„A kereszténység egzisztenciális fenyegetéssel néz szembe Nigériában” – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök a hétvégén, majd katonai beavatkozással fenyegette meg a legnépesebb afrikai országot. Utasította a Pentagont, hogy dolgozzon ki terveket a nigériai keresztények megvédésére a radikális iszlamistákkal szemben, ha már szerinte a kormányuk ezt nem teszi meg. Emellett azt is bejelentette, hogy ha a helyi vezetés nem lép, felfüggeszti a Nigériának nyújtott összes segélyt és támogatást.
„Ha mi támadunk, az gyors, kegyetlen és édes lesz, mint ahogy a terrorista gonosztevők támadnak a mi DÉDELGETETT keresztényeinkre!” – írta a közösségi oldalára kitett egyik posztban. Trump szerint a helyzet tarthatatlan, ezrével ölik meg a keresztényeket az országban, bár ezeket a számokat nem támasztotta alá. Az Egyesült Államok kormánya vallásszabadsági szempontból különös aggodalomra okot adó országnak minősítette Nigériát, ami akár szankciókat is maga után vonhat. A listán többek között Kína, Mianmar, Észak-Korea, Oroszország és Pakisztán szerepel.
Pete Hegseth hadügyminiszter is hangoztatta, hogy vagy a nigériai kormány védi meg a keresztényeket, vagy az amerikaiak ölik meg a terroristákat. Trump később újságíróknak arra utalt, hogy légicsapásokra és akár amerikai katonák Nigériába telepítésére is készen áll.
Nigéria vezetése egyensúlyozva reagált Trump fenyegetésére: üdvözölték, ha az amerikaiak segítenek az iszlamisták elleni harcban, de határozottan kijelentették, hogy bármilyen beavatkozás csakis az ország szuverenitásának tiszteletben tartása mellett képzelhető el.
A Nobel-békedíjra hajtó amerikai elnöktől nem idegen katonai akciók jóváhagyása, ahogy január óta tartó elnöksége során már Jemenben és Iránban is végrehajtottak az utasítására csapást, és kilőttek a Karib-térségben olyan hajókat, amelyeken az amerikaiak állítása szerint drogot csempésztek. De Trump fenyegetéseinek könnyen lehet az a célja, hogy a nigériai vezetésből csikarjanak ki keményebb lépéseket az iszlamisták ellen.
A kétarcú Nigéria
A nigériai helyzet nagyon leegyszerűsítve úgy néz ki, hogy az ország északi felén inkább muszlim népcsoportok, a déli felén pedig inkább keresztények élnek. Az 1991-re fővárossá fejlesztett Abuja a közösségeket elválasztó képzeletbeli vallási vonalhoz közel, az ország közepén terül el.
A számos muszlim és őslakos vallású királyságból, városállamból álló térséget a britek gyarmatosították a 19. században, majd a külön közigazgatás alatt álló északi és déli területeket 1914-ben egyesítették Nigériává. Az ország 1960-ban nyerte el függetlenségét, amit véres puccsok, szakadár államok és milliónyi áldozatot követelő polgárháború követtek – írta a CIA World Fact Bookja.
1999-ben új alkotmányt fogadtak el, azóta többé-kevésbé működik a demokrácia, az egymást követő kormányok és elnökök békésen adták át egymásnak a hatalmat, még ha épp az ellenzéki jelölt is győzött a választásokon. Ugyanakkor a Boko Haram terrorszervezet által vezetett brutális iszlamista felkelés, a délkeleti régió szakadár törekvései, a bűnözői csoportok és az olajbevételek egy részét felemésztő korrupció komoly gondokat jelentenek a 227 milliós országban.
A CIA 2018-as, becsült adatai szerint a lakosság 53,5 százaléka muszlim, 45,9 százaléka keresztény. A mostani kormány nagyon ügyel rá, hogy egyensúlyban legyen a kormányzati posztokon a muszlimok és keresztények aránya. Bola Tinubu elnök pár hete nevezett ki egy keresztényt vezérkari főnökének.
Az viszont általános kritika a kormánnyal szemben, hogy nem tesznek eleget a fegyveres csoportok ellen. Cheta Nwanze, a lagosi székhelyű SBM Intelligence elemzőcég egyik munkatársa azt mondta az AP-nek, hogy az erőszakos cselekmények elkövetői sokszor megússzák, ez pedig az állam sara.
