Az amerikai külügyminiszter mellől üzente meg Netanjahu, hogy máskor is lecsaphat a Hamászra Izrael külföldön

„Önállóan hajtottuk végre. Ennyi” – így kommentálta a BBC szerint Benjámin Netanjahu az Izrael által a múlt héten Katar területén végrehajtott rakétacsapását, amely a Hamász vezetőit célozta. Az izraeli miniszterelnök erről Marco Rubióval közös sajtótájékoztatóján beszélt, ahol a Jeruzsálembe látogató amerikai külügyminiszter azt is hallhatta, hogy Izrael nem zárja ki további hasonló akciók végrehajtását, mert „minden országnak joga megvédenie magát határain kívül is”.

Rubio Izraelből eredetileg Londonba utazott volna, ám tervén változtatva Katarba utazott, ami jelzi, hogy Netanjahu politikája komoly egyensúlyozásra kényszeríti Washingtont, az Izraellel való szövetség és az Öböl menti arab államok, így többek között a Katarral való szoros együttműködés között.

A találkozót a Gázai övezet elleni Izraeli katonai akció közepén, Gázaváros ostroma közben tartották meg. Az eredetileg a Hamász 2023. október 7-én végrehajtott véres, több mint ezer izraeli civil halálát okozó támadása után indított izraeli katonai válaszcsapás a palesztin terrorista szervezet felszámolására irányult, mostanra azonban a 2,3 milliós Gázai övezetben humanitárius katasztrófához és több mint 64 ezer áldozathoz vezetett az ENSZ jelentése szerint.

A Hamász szervezete minden bizonnyal megroppant, de nem semmisült meg, eközben viszont Izrael továbbra sem tudta hazahozni az összes túszt, akiket a Hamász rabolt el csaknem két évvel ezelőtt. A 250 emberből – köztük nők, gyerekek idősek – valamivel több, mint a fele térhetett haza (nagy részük még egy tűzszünet révén 2023 októberében, egy kisebb részük pedig izraeli katonai akció révén), és többtucatnyian már biztosan nem élnek. Izrael 48 túszról tud, aki még a Hamász fogságában lehet, ha életben van egyáltalán.

Izrael egyre látványosabban veti el a kétállami tervet, azaz Izrael mellett egy palesztin állam létrehozását, amely a 360 négyzetkilométeres Gázai övezetből és az 5860 négyzetkilométeres Ciszjordániából állna. A Palesztin Hatóság fennhatósága csak részlegesen terjed ki a területre, amelyet Izrael a főként ultraortodox, radikális telepesek újabb településeinek létrehozásával szűkít, olyannyira, hogy a legutóbbi, augusztusban kiadott kormányzati engedély nyomán az újabb telep már el is választja a palesztin Ciszjordániát egy északi és egy déli részre.

Eközben egyre több európai állam áll ki a Palesztin Állam elismerésére mellett. Ennek jelentőségéről itt olvashat bővebben. A jövő héten kezdődik az ENSZ közgyűlése is, ahol várhatóan az Egyesült Királyság, Franciaország, Kanada és Ausztrália is bejelenti ezt a szándékát.

Magyarország a Palesztin Állam elismerését nem támogatja, határozottan kiáll Izrael önvédelme mellett, elutasítja a hágai Nemzetközi Törvényszék (ICC) Netanjahu ellen kiadott elfogatóparancsát, és az izraeli kormányfő meghívásával demonstrálta is, hogy nem érvényesíti az elfogatóparancsot. Nem sokkal később Magyarország hivatalosan is jelezte, hogy kilép az ICC-ből – az EU-ban egyedüliként.

Ugyanakkor Izrael önvédelmének elismerése mellett Orbán a napokban Katarban járt, ahol közölte, kiáll Katar szuverenitásáért.