A Hamász egy célját elérte az Izrael elleni október 7-i terrortámadással, de ezért kétmillió palesztint áldozott fel

Két éve történt Izrael történetének legsúlyosabb terrortámadása, amely során a Hamász fegyveresei több mint ezer izraelit öltek meg és 251 embert túszul ejtettek és a Gázai övezetbe hurcoltak. Negyvennyolc túsz azóta is palesztin terrorszervezetek fogságában lehet, de közülük a feltételezések szerint már csak 20-an lehetnek életben.

Az izraeli erők a terrortámadás után légi- és szárazföldi offenzívát indítottak a jelentős részben romba döntött Gázai övezetben, a háború pedig azóta is tart, ami hatással van a térség és az egész világ politikájára. A támadás második évfordulóján viszont közelebb lehet a béke, mint eddig bármikor.

A téma legújabb adásában Kemény Jánossal, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársával és Tóth Gergellyel, a Telex külpolitikai újságírójával arra kerestük a választ, Trump 20 pontos béketerve elvezethet-e a békéhez, Izrael és a Hamász belemehet-e a rendezés egyes pontjaiba és hogyan alakította át a háború Izrael és a világ viszonyát. Akinek nincs ideje meghallgatni az egész beszélgetést, annak összeszedtük az adás három legérdekesebb állítását.

A Hamász elérte az október 7-i támadás célját

A két évvel ezelőtt indított brutális terrortámadással a Téma vendégei szerint a Hamász egyik fontos célja az volt, hogy a palesztin kérdést ismét a nemzetközi politika középpontjába helyezze. A Hamász attól tartott, hogy Izrael sikeresen tudja majd normalizálni a viszonyát az arab országokkal, így a palesztin kérdés kiesik majd a globális politika érdeklődési köréből.

Ahogy Kemény János emlékeztetett, a 2023-as ENSZ-Közgyűlésen Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő még arról beszélt, hogy Szaúd-Arábiával is javítani kell Izrael viszonyát. Mindezt viszont az október 7-i támadás, illetve az utána következő, a Hamász által ellenőrzött helyi egészségügyi minisztérium szerint több mint 60 ezer palesztin életét követelő izraeli offenzíva és a háborút kísérő humanitárius válság levette a napirendről. Az arab államok ismét a palesztin rendezés és a palesztin államiság kérdéséhez kötik az Izraellel való viszonyuk rendezését.

Tóth Gergely szerint a Hamász pontosan ezzel a kimenettel számolt: tudták, hogy egy ilyen terrortámadás garantáltan brutális választ von majd maga után, ezzel pedig a Hamásznak annyira sikerül eszkalálni a gázai–izraeli konfliktust, hogy a palesztin kérdés ismét a nemzetközi politika előterébe kerül. A terrorszervezetet jelentős részben megsemmisítette Izrael, ami külföldön is lecsapott vezetőire, teljesen azonban így sem sikerült felszámolnia a Hamászt.

Trumpot nem érdekli, hogyan lesz béke Gázában, ami jó is, meg rossz is

Trump hatalmas fordulaton ment át Gázával kapcsolatban: pár hónapja még arról beszélt Netanjahu mellett a Fehér Házban, hogy Gázából mindenkit ki kell telepíteni és az övezetben egy „közel-keleti riviérát” kell létrehozni. Múlt hétfőn pedig szintén az izraeli miniszterelnök mellett állva egy olyan béketervet jelentett be, ami garantálná, hogy Gáza palesztin terület maradhat, sőt, a palesztin állam kialakítását is kilátásba helyezte.

A Téma vendégei szerint a fordulatot az magyarázhatja, hogy Trump Nobel-békedíjat szeretne kapni. Ez azzal is jár, hogy Trumpot az érdekli, hogy valami történjen, a rendezés részletei annyira már nem foglalkoztatják. Ez egyszerre jó és rossz a békefolyamat szempontjából. Rossz azért, mert Trump könnyen elveszti a türelmét és boríthatja az asztalt, de jó azért, mert pont ebben a türelmetlenségében jobban tud hatni a felekre, például sokkal hatékonyabban rá tud dörrenni Izrael vezetésére, mint tudott mondjuk Joe Biden kormánya.

Egy fejezet lezárulhat Gázában, de a béke még messze lehet

A Téma vendégei legalábbis szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy a most elindult rendezési folyamat valóban elvezet-e majd a tartós békéhez, és olyan tempóban-e, ahogy azt Donald Trump szeretné. A Trump-féle béketerv rengeteg kérdést fölvet, amelyekre még nincs válasz:

• Kik vezethetnék majd a technokrata palesztin adminisztrációt, akiket Izrael is elfogadna?
• Kik finanszíroznák Gáza újjáépítését?
• Mely országok lennének hajlandók békefenntartó erőket küldeni Gázába?
• Milyen feltételekkel vehetne részt a rendezésben a Palesztin Hatóság?
• És milyen követeléseknek hajlandó engedni a Hamász?

A terrorszervezet a tervezet részét képező túszcseréről hajlandó tárgyalni, ezek a tárgyalások hétfőn meg is indultak Egyiptomban, a saját lefegyverzésébe, ami szintén békefeltétel a terv szerint, a Hamász viszont úgy tűnik, nem megy bele.

Kemény János szerint bár Trump egyfajta ultimátumként prezentálta a tervet, valójában egy tárgyalási folyamat kezdődik majd a béketerv pontjairól, aminek a kimenetele még kérdéses. Tóth Gergely szerint ez a folyamat egy fejezetet akár le is zárhat az izraeli–palesztin konfliktusban, de mivel a kiváltó okokat nem kezeli a javaslat, ezért az ellenségeskedés, a konfliktus megmarad majd, még akkor is, ha a terv részleges sikereket elérhet.