Újabb állítólagos csempészhajót lőtt ki az Egyesült Államok a Karib-térségben, hatan meghaltak

Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter péntek reggel azt nyilatkozta, hogy az Egyesült Államok előző éjszaka csapást mért egy hajóra, amelyen állítása szerint drogot csempésztek a Karib-térségben. A New York Times szerint hatan meghaltak az amerikai katonai csapásokban.

A CNN arról írt, hogy Hegseth később elrendelte egy Európában állomásozó repülőgép-hordozó csapásmérő csoport áthelyezését a Karib-térségbe.

Sean Parnell, a Pentagon szóvivője az X-en arról posztolt, hogy a transznacionális bűnszervezetek és a drogcsempészet felszámolása érdekében küldik a hadihajókat a Karib-tengerre. A Gerard R. Ford repülőgép-hordozó október 21-én kikötött a horvátországi Split közelében, a világ egyik legnagyobb hadihajójaként emlegetik.

A CNN szerint miközben Donald Trump többször kijelentette, azért vonultatnak fel ekkora haderőt a térségben, hogy megfékezzék a drogkereskedelmet, az amerikai elnök mérlegelheti a Venezuela elleni csapások előkészítését is. Trump valódi szándéka Nicolás Maduro venezuelai elnök rendszerének megdöntése lehet.

Ahogy arról részletesen írtunk, az állítólagos csempészhajók elleni katonai csapások több szempontból is aggályosak.

• Az eddig alkalmazott határrendészeti eljárás nélküli megsemmisítés miatt valójában nagyon keveset tudni arról, valóban drogcsempészhajó került-e a célkeresztbe, és vannak olyan szakértők, akik komoly hézagokat találtak a hivatalos beszámolókban. Jellemző, hogy Gustavo Petro kolumbiai elnök szerint az egyik célpont nem is venezuelai, hanem kolumbiai hajó volt.
• Az USA mindenféle törvényi felhatalmazás, jogszerű eljárás nélkül vetett be katonai erőt egy olyan célpont ellen, amely nem jelentett közvetlen erőszakos fenyegetést az Egyesült Államokra.
• A drogcsempészet önmagában még nem tesz egy civilt olyan harcoló féllé, akire pusztán státusza miatt halálos csapást lehet mérni. Márpedig az akciók során nem kínálták fel a megadás lehetőségét a hajók legénységének.

Venezuelai vádak szerint a légicsapásokkal az Egyesült Államok valójában csak egy, a rezsim megdöntését célzó katonai intervenciót készít elő. Erre utalhat az a tény is, hogy az amerikai haditengerészet augusztusban nyolc hadihajót – a fedélzeten több mint kétezer tengerészgyalogossal –, egy tengeralattjárót és több, nagy hatótávolságú P–8-as felderítő gépet vezényelt a régióba. Maduro válaszul – inkább szimbolikus szándékkal – milliós mozgósítást jelentett be, a venezuelai légierő F–16-osai pedig provokatív rácsapást hajtottak végre egy amerikai rakétás romboló felett.

Az elmúlt bő évtized amerikai adminisztrációi hagyományosan ideológiai-politikai ellenfélként tekintenek a 2013 óta kormányzó Nicolás Maduro rezsimjére. Ez a nyomásgyakorlás – részben a hagyományos amerikai hatalmi törekvések, részben a beavatkozáspárti „héják” hatására – Donald Trump első ciklusának idején érte el eddigi csúcspontját. Ekkor az USA a 2018-as (csalásgyanú miatt a világ jelentős része által el nem ismert eredményt hozó) választáson alulmaradt ellenzék vezetőjét, Juan Guaidót ismerte el legitim elnöknek, és folyamatosan lebegtette a katonai intervenció lehetőségét.