Miért most vette elő Trump Nigériát?
Az AP szerint az amerikai nyilvánosságban az utóbbi időben a befolyásos texasi szenátor, a republikánus Ted Cruz és jobboldali véleményvezérek kezdtek el arról beszélni, hogy Nigériában keresztényüldözés, sőt népirtás zajlik. Cruzék valószínűleg a Boko Haram terrorszervezet egy évtizeddel ezelőtt kezdődött szörnyű mészárlásaiból indultak ki, akkoriban komplett településeket romboltak le. Ezek a keresztényeket ért támadások mellett sok esetben muszlim közösségek ellen irányultak. Cruz már egy törvényjavaslatot is kezdeményezett, amivel szankciók alá lehetne vonni azokat a nigériai tisztviselőket, akik lehetővé teszik a keresztényüldözéseket.
Rajta kívül Riley Moore nyugat-virginiai képviselő is azt állította a múlt héten, hogy 50-100 ezer embert öltek meg keresztény hite miatt az afrikai országban. Bill Maher podcast-műsorvezető a Time szerint arról írt, hogy a dzsihadisták „szó szerint megpróbálják eltörölni az egész ország keresztény lakosságát”. Még a rapper Nicki Minaj is megköszönte Trumpnak a kiállását, majd Mike Waltz amerikai ENSZ-nagykövet Minajnak az ő kiállását.
A Washington Post szerint Trump fenyegetései után Nigériában mindenki azt találgatja, mi jöhet most.
Sokan megrémültek attól, hogy külföldi csapatok léphetnek nigériai földre, ezért sürgetni kezdték az abujai kormányt, hogy lépjen fel keményebben az iszlamistákkal szemben. Mustapha Alhassan biztonsági elemző szerint viszont az is állhat Trump kemény kijelentései mögött, hogy Nigéria megtagadta, hogy Amerikából kiutasított külföldieket fogadjon be.
Számos keresztény csoport támogatná az amerikai csapásméréseket. De közben a Reuters amerikai biztonsági szakértőkre hivatkozva arról írt, hogy az Egyesült Államok csak kisebb iszlamista csoportokat tudna célba venni, mivel a milíciák és terrorszervezetek nagy területen vannak szétszóródva. A nem túl szigorúan őrzött határokon az iszlamisták könnyedén átjárnak Nigéria, Niger, Kamerun és Csád között. Tavaly ráadásul elhagyták a Nigériával északról szomszédos Nigert az addig ott állomásozó amerikai katonák.
A nigériai vezetés próbál egyensúlyozni
A nigériai elnök egyik tanácsadója azt mondta a BBC-nek, hogy bármilyen katonai csapásmérés csak velük együttműködve, Nigéria szuverenitásának tiszteletben tartásával képzelhető el. Daniel Bwala jelezte, Nigéria üdvözli, ha az amerikaiak segítenek az iszlamisták elleni harcban, de szerinte fontos kiemelni, hogy a dzsihadisták mindenféle vallású civilt célba vesznek. Kimiebi Imomotimi Ebienfa, a nigériai külügyminisztérium szóvivője azt mondta, nem büszkék a biztonsági helyzetre, de tagadta, hogy országában szisztematikus népirtás zajlana a keresztény közösségek ellen.
Bola Tinubu elnök is arról beszélt, hogy Nigériában vallási tolerancia van, és a biztonsági kihívások ugyanúgy érintik az embereket, bármely vallásúak is, és bármely régióban élnek. „Nigéria ellenzi a vallási okból folytatott üldöztetést, és nem is bátorít erre” – írta Tinubu. Az elnök 2023 óta vezeti Nigériát, muszlim családba született és keresztény felesége van, aki ráadásul egy pünkösdi egyház felszentelt lelkésze is.
Daniel Bwala, az elnök tanácsadója azt mondta, Trump szavait nem veszik szó szerint, hiszen az amerikai elnök elég egyedülálló módon kommunikál. Bwala szerint a szívük mélyén tudják, hogy Trump voltaképp segíteni akar nekik a harcban, és reméli, minél hamarabb találkozni tud majd Tinubu elnökkel. Bayo Onanuga, a nigériai elnök szóvivője szerint együttműködésre van szükség Amerikával, hogy a több nigériai tagállamban jelenlévő erőszakos szélsőségesekkel együtt szállhassanak szembe.
A terrorcsoportok célkeresztjében
A BBC szerint jogvédő csoportok állítják, nincs rá bizonyíték, hogy a keresztények nagyobb arányban esnének erőszak áldozatául, szerintük az iszlamista csoportok a muszlim és a keresztény felekezetek híveit is célba veszik. Sőt a Boko Haram és az Iszlám Állam nyugat-afrikai fiókszervezete főleg Nigéria északkeleti részén aktív, ez döntően muszlim vidék. Malik Samuel, a Good Governance Africa szervezet elemzője szerint ezért is több a muszlim áldozat.
A BBC szerint Közép-Nigériában előfordulnak összecsapások muszlimok és keresztények között, de ez már inkább a szűkös erőforrásokért folyó harc része, és ezrekben mérhető a halottak száma. Joseph Hayab, a Nigériai Keresztények Szövetségének egykori vezetője azt mondta, tehetne többet a kormány az erőszak ellen, de szerinte nincs kifejezett keresztényüldözés az országban.
A fegyveres konfliktusok adatait monitorozó amerikai ACLED szerint 2025-ben eddig 1923 támadás történt civilek ellen Nigériában. Ebből 50 olyan támadás volt, ami keresztényeket ért a vallásuk miatt. Ladd Serwat, az ACLED Afrika-elemzője szerint a Boko Haram és a Nyugat-afrikai Iszlám Állam retorikájában keresztényellenes, de a gyakorlatban bármilyen közösséget megtámadnak. Szerinte az amerikai jobboldali körökben keringő számot, miszerint 100 ezer keresztényt megöltek Nigériában 2009 óta, nem lehet alátámasztani adatokkal. Az ACLED szerint 2020–25 között 20 409 ember vesztette életét civilek elleni erőszakos támadásokban, közülük 317-et öltek meg bizonyítottan azért, mert keresztények, 417-et pedig azért, mert muszlimok voltak.
Az Afrique XXI francia kutatóközpont írása arra is kitért, hogy Nigériában foghíjasak a rendőrségi nyilvántartások, és sok halálesetnél nem tudni, a vallási motívum volt-e erősebb, vagy az erőforrásokért, földért gyilkolták-e meg az áldozatot. Épp ezért sok keresztény segélyszervezet vagy jobboldali elemzőintézet jóval magasabb számokkal számol, mint az ACLED, olyan is van, amely szerint 2023-ig 52 ezernél is több keresztényt öltek meg a megelőző tizennégy évben kifejezetten a vallásuk miatt. A Forbes egyik 2018-as cikke hivatkozott az Open Doors nevű szervezetre, amely szerint 2006 és 2014 között 9-11 ezer közti keresztény halt meg Észak-Nigériában, valamint 13 ezer templomot romboltak le.
Régóta vannak problémák
Shehu Sani korábbi nigériai szenátor és emberjogi aktivista azt mondta a Washington Postnak, hogy lehet az egymást követő nigériai kormányokat hibáztatni az elharapódzó erőszakért, de Tinubu többet tett a fegyveres csoportok ellen, mint elődjei. Sani szerint ha Trump fegyveres akciót indítana, azzal egy vallási–etnikai krízisbe lökné az országot, és „több problémát hoz létre, mintsem megoldást nyújtana”. Bulama Bukarti nigériai emberjogi ügyvéd és elemző is úgy vélte, Trump szavai megosztóak, és csak fokozzák az instabilitást.
A fő probléma több elemző szerint nem a felekezetek elleni és közti erőszak, hanem hogy a központi kormány évek, sőt évtizedek óta nem tud megnyugtatóan mit kezdeni a belső villongásokkal és terrorszervezetekkel. Atta Barkindo, a nigériai Kukah Központ politikai elemzőintézet vezetője azt mondta: „15 évig végeztek pusztítást ebben az országban, és mi csak ültünk és néztük. Ez nem folytatódhat így. És ez a nagyobb ügy.”
