„Kínának és Oroszországnak biztosan remek napja van” – az EU keresi a választ Trump grönlandi fenyegetéseire
Donald Trump az új év alkalmából újult erővel fogott neki Grönland megszerzésének. A múlt hét végén az eddigi jelképes lépések és keménykedő mondatok után büntetővámokkal fenyegetett meg több országot. Ezek többsége az Európai Unió vámuniójához tartozik, így a hatásuk legalábbis a közös piacon keresztül átgyűrűzne a többi tagállamba, köztük az erősen integrált Magyarországra – ha egyáltalán el lehetne különíteni országok szerint a vámokkal sújtott termékeket.
A helyzet megakasztotta az amúgy is csikorogva működő, a tavaly az EU és az Egyesült Államok között megkötött kereskedelmi megállapodás végrehajtását, amely pont Trump vámháborújának kártételeit igyekezett enyhíteni. Az uniós ellenlépések között felmerülhet egy eddig még soha sem használt gazdasági fegyver bevetése is, amit elsősorban Emmanuel Macron francia elnök támogatna, Giorgia Meloni olasz kormányfő viszont nem.
Még súlyosabb következményei lehetnek annak, hogy Trumpék a katonai erő bevetését sem zárták ki. Noha Marco Rubio amerikai külügyminiszter azt mondta, elsősorban a sziget megvásárlásában gondolkoznak, Trump múlt héten is jelezte: nem hajlandó kompromisszumokra Grönland ügyében. Szerinte „elfogadhatatlan minden, ami kevesebb” annál, hogy a nemzetbiztonsági okokból követelt sziget az Egyesült Államok kezébe kerül, máskülönben Oroszország vagy Kína szerezné azt meg a jövőben. Grönland lakói nem tartják magukat eladónak, és többségük nem akar amerikaivá válni.
A venezuelai támadás miatt a katonai fenyegetés lehetőségét uniós vezetők sem vették félvállról, noha még mindig váratlanul érte őket, hogy Trump így sarokba szorítsa szövetségeseit. Az Európai Bizottság szerint ráadásul elvben Grönlandra is érvényes az EU közös védelmi záradéka, ahol a most is létező amerikai bázis mellett már nem csak Dánia katonái vannak. Múlt héten Svédország, Norvégia, Németország, Hollandia és Franciaország is katonákat küldött Grönlandra, az indoklás szerint egy hadgyakorlatra, de közölték, hogy folyamatos lesz az európai katonák jelenléte a szigeten.
Orbán Viktor helyeselve osztotta meg, hogy az ügyet kétoldalúan oldják meg a dánok és az amerikaiak. De a részben fideszes Patrióták európai parlamenti frakciójának vezetője is kritizálta Trump „birodalmi ambícióit”, az uniós nagykövetek mellett pedig már az állam- és kormányfőket is összekürtölték egy rendkívüli EU-csúcsra csütörtökre.
Miközben az európai vezetők arra készülnek, hogy a davosi világgazdasági fórumon először tudnak beszélni Trumppal a vámfenyegetése óta, az amerikai elnök kedden egy újabb magyarázatot adott arra, hogy miért akarja megszerezni az Egyesült Államoknak Grönlandot. A közösségi oldalán közzétett posztjában nagy hülyeségnek nevezte, hogy a britek Mauritiusnak adják át az Indiai-óceánon található Chagos-szigetcsoportot, ahol a fontos brit–amerikai katonai bázisnak otthont adó Diego Garcia sziget is található, amiről ebben a cikkünkben írtunk részletesen.
Trump a közösségi oldalán továbbosztott egy képet arról, hogy kitűzi az amerikai zászlót Grönlandon, és egy másikat arról, ahogy az Ovális Irodában európai vezetőkkel tanácskozik, miközben egy térképen Kanada és Grönland már mint amerikai terület szerepel.
Esélytelennek tűnik, hogy a vámok ne hassanak Magyarországra
Trump fenyegetése szerint február 1-jétől Dániát, Norvégiát, Svédországot, Franciaországot, Németországot, az Egyesült Királyságot, Hollandiát és Finnországot 10 százalékos vámmal sújtaná minden, az Egyesült Államokba szállított áru után. Trump terve szerint június 1-jén 25 százalékra emelkedik a vám, és egészen addig lesz érvényben, amíg nem születik meg a megállapodás Grönland teljes körű amerikai megvásárlásáról.
