„Az elmúlt évben Magyarország jelképpé vált”, amit Orbán Viktor alatt ért el a kormányfő intelligenciája és bátorsága miatt – mondta Marine Le Pen, a francia Nemzeti Tömörülés korábbi elnöke az I. Patrióta Nagygyűlésen Budapesten. Le Pen egy volt azok közül a külföldi jobboldali és szélsőjobboldali politikusok közül, akik a Patrióták Európáért pártcsalád gyűlésén megjelentek a Millenárison, hogy támogatásukról biztosítsák a választásra készülő Fideszt.
Le Pen szerint 16 éve képviseli Orbán a politikai vízióját, nem hátrált meg a legnehezebb körülmények között sem, és nemcsak partner és szövetséges a Patrióták között, hanem barát is. „És ez nem olyan gyakori a politikában” – tette hozzá. Szerinte ők nem egy elvont Európa-eszmét képviselnek, hanem élő, szuverén államok szövetségét.
„Nem egy szégyenletes identitásfelfogást védünk”, ami a bevándorlásban látja a megoldást – mondta Le Pen. Szerinte nem egy naiv és globalista gazdaságfelfogást védenek, hanem a szuverenitását biztosító ágazatok védelmét támogatják. „Nem egy bürokratikus Európát védünk”, ahol egy szűk technokrata elit kényszeríti rá az akaratát a népre. Azt tanácsolta, űzze el a hallgatóság a déjà vu érzést, hisz végre nyerésre állnak a politikai harcban. Orbánt „vizionárius vezetőnek és mindenekelőtt úttörőnek” nevezte. Az úttörőknek Franciaországban különleges történetük van Le Pen szerint, a légierőben is van egy ilyen egység, a pionírok, akiknek fejsze a logójuk, utat törnek maguk előtt a társaiknak.
„Önök magyar választók áprilisi 12-én szintén úttörők lesznek”, mivel jövőre több népes európai ország választ Franciaországtól Spanyolországon át Olaszországig.
Számos felmérés szerint ezek a választások átrajzolják Európa politikai térképét, a Patrióták új, minősített többséget hoznak létre Le Pen szerint. „Ezzel a választással maguk, magyarok úttörők lesznek” – ismételte meg, „önök fogják kikövezni ezeknek a választásoknak az utat”, a magyarok üzenetét minden európai fővárosban hallani fogják. Le Pen azt kívánta, legyen a nagybetűs történelem a szívekben-lelkekben a döntő választások előtt. Szerinte Orbán vezetésével Magyarországnak helye lesz az új Európa asztalánál, ami már formálódik.
Felszólalók a szélrózsa minden irányából
Az első külföldi felszólaló Martin Helme, az Észt Konzervatív Párt elnöke volt, aki szerint Orbán „a konzervatív-szuverenista mozgalom sziklája”. André Ventura Chega-elnök virtuálisan jelentkezett be. A portugál politikus Brüsszel centralizációja elleni és a migráció elleni küzdelemről beszélt, illetve hogy Orbán Viktornak meg kell nyernie a választásokat. Ainārs Šlesers a Lettország az Első párt vezetője szerint Magyarország meg fogja változtatni Európa történelmét. Szerinte Donald Trump és Amerika vezető szerepet visz most a keresztény-családi értékekben, és keresztény értékeken alapuló Európa kell, ezért Orbánra kell szavazni.
Tom Van Grieken, a belgiumi Flamand Érdek vezetője azt fejtegette, „Budapest szimbólummá vált” Európa minden patriótájának. Csak egyetlen ember szállt szembe az EU-val szemben, „ti is tudjátok a nevét: Orbán Viktor”. „A magyar nép szolgájának” nevezte a magyar kormányfőt, aki „azok mellett állt, akik védelemre szorultak”. Herbert Kickl, az Osztrák Szabadságpárt vezetője szintén videón jelentkezett be Bécsből, és felidézte kettejük kapcsolatát, amikor Kickl még belügyminiszter volt, és a migráció leállításáról egyeztettek Orbánnal. Brüsszelben „az egyetlen látó volt a vakok szerint” Orbán, aki a háború helyett a békét forszírozta, visszaszorította „az LMBTQ-lobbit”, „nem hajlik meg, nem törik meg”.
Krzystof Bosak, a lengyel szejm alelnöke, a Nemzeti Mozgalom elnöke felidézte, hogy épp hétfőn van a magyar–lengyel barátság napja. Szerinte „Európának egy büszke Magyarországra van szüksége”, Orbán Viktor miatt pedig az egész világ figyel Magyarországra.
Őt a cseh Autósok elnöke, a külügyminiszter Petr Macinka követte. Macinka „a szembenállás éveit” sorolta, azaz a magyar forradalmak évszámait, majd jelezte, nő a bátorság, hogy a világot megvédjék a baloldaltól, a társadalmi kísérletektől, a tömeges migrációtól. Macinka szerint 500 évente születnek olyan egyéniségek, mint Michelangelo, vagy most Orbán. A cseh miniszterelnök, Andrej Babiš videón üzent, szerinte biztonságra van szükség, az európaiak felteszik a kérdést, ki fog stabilitást biztosítani. Babiš brüsszelezett egyet válaszul, majd azt mondta, a Patrióták tudják ezt megtenni, felelősséget vállalni a népekért. Babiš is kampánybeszédet mondott Orbán mellett, aki szerinte az említett stabilitást tudja biztosítani.
Geert Wilders, a holland kormányt tavaly bedöntő Szabadságpárt elnöke magyarul köszönt be: „Szia, Magyarország? Hogy vagyunk?” A politikus azt mondta, Budapesten házasodtak meg a magyar származású feleségével. Orbán szerinte „egy oroszlán a birkák vezette kontinensen” – Wilders vicceskedve magyarul meg is jegyezte, „oroszlán, nem orosz lány”. Szerinte a magyarok nem hajolnak meg, hisz ők „az egri asszonyok gyermekei”, akikben az eltaposott 1956 szelleme tovább él. Wilders magyarul folytatta: „Magyarországnak szüksége van Orbán Viktorra!” Hozzátette, Európának is szüksége van rá, az ország most a remény fárosza. „16 éve az európai ellenállás dobogó szíve” szerinte Magyarország, ezért Orbánt „fényes győzelemre” kell juttatni.
Santiago Abascal, a spanyol Vox elnöke azt mondta, nagy szerencséje Magyarországnak, hogy itt van Orbán, „aki tartja magát a szavához”, és a nemzetért dolgozik. Szerinte Orbán küzd a magyarokért akkor is, „amikor a családját halálos fenyegetések érik”. Hosszan támadta a brüsszeli demokratákat, még a májustól alkalmazható Mercosur-egyezményt is említette. Arra kért végül, juttassák az emberek az évszázad egyik legjobb politikusának nevezett Orbánt a győzelemhez.
Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettes, a kisebbik kormánypárt, a Liga elnöke azzal kezdte, hogy pont egy napja vettek végső búcsút Umberto Bossi Liga-alapítótól. Reméli, hogy Magyarország megtartja az ezeréves keresztény identitást, a magyar családokat, biztonságos határokat és olyan jövőt, amiről a gyermekek dönthetnek. Orbánnak is üzent, „mint hazafi a hazafihoz”. Szerinte a magyar kormányfő ellenáll a fenyegetésnek és zsarolásnak, mert egyesek a baloldali ideológia mentén akarják megtörni Magyarországot. „Orbán Viktor egy igazi hős” – tette hozzá magyarul, nagy éljenzést kiváltva, majd megskandáltatta a tömeget a „Viktor” névvel.
Szerinte egész Európát emlékeztette, hogy „a valódi politika a szolgálatról, nem mások alávetéséről szól”. Egyre több a Patrióták által elért eredmény, de a küzdelem nem ért véget, le kell bontani „a hatalmas bürokratikus rendszert”, amit az Európai Bizottság épített ki, példának felhozva az európai Green Dealt. Megköszönte azt a diplomáciai munkát, amivel a béke eléréséért küzd a magyar kormány, „legyen béke”, mondta magyarul. Szerinte Brüsszelnek csak akkor kéne bármibe beavatkoznia, ha a tagállamok nem tudnak valamit megoldani. Megköszönte, hogy Orbán támogatta az Olaszországban ellene folyó eljárás során, amit azért indítottak ellene, mert évekkel ezelőtt nem engedett egy bevándorlókkal teli hajót kikötni.
A CPAC-ről a Patrióták közé
Alig ért véget a szombati CPAC Hungary politikai gyűlése – amit a közpénzzel bőven megtámogatott Alapjogokért Központ szervezett –, hétfőn újabb nemzetközi találkozót tartottak a szélsőjobbos erőknek Budapesten. A hétfői rendezvény délelőtt 10 órakor, egy országházi konferenciával kezdődött, aminek címe: „A döntés joga: migráció és szuverenitás”.
Ezen több fideszes politikus is felszólalt, így Gál Kinga, a Patrióták alelnöke, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, valamint Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter és Kövér László házelnök is. Délben a Millenárisra került a fókusz, ahol a kormánypárthoz közel álló elemzőintézetek pavilonjaiban lehetett tájékozódni, a nagygyűlés maga fél 2-től 5-ig tartott.
A rendezvény előtt egyfajta fesztiválhangulat volt a park egy részén, ahova hosszú sorokban álltak a résztvevők 1 óra magasságában. Tudósítónk szerint a műsorvezető azt mondta, ötszáz zászlót osztottak szét a tömegben, ezek magasba emelésére kérték a közönséget. Nem sokat érthettek a külföldi vendégek a várakozás szünetében leadott kormányzati bejátszásokból: Magyar Falu Program, Otthon Start fix lakáshitel, kedvezményes közlekedés, nemzetközi ösztöndíjak, 25 év alattiak adókedvezménye pörögtek a kivetítőkön. Ebből a külföldi partnerek nehezen jöhettek volna rá, hogy valójában a Patrióta Nagygyűlésen vannak. A zenei program – Majorosi Marianna és bandája, majd a Vén Európát éneklő Varga Miklós – után 2-kor kezdődött el a program.
Miből lettek a Patrióták?
A hétfői I. Patrióta Nagygyűlést szinte rászervezték a CPAC Hungaryre. A Patrióták Európáért csoportot a 2024-es európai parlamenti választás után kezdeményezte Orbán Viktor Babišsal és Kickllel. Addigra világossá vált, hogy az Európai Néppártból a kizárása elől kilépésbe menekülő Fidesz nem tud csatlakozni az euroszkeptikus Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) csoportjához, hiába beszélt erről Orbán előtte gyakorlatilag már tényként.
Helyette egy többlépcsős folyamat bontakozott ki, amiről már hamar látszott, hogy valójában az ECR-től is jobbra álló Identitás és Demokrácia (ID) tagjait pakolták át a Patrióták Európáértba, és bővítették aztán más irányból is. Egy képviselő kivételével az ID minden tagja fokozatosan belépett az EP-frakcióba. A csoport a Fidesszel és az addig néppárti KDNP-vel, az ECR-től átcsábított, épp akkortájt MBH-hitelt kapott Voxszal, Babiš liberálisoktól elhozott ANO-jával, valamint addigi függetlenekkel és új pártokkal egészült ki.
A folytonosság a frakcióhoz képest még nyilvánvalóbb a pártcsalád vagy hivatalos nevén „európai politikai párt” esetében. Ezt nem szabad összekeverni az EP-frakcióval: előbbi a képviselők csoportja az Európai Parlamentben, utóbbi egy uniós jogszabály alapján létrehozott hatóságnál, az APPF-nél nyilvántartásba vett szervezet. A pártcsaládnál nem a tagságot mentették át egy új formációba és vették át például ugyanazt a székházat vagy főtitkárt, mint a frakciónál, hanem egyszerűen átnevezték az ID-ét.
Az APPF a pártcsaládok mellett alapítványokat is nyilvántart. Kissé meglepő, hogy nem a PfE – szintén ID-éből átnevezett – alapítványa, hanem a Fideszé a budapesti rendezvény szervezője, ennek akár anyagi vagy technikai oka is lehet. Azt viszont jól mutatja, milyen anyagi és emberi erőforrásokat tol a Fidesz az európai politikai szerepre vágyó elnökével az élen a PfE-be, amelynek a frakciója is Budapesten tartotta az első kihelyezett ülését.
Nem magyar forrásból is kiemelték azt a munkát, amit az itthon kevésbé ismert Gál Kinga első alelnökként végez a frakcióban – névleg a frakcióvezető, az inkább a 2027-es francia elnökválasztásra kacsingató Jordan Bardella, Le Pen protezsáltja mögött.
A pártcsalád úgy is elkezdett a nagyok – azaz a néppártiak, szocialisták, liberálisok – mintájára saját minitalálkozókat szervezni az Európai Tanács ülései elé, hogy az állam- és kormányfői testület munkájában Orbán egyedüli PfE-sként vett részt tavaly decemberig. Ehhez rendszeresen a központi helyen található Magyar Házat használják, amelyet a magyar kormány vett és újíttatott fel a brüsszeli királyi park sarkánál. Gulyás Gergely 2023-ban arról beszélt, hogy az épület a 2024-es soros uniós elnökséget fogja szolgálni, utána pedig kulturális házként megmaradhat a belga fővárosban. Az épület adott már otthont például Bardella balhéba fordult könyvdedikálásának is.
