Trump csak legyint a kiszivárgott hangfelvételre, pedig az egész orosz–ukrán terv kiindulási pontját kérdőjelezi meg
Donald Trump nem sok jelentőséget tulajdonított neki, de a demokraták mellett egyes republikánus körökben is nagy vihart kavart a különleges követéről kiszivárgott hangfelvétel. Ezen az amerikai elnök orosz–ukrán ügyekben is főszerepet játszó különmegbízottja, Steve Witkoff októberben tanácsokat adott az oroszoknak ahhoz, hogyan tárgyaljanak Trumppal.
A Witkoff-féle hangfelvétel mellett az amerikai sajtóban megjelent cikkek az elmúlt napokból arra is rávilágítottak, hogy milyen, a felszínen kevéssé látható ellentétek lehettek az elmúlt hetek tárgyalásai során az amerikai vezetésen belül. De az is nagy kérdés, kinek állt érdekében kiszivárogtatni a felvételt, miután Trump kedden bejelentette, hogy újból Moszkvába küldi tárgyalni Witkoffot.
Trump akkor azt írta, hogy a 28 pontos béketervét „finomhangolták”, mindkét oldal javaslatait figyelembe véve, és csak pár részlet van, amiben nincs egyetértés. Viszont csak akkor találkozna Volodimir Zelenszkij ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, ha a háború végét jelentő deal végleges, vagy legalábbis a végső stádiumban van.
Jótanácsok Trumphoz
A Trump ingatlanfejlesztő barátjából diplomatává előlépett, a közel-keleti ügyek mellett az orosz kapcsolattartással is megbízott Witkoff a Bloombergnek kiszivárogtatott felvétel szerint diadalittas volt, amikor október 14-én felhívta Putyin külpolitikai tanácsadóját.
Egy nappal azután beszélt Jurij Usakovval, hogy az amerikai elnök Izraelben ünnepelte a gázai tűzszünetről szóló megállapodást, aminek letárgyalásában Witkoff is nagy szerepet kapott. Az alig ötperces beszélgetés során Witkoff azt mondta Usakovnak, hogy az orosz–ukrán háború esetében is lehetne beszélni egy, a gázai tűzszünethez hasonló, 20 pontból álló tervről, ami „kicsit kibillenthetne” dolgokat.
A beszélgetés alapján Witkoff, egy különmegbízottól szokatlan módon több tanáccsal látta el az orosz elnök bizalmasát arról, hogyan tudják a maguk oldalára állítani Trumpot. Tanácsainak egy része egészen biztosan nem volt újdonság Usakovnak: az például, hogy az amerikai elnököt dicséretekkel és hízelgéssel lehet megpuhítani, már szinte közhelynek számít a nemzetközi diplomáciában. A taktikát európai vezetők is sikerrel alkalmazták augusztusban a Fehér Házban.
A beszélgetésben Witkoff azt mondta, hogy amikor majd Trump és Putyin telefonon beszélnek, akkor Putyin gratulálhatna az amerikai elnöknek a gázai béke eléréséhez, mondhatná, hogy őt a béke emberének tartja, és hogy ők is támogatták az erőfeszítéseit, ez szerinte egy remek kiindulási alap lehetne.
Azonban azt is ő tanácsolta, hogy Putyin még azelőtt beszéljen telefonon Trumppal, hogy Zelenszkij október 19-én megérkezne a Fehér Házba. „Még valami, Zelenszkij pénteken a Fehér Házba jön” – mondta Witkoff, amire a Bloomberg leirata szerint Usakov kuncogva válaszolta, hogy „Tudjuk”. „Szerintem, ha lehetséges, még a pénteki találkozó előtt ejtsük meg a beszélgetést a főnököddel” – javasolta Witkoff. „Oké, oké, értem a tanácsod” – jelezte erre Usakov.
Moszkva láthatóan meg is fogadta az amerikai követ tanácsát. Putyin október 16-án két és fél órán át beszélt Trumppal, aki utána nagyon produktívnak nevezte a megbeszélését, megemlítve, hogy az orosz elnök – ahogy azt Witkoff is tanácsolta Usakovnak – gratulált neki a gázai békemegállapodáshoz. Akkor jelentette be Trump azt is, hogy Budapesten találkozna majd Putyinnal, de ezt később aztán arra hivatkozva lemondta, hogy csak akkor ülne le az orosz elnökkel, ha annak biztosan lenne eredménye is.