Finoman szólva is kérdéses, mennyire lehetne alkalmazni vámokat a vámunió egy részére. „Semennyire” – válaszolta a Telexnek Tunkli Dániel, az Accorde alapkezelő befektetési igazgatója. Emlékeztetett rá, hogy amikor Trump tavaly ígért vámokat, azokat is az EU egészére vetette ki, a magyarok se kaptak kisebbet. Ez egy egységes vámterület, „még ha ezt az amerikai elnök néha el is felejti”.
Technikailag lehetséges, de roppant összetett, „gyakorlatilag nagyon nehéz a termékeket egyetlen tagállamhoz kötni”
– válaszolta egy hasonló kérdésre hétfőn az Európai Bizottság kereskedelmi szóvivője. Olof Gill kiemelte: az EU közös piacként működik egységes vámunióval. A termékek a vámunión belül vámügyi formaságok nélkül, szabadon áramlanak, az egységes jelölés pedig az, hogy az EU-ban készültek. Mindez nem akadályozza meg, hogy egy EU-n kívüli ország hatóságai információkat kérjenek a származási helyről, de sokszor több tagállamon átnyúlik az ellátási lánc, aminek a végén összerakják a kész terméket. A formaságok hiánya miatt ilyenkor képtelenség követni az EU-n belüli eredetet – figyelmeztetett a gyakorlati nehézségekre, amelyekkel az USA vámosai szembenéznének. Gill szerint az egész olyan bonyolult lenne, hogy gátolná a transzatlanti kereskedelmet, különösen az USA importőreinek.
Tavaly az EU már felvillantott egy ehhez hasonló módszert. Amikor Trump lényegében az egész világot, köztük az EU-t is vámokkal fenyegette meg, a Telexnek uniós forrásból arról beszéltek, hogy jórészt olyan termékekre igyekeztek betárazni nagyjából 93 milliárd eurónyi ellenvámot, amelyeket jellemzően republikánus államokban állítanak elő. Ha az USA egy hasonló, közvetett módszert vetne be, Tunkli szerint nem lehetne megkülönböztetni például egy Magyarországon gyártott autót egy ugyanolyan típusú németországitól.
Az uniós piacba erősen beágyazott magyar gazdaságnak az sem tenne jót, ha az USA valahogyan mégis meg tudná különböztetni a különféle tagállamok áruit. A nyolc ország közt eleve ott van Németország, és Nagy Márton gazdasági miniszter előszeretettel mutogat a német függésre, ha a magyar gazdasági gyengélkedésről van szó – vagyis ami a gazdaságuknak árt, az a miénknek is fog. A német autógyártók részvényei már a fenyegetés miatt zuhanni kezdtek.
Az EU már csőre töltött ellenvámokat
A tavalyi uniós ellenvámcsomagot a kormányok szinte mindannyiuk támogatásával megszavazták – csak a magyar volt a kivétel –, de nem léptették életbe, mert az Európai Bizottságnak sikerült megegyeznie az USA által belengetett vámok mérsékléséről. Azóta folyamatosan halasztják az ellenvámok életbe lépését, miután még mindig nem hajtották végre teljesen a tavalyi politikai megállapodást.
Olof Gill kijelentette, hogy a felfüggesztett uniós csomag február 7-én magától életbe lép, ha addig nem hosszabbítanak. Nem akart abba belemenni, hogy mi velük a tervük, ha az USA február elsején élesítené a saját vámjait. Annyit mondott, hogy biztosítani akarják, hogy a lehető legnagyobb uniós egységet és szolidaritást mutassák.
Egy vámháború senkinek sem áll érdekében, és szövetségesek ellen használni a vámokat teljesen téves elképzelés – üzente Keir Starmer brit miniszterelnök Trumpnak kedden. Macron ennél keményebben lépne fel. A francia elnök hivatalából arról beszélt egy tisztviselő a Financial Timesnak, hogy
kezdeményeznék a gazdasági kényszerítés elleni uniós eszköz bevetését.
Franciaország vezetése különösen harcias hangon reagált a Grönlandot ért fenyegetésekre. „Nem rettenünk meg semmilyen megfélemlítéstől vagy fenyegetéstől”, Európa egységes választ fog adni, ígérte Macron. Roland Lescure gazdasági miniszter szerint olyan döntéseket kell meghozniuk, ami ugyan senkinek sem lesz jó, de bizonyítja az EU erejét, és azt, hogy képes függetlenül fejlődni. „Európának erősnek kell lennie” – jelentette ki. Hétfőn még Lescure német kollégája, Lars Klingbeil is megfontolandónak nevezte a lépést, ha Trump beváltja a vámfenyegetését. „Állandóan új provokációkat tapasztalunk”, és „itt nekünk, európaiaknak világossá kell tennünk, hogy elértük a határt”.
