Nincs az első jóváhagyott kérelmek közt a magyar kormány 6700 milliárdos terve az EU védelmi hitelére

Az Európai Bizottság csütörtökön nyolc tagállami tervet hagyott jóvá az Európai Unió védelmi hitelére, közölte a testület.

A SAFE nevű, összesen 150 milliárd eurós programot a magyar kormánypártok először országgyűlési határozatban támadták. Kommunikációs igazgatójuk, Menczer Tamás kijelentette, hogy „nem kérünk belőle”, a magyar kormány pedig egyedüliként nem szavazott az uniós jogszabályra igennel. Ezután akkora, húszmilliárd eurós igényt adott be, hogy ugyan csak legfeljebb 16,2 milliárd eurót ítéltek meg belőle, az így is a harmadik legnagyobb szelet, holtversenyben az EU egyetlen atomhatalmával, Franciaországgal. Még a biztonság kedvéért ezt is túligényelte egy 17,4 milliárd eurós (jelenlegi árfolyamon több mint 6700 milliárd forintos) tervvel.

Nagy Márton gazdasági miniszter azzal indokolta a lépést, hogy nem is kell devizában kötvényt kibocsátani a következő években, „hiszen itt van egy sokkal olcsóbb finanszírozás, jelentősen csökkenti a kamatkiadásokat, és növeli Magyarország mozgásterét”. A SAFE-et nem arra használnák, hogy hiányt és adósságot növeljenek, hanem „a meglévő devizafinanszírozást kiváltsuk egy olcsóbb” lehetőséggel. Aznap viszont az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője arra figyelmeztetett, hogy a SAFE-et nem egyszerűen kötvények kiváltására találták ki, hanem feltételei is vannak.

Ahogy azt a 2026-ban várható eseményekről írt cikkünkben is jeleztük, a decemberi információink szerint a magyar tervnél addig nem láttak nagy tartalmi gondot. A 19 igénylőből az első körben lemaradt 11 között van Görögország is, amelyről Magyarországgal szemben kifejezetten rossz példaként hallottunk. A mostani körben hiába hagyták jóvá közel a tervek felét, az összértékük csak 38 milliárd euró a 150-ből. Ez arra utalhat, hogy a nagyobb igénylésekkel és tervekkel lassabban haladnak.

A másik, komolyabbnak tűnő problémát az jelentheti, hogy decemberben Piotr Serafin költségvetési és csalás elleni biztos figyelmeztetett: a SAFE is a jogállamisági feltételességi eljárás alanya lehet. Ilyet eddig csak a magyar hatóságok ellen szavazott meg európai bizottsági javaslatra a 26 másik tagállam kormánya közül 25 még 2022 decemberében. Úgy látták, „a problémák és azok ismétlődő jellege azt mutatja, hogy a magyar hatóságok rendszerszinten nem képesek vagy nem hajlandók arra, illetve kudarcot vallanak azon a téren, hogy megakadályozzák az alkalmazandó jogot sértő döntéseket a közbeszerzések és az összeférhetetlenségek tekintetében, és ezáltal megfelelően kezeljék a korrupció kockázatát”. Serafin nem fejtette ki bővebben, hogy ennek pontosan milyen gyakorlati következményei lehetnek a SAFE-nél.

Mindenesetre Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön azt ígérte:

„a többiek hamarosan következnek”.

A bizottsági jóváhagyás után a tagállami miniszterek testületének is igent kell mondania a tervekre. Von der Leyen sürgősnek tartotta, hogy ezzel mielőbb végezzenek, így gyorsan utalhassanak.

Ahogy arról korábban írtunk, a jóváhagyással járna egy 15 százalékos előleg, azaz Magyarországnak akár 2,4 milliárd euró. Információink szerint ennél biztosnak tűnik, hogy – a felzárkóztatási támogatásokhoz és az egyszeri helyreállítási alaphoz hasonlóan – nem jelentenének akadályt jogállamisági feltételek, várhatóan még a választás előtt befutna a pénz.

Az Európai Parlament jóváhagyása ugyan nem kell, de Serafint már decemberben is a képviselő-testület egyik szakbizottságában vonták kérdőre, lát-e gondot az EU pénzügyi érdekeinek védelme miatt a magyar kérelemnél. A teljes EP a jövő héten ül össze, és a „végleges” napirendtervezetben

kiírtak keddre egy vitát a magyar SAFE-kérelem függőben lévő jóváhagyásáról „az állami finanszírozás elosztása” miatti „állandó aggodalmak fényében”.

Ezen a miniszterek testületének pár hete munkába állt ciprusi elnöksége és az Európai Bizottság is képviseltetné magát.