Azóta volt már bőven több fordulat is, de az akkori Trump–Putyin-telefonbeszélgetés mindenképpen aláásta Zelenszkij találkozóját. Az ukrán elnök ha a nem is üres kézzel, de konkrét eredmények nélkül indult haza Washingtonból: nem kapta meg az általa remélt Tomahawk robotrepülőgépeket.
Trump szerint semmi, de van republikánus, aki komoly problémának tartja
„Ez az időzítés sikeresen elhárította Ukrajna Tomahawk robotrepülőgépekre vonatkozó kérelmét” – írta Marton Péter, a Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének docense. Szerinte az Usakovval folytatott beszélgetésből kiderült, hogy Witkoff közvetlenül előmozdította Oroszország érdekeit, és „ez egyáltalán nem egy ártalmatlan helyzet”. „Még akkor is, ha csak alapvető inkompetenciáról van szó, ez az egyén ezek után nem utazhat komolyan Moszkvába a jövő héten tárgyalásokat folytatni” – összegezte Marton.
Donald Trump megvédte bizalmasát és a Bloomberg által közölt felvételről azt mondta: „Nem hallottam. De ez egy megszokott dolog. El kell adnia ezt Ukrajnának, el kell adnia Ukrajnát Oroszországnak. Ez a tárgyaló feladata […] Nem hallottam, de úgy tudom, hogy ez egy szokásos tárgyalási taktika. És elképzelhető, hogy ugyanezt mondja Ukrajnának is, mert mindkét félnek engednie kell” – idézte Trumpot a Politico. Ugyanakkor a Fehér Ház nem cáfolta a felvétel valóságtartalmát.
Egyes republikánus politikusok már nem voltak ennyire elnézőek.
Witkoff „úgy viselkedik, mintha Oroszország fizetné”, és „az egész incidens egy fiaskó és egy szégyenfolt az országon” – jelentette ki Don Bacon republikánus kongresszusi képviselő a Wall Street Journalnek. Ő odáig ment, hogy Witkoffot ki kellene rúgni, az X-en arról írt, nem lehet rábízni, hogy az ukrajnai békéről szóló tárgyalásokat vezesse.
„Ez hatalmas probléma”, és az egyik oka annak, amiért a titkos találkozókat meg kéne szüntetni – hangoztatta az X-en Brian Fitzpatrick is. A republikánus képviselő szerint hagyni kéne, hogy Marco Rubio amerikai külügyminiszter „fair és objektív módon végezze a munkáját”.
A nagy kérdés: ki szivárogtatott?
A Bloomberg azt nem közölte, hogy honnan kapták meg a felvételt, és azt sem lehet tudni, hogy ki készítette. Usakov szerdán az orosz sajtónak nyilatkozva kijelentette, hogy „valaki szivárogtat, valaki hallgatózik, de nem mi”. Putyin külügyi tanácsadója elfogadhatatlannak nevezte, hogy egy bizalmas beszélgetést közzétettek, és szerinte azért szivárogtatták ki a felvételt, hogy akadályt gördítsenek a béketárgyalások elé, és kizárta annak a lehetőségét, hogy az a résztvevőktől származik. „Nem valószínű, hogy a kapcsolatok javításáért tették” – mondta.
Usakov a Reuters beszámolója szerint egy interjúban azt mondta, hogy egyes beszélgetéseit kódolt kormányzati csatornákon keresztül folytatja, amiket csak ritkán hallgatnak le és szivárogtatnak ki, hacsak az egyik fél ezt nem akarja, de „vannak bizonyos beszélgetések a WhatsAppon, amikbe, általánosságban beszélve, valakik bele tudnak hallgatni”.
A szivárogtatás egyik lehetséges forrásaként a Politico felvetette, hogy az a Trump-kormányon belülről is érkezhetett, Witkoff egyik riválisától. És ezt továbbgondolva feltette a kérdést, hogy vajon várható-e további hasonló szivárogtatás.