A kényszerítés elleni eszköz csak néhány éve, 2023-ban lépett életbe. Hivatalosan még egyszer sem kezdeményezték a bevetését, eddig a legtöbbször Kína miatt lehetett róla olvasni. Akkor élesíthetik az eszközt, ha egy EU-n kívüli ország kereskedelmi vagy beruházási lépésekkel beavatkozik az EU vagy valamelyik tagállam „legitim, szuverén döntéseibe”. Az Európai Bizottság saját hatáskörben vagy kellően indokolt kérelem alapján vizsgálódhat. Ha arra jut, hogy kényszeríteni próbálják valamire az EU-t vagy annak egyik országát, javaslatot tesz a tagállami kormányok testületének. Itt elég a minősített többség, vagyis egyedül senki sem tud vétózni, lakosságszámtól függően legalább négy ország kell egy blokkoló kisebbséghez.
Arról elég tágan fogalmaznak, hogy mi lehet válaszlépés: a lényeg, hogy elérjék a kényszerítés megszüntetését. Az Európai Bizottság tájékoztatója alapján például
korlátozhatják bizonyos áruk és szolgáltatások kereskedelmét, a befektetéseket, közbeszerzéseket, szellemi tulajdonjogot.
Az Európai Bizottság kereskedelmi szóvivője azért visszafogottságra is intett. Szerinte fenyegetik az EU-t, de ezt meg kell különböztetni egy támadástól. Minden lehetséges eszközzel igyekeznek megakadályozni a helyzet eszkalálódását, amiért most is a másik fél a felelős, emelte ki Olof Gill. „Tökéletesen tisztában vagyunk vele, mikor és hogyan használjuk” a gazdasági kényszerítés elleni eszközt, de az elsődleges feladata az elrettentés.
Az eddigi megállapodást is bedöntheti
Trumpék lépései veszélybe sodorhatják az EU és az USA megállapodását, amellyel az Európai Bizottság Trump világszerte vívott vámháborújának hatását igyekezett mérsékelni. Ugyan tavaly politikai megállapodást kötöttek, és ezt utólag írásba is foglalták, de még nem hajtották végre teljesen. A folyamat pedig eddig is csikorgott. „Ha így haladnak a dolgok, nem is lesz végrehajtva” – mondta erről Tunkli Dániel. Az USA azt szereti, ha egy az egyben tárgyalhat, de „itt van egy halom tagállam”.
Ilyen irányba mutatnak az Európai Parlamentből hallatszó nyilatkozatok is. A képviselő-testületnek ugyan szinte semmilyen jogköre sincs a külügyekben, gazdasági kérdésekben viszont bőven van. Az EP beleegyezése is kell az USA-val kötött tavalyi alku végrehajtásához, hogy ipari vámokat töröljenek, és preferenciális hozzáférést adjanak „nem érzékeny” mezőgazdasági, tengeri termékeknek.
Ahogy arról már korábban írtunk, az EP-ben eleve morgolódtak a féloldalas egyezség miatt. Az ellenérzéseket csak fokozta az USA nyomulása az uniós digitális szabályok ellen. Az Egyesült Államok képviselői tavaly novemberben – épp az akkori uniós soros elnök, Dánia külügyminisztere, Lars Løkke Rasmussen társaságában – nyíltan, sajtótájékoztatón közölték: a digitális szabályok új „egyensúlyával” az USA acélvámjait is kezelhetik. Mindezt úgy, hogy előtte már beleegyeztek egy maximum 15 százalékos általános plafonba, amit a közös szövegben is rögzítettek (szemben a magyar kormány által jobbnak tartott brit példával, ahol ránézésre 10 százalékos a kulcs, de az csak egy alap, ami termékektől függően magasabb lehet).
A részben fideszes frakció vezetője is kritizálta Trumpot
Az EP legnagyobb frakcióját, a jobbközép Európai Néppártot vezető Manfred Weber bejelentette: hiába támogatják a tavalyi kereskedelmi alkut, azt jelenleg „nem lehet jóváhagyni”, befagyasztják a jóváhagyást. Siegfried Mureșan néppárti alelnök szerint ebben egyetértenek a második legnagyobb frakciót adó szocialistákkal és a liberálisokkal.
Ugyanakkor a jelek szerint a mostani fenyegetőzés már kezd szinte mindenkinek sok lenni. Olyan szélsőjobboldali pártokból is bírálták Trump grönlandi terveit, amelyek támogatását az amerikaiak új nemzetbiztonsági stratégiája lényegében célként jelöli meg.
Jordan Bardella, a részben fideszes Patrióták Európáért (PfE) frakcióvezetője, a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés vezetője egy X-re kitett posztjában elfogadhatatlannak nevezte a Trumptól „egy európai állam szuverenitása ellen irányuló fenyegetéseket”. Szerinte
ha az EU nem lép fel erőteljesen, akkor „Brüsszel ismét bebizonyítja tehetetlenségét”, és beletörődik, hogy Washington leigázza.
Korábban már a venezuelai elnök eltávolítására indított amerikai katonai akció miatt is kritizálta Trumpot, ezt visszatérésnek tartotta a birodalmi ambíciókhoz. Az Euractiv szerint a középpártokhoz hasonlóan ő is halasztásra szólított fel a vámalkunál.
A frakció megosztottságát szemléltette az EP hétfői üléskezdése: egy Grönlandról szóló nyilatkozatot a PfE egy része, köztük Gál Kinga első alelnök – a képviselőcsoportok többségével tartva – felállva fogadott, mások, köztük több fideszes képviselő ülve maradt.
Az Alternatíva Németországért (AfD) társelnöke is kritizálta Trumpot. Alice Weidel szerint az USA elnöke nem különb Vlagyimir Putyinnál, amikor megsérti a nemzetközi jogot vagy azzal fenyegetőzik. „Trump megszegte egy alapvető kampányígéretét, miszerint nem avatkozik bele más országok dolgaiba, és ezt a saját választóinak meg kell magyaráznia” – jelentette ki még Trump vámbejelentése előtt annak a pártnak a társvezetőjeként, amelyet korábban J. D. Vance amerikai alelnök védett a német „tűzfallal” szemben. Hétfőn az X-en tárgyalásokra biztatta a német kormányt a kereskedelmi háború elkerülésére, szerinte a katonai kalandorság helyett a német emberek érdekeit kell előtérbe helyezni.
Az Olasz Testvérek vezetője, az amerikai elnökkel jó viszonyt ápoló Giorgia Meloni olasz kormányfő is hibának nevezte az amerikai elnök vámfenyegetését, és erről már telefonon is beszélt Trumppal. Az olasz miniszterelnök felvetette, hogy a Fehér Házban félreértésből fenyegetésként értékelték, amikor több európai ország is katonákat küldött Grönlandra, amivel a hivatalos magyarázat szerint csak azt akarták bizonyítani Trumpnak, hogy komolyan veszik a térség biztonságát. Meloni hétfőn már arról beszélt, hogy csökkenteni kell a feszültségeket, és pragmatikus, konstruktív vezetőkre van most szükség.
Rendkívüli EU-csúcs jön
Az EP-vel párhuzamosan a külügyekben egyhangúlag döntő tagállami kormányok is megvitatják a helyzetet. Olof Gill azt mondta, nem a helyzet fokozásában érdekeltek, mert a vámok ártanak a fogyasztóknak. Vasárnap már előkészítő szinten, a kormányok állandó uniós képviselői közt egyeztettek.
A politikailag legmagasabb szintű uniós testületet is összehívta António Costa. Az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács elnöke vasárnap arról posztolt az X-re, hogy a kormányokkal egyeztetve megerősíti: egységesek a nemzetközi jog, a területi sérthetetlenség és a nemzeti önrendelkezés, valamint Dánia és Grönland támogatása mögött.
A vámok aláásnák a transzatlanti kapcsolatokat, és „nem összeegyeztethetőek az EU–USA kereskedelmi egyezménnyel”
– utalt arra, hogy Trump bejelentése megsértené a korábbi alkut. „Készen állunk rá, hogy megvédjük magunkat bármiféle kényszerítéssel szemben.”
Kérdés, hogy valóban teljes lesz-e az egység a csütörtökre kiírt csúcstalálkozón. Amellett, hogy korábban a magyar kormány egyedüliként nem szavazott igennel az ellenvámokra, Orbán Viktor pár napja helyeselve osztotta meg Karol Nawrocki lengyel elnök álláspontját, aki elsősorban kétoldalú, Dánia és az USA közti ügynek tartotta a vitát.
„Én ezt nem tartom egy EU-s ügynek” – jelentette ki hétfőn Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is, aki hozzátette: az állandó képviselők tanácskozásán is közölték, hogy szerintük emiatt nem kell közös nyilatkozat. A hivatalos csúcstalálkozók végén szoktak kiadni következtetéseket, de a csütörtöki ülés informális lesz.
Trumpék katonai fenyegetőzése az EU közös védelmi záradéka mellett különösen veszélyes
Ezzel a nézettel nem csak az megy szembe, hogy egy esetleges vámháború hatásai aligha állnak meg a magyar határnál. Hiába posztol arról a magyar miniszterelnök, hogy „ha Trump, akkor béke”, ha a Fehér Ház Grönland miatt többször is jelezte: az elnök katonai erőt is alkalmazhat. Az Európai Bizottság közölte: elvben Grönlandra is érvényes az EU kölcsönös védelmi cikke.
Az uniós kvázialkotmány kimondja: „a tagállamok valamelyikének területe elleni fegyveres támadás esetén a többi tagállam – az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 51. cikkével összhangban – köteles minden rendelkezésére álló segítséget és támogatást megadni ennek az államnak”.
Ahogy erről korábban írtunk, a mondat nagyon hasonlít a NATO közös védelemről szóló 5. cikkére, sőt, annál több szempontból erősebbnek tekinthető kötelezettség. Az uniós alapszerződésnek ezt a pontját többek között az uniós jogszabályok hivatalos lapja és az Európai Parlament oldala is kölcsönös védelmi záradékként emlegeti.
Az alapszerződési cikk hozzáteszi, hogy „ez nem érinti az egyes tagállamok biztonság- és védelempolitikájának egyedi jellegét”. A kivételt általában a hagyományosan semleges tagállamokra, például Ausztriára szokták érteni, bár van olyan elemzés, amely szerint ezeket is lefedi a kölcsönös segítségnyújtási kötelezettség.
A helyzetet bonyolítja, hogy Grönland 1985-ban kilépett az EU elődjéből. Azóta tengerentúli területnek számít, mint például a franciák csendes-óceáni szigetei. Ennek ellenére a Reuters szerint Andrius Kubilius, az Európai Bizottság védelmi biztosa hétfőn arról beszélt, hogy Grönlandra is érvényes a záradék. Dánián múlik, hogy hogyan reagálna, de „a tagállamoknak határozottan van olyan kötelezettségük, hogy kölcsönös segítséget nyújtsanak, ha egy másik tagállam fegyveres agresszióval néz szembe”.
Kedden az Európai Bizottság szóvivői nem tudtak egyértelműen felelni a segítségnyújtás mikéntjére, és szerdán Ursula von der Leyen bizottsági elnök is ködös válaszokat adott erre. Nagyjából arról beszélt, hogy a kérdést jelenleg nem tartja relevánsnak, nem merül fel. A testület legközelebbi napi sajtótájékoztatóján, pénteken is felvetették, hogy nem volt tiszta, amiről Von der Leyen beszélt, de Anitta Hipper szóvivő ezt vitatta, és kijelentette: „Grönland része a Dán Királyság területének, tehát elvileg lefedi a kölcsönös szolidaritási záradék”.
Ez persze az egész kérdésnek csak az EU-s dimenziója, miközben ennél is súlyosabb, hogy a katonai beavatkozás kérdése a NATO-n belül merül fel. Mette Frederiksen dán kormányfő már január elején kijelentette, hogy a NATO végét jelenti, ha Amerika megtámadja Grönlandot. A magyar kormány másik érvelése is ez volt a kérdésben. „Ez egy NATO-tagállamok közti vita, ezért a NATO a megfelelő fórum arra, hogy ezt megvitassuk” – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter még a január 8-i kormányinfón.
Akárhogy is, ez olyan transzatlanti feszültség, aminek van, aki örül.
„Kínának és Oroszországnak biztosan remek napja van”
– utalt rá szombaton Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője, hogy szerinte ki jár jól a szövetségesek megosztottságával. Az Európai Bizottság hétfői sajtótájékoztatóján is felmerült, hogy a konfliktus hogyan hat az együttműködésre Ukrajna biztonsági garanciáinak vagy az orosz forrást az USA-ból pótló cseppfolyós földgáz vásárlásának kérdésében. „Meg kell különböztetnünk a zajt”, a politikai kommunikációt attól, ami a valóság, csitított mindenkit Olof Gill.
Az elnök hivatalba lépése óta eltelt egy évet átbeszélő műsorunkat itt nézhetik meg:
