítette, hogy a csapások során mindhárom célpontra két bunkerromboló bombát dobtak.
Izrael már a konfliktus első napján támadta ezeket a létesítményeket, azonban nem egyértelmű, hogy mekkora pusztítást okoztak. Egy biztos, a fordói urándúsító elleni izraeli támadások csak mérsékelten lehettek sikeresek, mert ezt Irán kifejezetten légicsapásokra készülve építette, a mélyen lévő részeket pedig eddig nem érhették el az izraeli rakéták. A majdnem száz méter mélyen, egy hegy gyomrában kialakított létesítmény lebombázására ugyanis egyedül az Egyesült Államok lehet képes.
Az USA hadseregének birtokában van ugyanis a világ legnagyobb bunkerromboló bombája, a GBU–57 MOP-t (Massive Ordnance Penetrator, magyarul nagyjából nehéz behatoló lőszer). A különleges bombát mélyen a föld alá rejtett katonai létesítmények megsemmisítésére fejlesztették ki az elmúlt húsz évben, de kimondva-kimondatlanul egyetlen fontos feladatra szánták: az iráni Fordó atomlétesítmény lerombolására.
Fordóról és az iráni atomprogramról itt írtunk részletesen, az amerikai bunkerromboló bombát pedig ebben a cikkünkben mutattuk be.
A világ már napok óta azt találgatta, hogy vajon Trump elszánja-e magát az amerikai hadsereg bevetésére Irán ellen. A hét elején több fenyegető üzenetet is közzétett közösségi oldalán, a Truth Socialön. Hétfő este Trump arra figyelmeztetett, hogy „mindenki azonnal hagyja el Teheránt”, kedden pedig arról posztolt, hogy tudják, hol rejtőzködik Irán legfelsőbb vezetője, de nem fogják likvidálni – egyelőre. Az amerikai elnök egy harmadik bejegyzésben feltétel nélküli megadásra szólította fel Iránt.
Az amerikai elnök kedden több mint egy órán keresztül tanácskozott nemzetbiztonsági tanácsadóival a Fehér Házban, aznap este azonban végül nem jelentett be semmit. „Lehet, hogy megteszem, lehet, hogy nem. Senki se tudja, hogy mit is akarok tenni” – mondta szerdán Trump, továbbra is nyitva hagyva a kérdést. Csütörtökön aztán a néhány napos nemzetközi feszültség és bizonytalanság után a Fehér Ház hivatalosan bejelentette, hogy „tekintettel arra, hogy a közeljövőben jelentős esély van a tárgyalásokra Iránnal, amelyek megtörténhetnek vagy nem”, Trump két héten belül dönti el, hogy az USA szerepet vállaljon-e a konfliktusban.
Pénteken a brit, a francia és a német külügyminiszter, valamint az EU de facto külügyminisztere, Kaja Kallas ült tárgyalóasztalhoz az iráni külügyminiszterrel annak reményében, hogy diplomáciai úton rendezzék a konfliktust. Maszúd Peszeskján iráni elnök pedig arról beszélt szombaton, hogy Teherán kész tárgyalni, de nem fogja leállítani a nukleáris tevékenységét.
Trump eddigi időhúzásáról itt írtunk bővebben, szombati percről percre közvetítésünket itt olvashatja vissza.