Telefon után miami találkozó
A hívás felvételét azután szivárogtatták ki, hogy az előző héten nyilvánosságra került a Trump-kormány 28 pontból álló béketerve az orosz–ukrán háború lezárására, ennek egyik alkotója Witkoff volt. A szinte mindenkit váratlanul ért terv nagy port kavart Ukrajnában és Európában, mivel az erősen oroszpárti volt, és kritikusai szerint egyenesen olyan, mintha Moszkvában írták volna. Erről itt írtunk részletesebben.
A terv kidolgozása nagyjából akkor kezdődött meg, amikor Witkoff felhívta Usakovot, és a beszélgetésükben már szerepelt is egy olyan részlet, ami később a kiszivárogtatott 28 pontos terv egyik nagy ellenállást kiváltó részlete volt. Az, hogy Oroszország nemcsak hogy megtarthatná az eddig elfoglalt területeket, Ukrajna csaknem ötödét, 110 ezer négyzetkilométert, de Donyeck megye olyan részeit is megkaphatná, amelyeket a háború évei alatt nem is tudott elfoglalni. „Csak egymás között, tudom, hogy mi kell a békemegállapodáshoz: Donyeck és talán egy területcsere valahol” – mondta Witkoff a telefonbeszélgetésen az orosz elnök tanácsadójának.
A Wall Street Journal és a New York Times értesülései szerint Donald Trump a gázai tűzszünet elérése után utasította arra nemzetbiztonsági csapatát, hogy a Közel-Keleten elért sikerekre alapozva járjanak ki egy megállapodást az ukrajnai békéről is. A Times értesülései szerint a megbeszélésen ott volt Rubio, Witkoff, J. D. Vance alelnök és Jared Kushner, Trump veje, a gázai tárgyalások egyik résztvevője.
A terv első tervezetét a Wall Street Journal értesülései szerint Kushner és Witkoff akkor kezdte el írni, amikor októberben hazafelé tartottak a Közel-Keletről. A források szerint a terv egyes részleteit végül Kirill Dmitrijev orosz üzletemberrel, az Orosz Közvetlen Befektetési Alap vezetőjével, a Kreml egy másik magas rangú tanácsadójával együtt dolgozhatták ki a floridai Miamiban tartott titkos megbeszéléseken. Dmitrijev az Axiosnak azt mondta, hogy október 24-től három napot töltött Miamiban.
A Reuters szerint a tervet megmutatták Rusztem Umerovnak, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkárának is, aki titokban érkezett emiatt Miamiba. A WSJ értesülései szerint Umerov nyíltan közölte velük, hogy az jobb Moszkvának, mint Ukrajnának, majd november 16-án Kushner és Witkoff tájékoztatta Zelenszkijt is.
A Reuters értesülései szerint a terv kidolgozásában nagy mértékben támaszkodtak egy olyan orosz iratra, amiben Moszkva feltételei szerepeltek a háború lezárására. Az iratokat október közepén adták át magas rangú amerikai kormánytisztviselőknek az oroszok, Trump és Zelenszkij találkozója után. Az iratot átnézte Marco Rubio amerikai külügyminiszter is, aki a Reuters értesülései szerint úgy értékelte, hogy az abban szereplő követeléseket Kijev alapból el fogja utasítani.
Witkoff, Rubio, Driscoll
A 28 pontos béketerv részleteiről a beszámolók szerint nem tájékoztatták a külügyminisztérium és a nemzetbiztonsági tanács magas rangú tagjait. Bár a külügyminisztérium szóvivője állította, hogy Rubio részt vett a terv kidolgozásában, a Reutersnek nyilatkozó amerikai tisztviselők ennek ellentmondtak, és egyikük közölte, hogy abban olyan részletek is szerepeltek, amit a külügyminiszter korábban visszautasított. Később nyilvánosan Rubio is arról beszélt, hogy amerikai tervről van szó.
A Wall Street Journal értesülései szerint Rubiónak november 18-án adtak egy példányt a tervezetből, aminek létezéséről aznap este számolt be először az Axios. Rubio állítólag csak annyit tudott, hogy Kushner és Witkoff dolgozik valamin, de azt nem tudta, hogy pontosan mi is szerepel benne.
A terv részleteinek kiszivárogtatása a New York Times értesülései szerint meglepte a Fehér Házat, amit Rubio másnap még „lehetséges ötletek listájaként” jellemzett, J. D. Vance alelnök viszont erőteljesen kiállt mellette.
Ez források szerint rávilágított a Trump-kormányon belüli ellentétekre.
Vance személyesen, valamint az ő emberének tekintett, eredetileg Dan Driscollon keresztül igyekezett rávenni Zelenszkijt a béketerv elfogadására. A hadsereg ügyeiért felelős államtitkár vezette küldöttség eredetileg haditechnikai ügyeket tárgyalt volna meg, az Axios szerint azonban végül rá hárult a feladat, hogy a rendezés ukrán szempontjairól is beszéljen az ukrán elnökkel.
Az Oroszországgal szemben keményebb fellépést pártoló Rubio állítólag igyekezett kármentést végezni, mert egy, a Politicónak nyilatkozó európai tisztviselő szerint megértette, hogy „nincsen semmi esély arra, hogy az ukrán kormány aláír egy kapitulációt”.
A terv kiszivárgása után Rubiót a Wall Street Journal értesülései szerint egymás után hívták európai tisztviselők és diplomaták, akik abban bíztak, hogy ő majd képes lesz olyan mederbe terelni a tárgyalásokat, ami elfogadható Európának és Ukrajnának is. Rubiónak közben amerikai szenátorokat is nyugtatgatnia kellett. Több szenátor, köztük a republikánus Mike Rounds azt állította, hogy maga a külügyminiszter nem hivatalosan nekik azt mondta, hogy a terv inkább az orosz igények gyűjteménye, amely pusztán a tárgyalások kiindulási pontja lenne. Nyilvánosan azonban Rubio kiállt amellett, hogy Washington fogalmazta meg a tervet orosz és ukrán szempontok figyelembe vételével.
Európában közben a Fortune cikke szerint aggódva figyelték, hogy a tárgyalásokban nagy szerep jutott Trump „drónos srácának”, Dan Driscollnak, a Pentagon hadseregért felelős államtitkárának, akire rábízták, hogy a tervet adja el Kijevben az ukránoknak. A lap cikke szerint Driscoll folyamatos kapcsolatban állt Witkoffal és J. D. Vance alelnökkel, akinek a régi barátja, ezért az ő emberének tartják.
A Politicónak nyilatkozó európai tisztviselők szerint a 28 pontos béketervről tartott genfi tárgyalások azután fordultak Ukrajnának elfogadhatóbb irányba, hogy megjelent Rubio, és sikerült átvennie az irányítást. „Sokkal jobban irányította a folyamatot vasárnap, mint szerdán” – mondta a lapnak egy európai tisztviselő. Megérkezése előtt még úgy tűnt, hogy Vance irányítja a történéseket, Driscollon keresztül.
A tárgyalásokon mellette részt vett még Andy Baker helyettes nemzetbiztonsági tanácsadó, aki szintén közel áll Vance-hez, valamint Witkoff és Kushner is. A beszámoló szerint hiába irányított Rubio, ők olyan álláspontokat támogattak, amik ellentétesek az amerikai külügyminiszter hozzáállásával.
Így áll most a helyzet a béketerv körül
Trump kedden jelentette be, hogy arra utasította Witkoffot, hogy találkozzon Vlagyimir Putyinnal Moszkvában, amivel párhuzamosan Dan Driscoll pedig az ukrán féllel fog találkozni. A Fehér Ház szóvivője szerint van pár „kényes, de nem leküzdhetetlen” részlet, amit még rendezni kell, és ez még további tárgyalásokat igényel a két fél és az Egyesült Államok részéről.
Zelenszkij azt mondta, a lényegi részekkel Ukrajna egyetért, de vannak érzékeny pontok a módosított tervezetben. Kész tárgyalni a vitatott kérdésekről Trumppal olyan egyeztetéseken, amelyekbe szerinte be kell vonni az európai szövetségeseket is. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden arra utalt, hogy elutasíthatják a módosított tervet, ha abból kikerültek olyan elemek, amik Oroszország régi követeléseit tartalmazták. Lavrov szerint a módosított tervnek is tükröznie kell Trump és Putyin alaszkai találkozójának szellemét.
Téma műsorunkban itt beszéltük át szerdán délben az elmúlt egy hét eseményeit:
