A Fülöp-szigetekig kell menni, hogy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalhoz hasonlót találjunk
Már-már hungarikumnak számít a várhatóan nyáron felálló Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal (NVVH), legalábbis Hoffmann Tamás nemzetközi jogász, a Budapesti Corvinus Egyetem docense szerint. Szerinte egy Fülöp-szigeteki szerv áll a legközelebb az NVVH-hoz, illetve arról is beszélt, a hivatal felállítása előtt azt is tisztázni kéne, valóban diktatúrának tekinthető-e az Orbán-rendszer.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozásáról szóló törvényjavaslat már a társadalmi egyeztetés fázisában van, július 5-ig lehet véleményezni. A kormány korábban azt a célt hangoztatta, hogy a – részben a megszüntetett Szuverenitásvédelmi Hivatal büdzséjéből gazdálkodó – korrupcióellenes szervezet még a nyáron felálljon és megkezdje a munkát.
Mint írtuk, az NVVH-nak széles jogkörei lesznek. Az egyik csoportja, a büntetőeljárást megelőző ügycsoport kockázatelemzést fog végezni, így betekinthetnek bankszámlákba, nyilvántartásokba, hivatalos iratokba. Ehhez a rendőrség, az ügyészség és a NAV segítségét is felhasználhatják. A hivatal indíthat majd közvagyonvédelmi és büntetőeljárást is, attól függően, hogy milyen gyanú merül fel. Az NVVH pontos tájékoztatást kap majd a NAV-tól azokról a cégekről, amik éves árbevételének 75 százaléka közbeszerzésekből származik, és vizsgálhat majd szinte minden szervezetet és intézményt, aminek köze van a közpénzhez – az EU-forrásokat is beleértve. Többek közt jogosult lesz a vizsgálathoz kapcsolódó helyiségekbe belépni, iratokat megismerni és másolatot készíteni, jegyzőkönyvezni.
A filippínó példa és a diktatúra kérdése
Hoffmann szerint van globális precedens az NVVH-ra, a Fülöp-szigeteken állt fel hasonló hivatal Ferdinand Marcos diktatúrájának bukása után. A Jó Kormányzás Elnöki Hivatala a Marcos család illegálisan szerzett vagyonát próbálta visszaszerezni – ahogy arról már említést tettünk a filippínó Balásy Gyula-hasonmásról, Jose Yao Camposról szóló cikkünkben. „Ténylegesen az volt a dolga, hogy megpróbálja visszaszerezni a vagyontárgyakat a világból” – mondta Hoffmann a hivatalról. Szerinte 4 milliárd dollárnyit sikerült is megszerezniük.
Tudomása szerint ilyen szervezet ezelőtt nem létezett a világon, a Fülöp-szigeteken viszont „teljesen egyértelmű diktatúrából demokráciába való átmenet volt”.
Épp ezért a fő kérdés Magyarország esetében, hogy az elmúlt 16 évet demokratikus rendszernek vagy választási autokráciának tekintjük-e. A diktatúra esetén egyszerűbb azt mondani, hogy a közvagyon magánvagyonná konvertálódott át, amit az előző kormány megpróbált legalizálni az elmúlt 16 évben – erre jó példa Lánczi András mondata, miszerint „amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája”.
Hoffmann szerint normál esetben akkor működik igazán jól a visszaszerzés, ha egyértelműen bizonyítható, hogy a vagyonelemek bűncselekményből származnak. Ha csak erkölcstelennek mondjuk a vagyonok egykori megszerzését, akkor a visszaszerzés jogalapja is gyengébb lesz.
A még mindig létező, bár mostanság alulfinanszírozott Fülöp-szigeteki bizottság jó precedens, de megkérdőjelezhető a magyar viszonyokra alkalmazva, mondta a jogász. Az ázsiai országban bírósági eljárások indultak, ezeken mondták ki, hogy bizonyos javakat jogellenesen szereztek meg Marcosék. Innentől vált lehetővé ezek visszaszerzése. Hoffmann szerint „ez indította el a gondolkodást arról, hogyan lehetne nemzetközi együttműködést indítani a korrupcióval kapcsolatban”, 2003-ban az ENSZ el is fogadott egy korrupcióellenes egyezményt. Ennek Magyarország is részese, ahogy a világ szinte összes országa. Az egyezmény azonban nem igazán határozza meg, mi pontosan a korrupció. Mindenesetre az ENSZ-egyezményre hivatkozva is lehetőség nyílik vagyonvisszaszerzésre.
Az ENSZ keretein belül másféle keretegyezmények is vannak, például büntetőeljárási, vagyonvisszaszerzési együttműködések. Magyarország ezeknek is részese. Hoffmann szerint jogi szempontból az volna a legjobb, ha egy magyar bíróság mondaná ki, hogy „az előző rendszer egy szervezett bűnözői hálózatot képezett”. A maffiaperekben ez úgy néz ki, hogy „felépítik a történeti tényállást, le lehet vezetni, hogy volt egy szervezett bűnözői hálózat”. Kérdéses, hogy alulról fölfele vagy fentről lefelé építik fel az ügyeket. Egyszerűbb a kishalakkal kezdeni a nagyhalak felé haladva. A szervezett bűnözés elleni perek viszont „iszonyú sok vádlottal és sokáig tartanak”.
Önmagában egy hatóság nem állapíthat meg büntetőjogi felelősséget, ehhez bírósági döntés kellene, ahogy az a Fülöp-szigeteken is történt. Nem elég Hoffmann szerint az sem, ha az Országgyűlés hoz egy kétharmados törvényt, és megállapítja, hogy az előző rendszer bűnöző volt, mert „ezt valamilyen módon jogilag alá kellene támasztani”. Az lehetséges, hogy elindulnak a büntetőeljárások az ügyekben, és „ha már az elején, a nyomozáskor szerzett információk alapján alapos a gyanú, hogy bűncselekményt követtek el, akkor be lehet fagyasztani a vagyonelemeket”. Politikai szempontból nincs jó megoldás, mert az emberek azt várják, történjen valami, miközben az ellenzők részéről akár tüntetések, adott esetben zavargások is lehetnek, ha elindulnak az eljárások.
A hagyományos igazságszolgáltatási szerveknél több eredménnyel kecsegtetnek a Vagyonvisszaszerzési Hivatalhoz hasonló „szuperhatóságok”, amik át tudnak venni nyomozati, vádkezdeményezési, pénzügyi-elemzői jogköröket. A cél az, hogy „egy bizonyos speciális ügyben hatékonyabban és akár gyorsabban tudjanak dolgozni”. Mivel azonban egy diktatórikus rezsim után a rezsim támogatóinak egy része még mindig hatalomban van, akár a bíróságokon, akár az ügyészségeken is, ez megnehezíti a folyamatot.
Hoffmann szerint komplex megvalósításra lesz szükség. A folyamat elején szükséges lesz egy társadalompolitikai és történeti elképzelés, például azt is el kell dönteni, hogy a tízszeresen túlárazott projektek esetén, amik ráadásul sok esetben büntetőjogi szempontból elévültek, vissza lehet-e még szerezni bármit.
Itt érdemes megemlíteni, hogy a Magyar Helsinki Bizottság észrevételében kritizálta kedden, hogy a kormány a hivatalt kivonná a bírói felülvizsgálat alól. A Magyar-kormány tervezete rögzíti, hogy a közvagyonvédelmi vizsgálat nem minősül közigazgatási hatósági eljárásnak, a Helsinki Bizottság szerint az NVVH intézkedései indokolttá tennék a bírói kontrollt. Azt javasolják még, határozza meg a parlament, kik tartoznak a közvagyonvédelmi vizsgálattal érintett körbe, illetve precízebben határozzák meg a cégek állami felügyelet alá vonásának feltételeit.
Hungarikum az NVVH?
„Európában az elmúlt évtizedekben példátlan a feltételezés, ami Magyarországon van”, hogy egy autoriter rendszer bűncselekményeit kellene kivizsgálni, mondta Hoffman. Az 1989-90-es kelet-európai rendszerváltások egyértelműbbek voltak, így máshogy is zajlott a pártállami vagyonok újraosztása. Magyarországon most olyan helyzet állt elő, ami szerinte egyedülálló Európában és bizonyos szempontból a világon is.
Magyar Péter többször felhozta példának Olaszországot, de Hoffmann szerint ott inkább a szervezett bűnözéssel kapcsolatos fellépés történt. „Értem Magyar Péter hasonlatát, hogy az Orbán-rendszer egyfajta cosa nostra volt, és mint a szervezett bűnözéssel, ugyanúgy kell fellépni ellene” – mondta a jogász, de ez az, amit a korábbiak alapján a bíróságnak kéne kimondania.
„Ha ezt a hatóságot egyfajta speciális korrupcióellenes ügynökségnek tekintjük, vehetjük a romániai példát vagy más korrupcióellenes ügyészségeket” is, ezek működését lehet példának tekinteni, mondta. Ezek is függetlenítik magukat a meglévő igazságszolgáltatási rendszertől. A román hatóság például speciális jogköröket kapott, „ahol lehetett büntetőeljárást kezdeményeznie, vádat emelnie”.
A Nemzeti Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) 2002-ben jött létre Romániában, ezt évekig a mostani európai főügyész, Laura Codruța Kövesi vezetett. Funkciójából adódóan a DNA gyakran vizsgál politikailag kényes ügyeket, a célkeresztjébe kerülők ezért nem ritkán politikai üldözésre hivatkoznak. Mint például Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere, aki ellen 2023-ban indítottak eljárást. A gyanú szerint a polgármesteri hivatalban úgy írtak ki versenyvizsgát különböző posztok betöltésére, hogy az egy bizonyos érdekszférához tartozó személyeknek kedvezzen. Soóst 2024-ben rövid időre őrizetbe is vették, de tavaly augusztusban újra elfoglalhatta a polgármesteri széket. Soós a DNA eljárását többször is politikai indíttatásúnak minősítette, amivel szerinte anyagi kárt is okoztak a városnak.
A legfrissebb ismert ügy Gheorghiță Vlad tábornoké, a román hadsereg vezérkari főnökéé, aki ellen hivatalbitorláshoz nyújtott bűnsegédlet miatt nyomoznak. A gyanú ellene, hogy 20 egyetemi hallgatót akart tandíjas képzésről államilag támogatottba beprotezsálni, szabálytalanul. Június 22-én pedig Lavinia-Daniela Păunéval, a külügyminisztérium egyik volt könyvelőnőjével szemben indított eljárást a DNA, mert munkabér jogcímen illegálisan folyósított pénzt magának és két másik személynek 15 éven át.
Tavaly decemberben tiltakozások középpontjába került a román igazságügyi rendszer. Ekkor mutatták be a Recorder Foglyul ejtett igazságszolgáltatás című dokumentumfilmjét, amit a közmédia is sugárzott. Ebben a készítők azt állítják, hogy Romániában azért torpant meg a korrupció elleni harc, mert az ügyészségeket és a bíróságokat a legfelsőbb bíróság elnöke, Lia Savonea köré épülő érdekcsoport tartja kézben a politikai elit támogatásával. A helyzet odáig eszkalálódott, hogy több mint 500 bíró és ügyész aláírt egy állásfoglalást, amiben kiállnak a Recorder filmjében kitálalók mellett.
Más európai példák
Január 26-án több ezer ember vonult ki Pozsony és más szlovák városok utcáira tüntetni. Amiatt tiltakoztak, mert Robert Fico kormánya úgy döntött, felszámolja a 2004 óta létező különleges ügyészséget (ÚSP). Az indok az volt, hogy az ÚSP nem illeszkedik az ügyészségek rendszerébe, valamint hogy ki kell vonni az ügyészséget a politikai befolyásolás alól, mivel Ficóék szerint az előző kormány az ellenzék üldözésére használta az ÚSP-t. A különleges ügyészséget eredetileg a korrupció és a szervezett bűnözés felderítésére hozták létre. Ficóék lépését bírálta az USA pozsonyi nagykövetsége és az Európai Parlament is. Ennek ellenére február 9-én a parlament hosszas vita után megszavazta a büntető törvénykönyv módosítását.
A Napunk még 2023 végén szedte csokorba azokat a figurákat, akiket érinthet a különleges ügyészség megszüntetése. Köztük van Tibor Gašpar volt országos rendőrkapitány, aki gyanús ügyleteibe és Ján Kuciak oknyomozó újságíró megölése utáni botrányba bukott bele. Köztük van a befolyásos oligarcha, Norbert Bödör, aki kenőpénzes ügybe keveredett. De az a Marian Kočner is, aki ellen újságírók megfigyelése és bíróságok lefizetése miatt is folyt eljárás. A magas rangú figurákat is elérő, 2020 környékén kezdődő felderítéssorozat egyik tevékeny szervezete volt a szervezett bűnözés elleni harcra szakosodott rendőri elit nyomozói egység, a NAKA (Národná kriminálna agentúra, Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség), ami elfogta a gyanúsítottakat, akiket aztán az ÚSP helyezett vád alá. Fico tehát megszüntette a NAKA-t és az ÚSP-t is. A Telexen Kováts Bence szociológus vette sorra, hogyan bukott meg a politika és a rendőri belháborúk során az elszámoltatás.
Az Európai Unió előszobájába épp bebocsáttatást nyert Ukrajna egyik legnagyobb feladata a politikát és gazdaságot mélyen behálózó korrupció felszámolása, vagy legalább csökkentése lesz. Több szervezet is foglalkozik ilyen ügyekkel. Botrány lett belőle tavaly, hogy az ukrán parlament elfogadott egy jogszabályt, ami korlátozta volna az Ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) és a Korrupcióellenes Ügyészség (SZAP) függetlenségét. A két szerv a terv szerint az elnökhöz közel álló legfőbb ügyész felügyelete alá került volna. A külföldi partnerek és a lakosság is felháborodott, tüntetések voltak, mire Volodimir Zelenszkij pártja egy hét alatt meghátrált, és egy újabb törvénymódosítással kiherélte saját kemény jogszabályát.
Elemzők azt mondták, a NABU az egyetlen állami szerv, ami akár Zelenszkij körét is képes megfogni.
A NABU tavaly már vádat emelt Olekszij Csernyiszov miniszterelnök-helyettes ellen, függetlensége helyreállítása után pedig egy drónbeszerzéssel kapcsolatos korrupciós ügyben négy embert őrizetbe vettek. Novemberben a NABU és a SZAP egy nagy korrupciós hálózat felgöngyölítésének állt neki. Ennek során rengeteg pénzt lefoglaltak, sőt kivonultak Herman Haluscsenko igazságügyi miniszter irodájához is, aki 2021 és 2025 között energetikai miniszter volt. Őt tavaly novemberben fel is függesztették, és az akkori energetikai miniszter is lemondott. Az ügyben ráadásul Zelenszkij egy közeli barátja, a 2019-es elnökké választása előtt a színészi, komikusi karrierjét egyengető Timur Mindics is érintett, aki inkább Ausztriába menekült, ahogy forró lett a lába alatt a talaj.
Az igazán nagy hal Andrij Jermak, az Ukrán Elnöki Hivatal vezetője volt, akinek otthonában 2025 novemberének végén tartottak házkutatást, nem sokkal később pedig le is mondott a posztjáról. A korábban az amerikai–ukrán tárgyalásokban is fontos szerepet betöltő Jermakot aztán május 18-án előzetes letartóztatásba helyezték. „Az elnököt nem érintette és nem is érinti a nyomozás, amely kiterjed más személyek esetleges szerepének kivizsgálására is” – nyilatkozta utána Szemen Krivonosz, a NABU vezetője.
Sok olyan szerv létezik Európában, ami inkább a szervezett bűnözéshez kötődő vagyonokat fagyasztja be vagy foglalja le. Ilyen például a belga Központi Lefoglalási és Elkobzási Hivatal (COSC), aminek feladata dióhéjban a bűnözésből származó eszközök lefoglalása és kezelése. A szervezet a belga főügyészség alá tartozik, nem számít jogi személynek. Egyfajta ügyészségi végrehajtó szerv, ami végrehajt lefoglalásokat. A lefoglalt eszközöket eladhatják, pénz ellenében visszaadhatják a tulajdonosnak, de akár a rendőrség számára is átadhatják használatra. A COSC kapcsolatot tart más országok hasonló hivatalaival is. Az EU-n belül további hasonló hivatalok listáját itt találja.
A bűnözésből származó vagyonok vissza- és elvételével több nemzetközi együttműködés foglalkozik. Ilyen az Europol – az európai rendőri ernyőszervezet – alá tartozó A.S.S.E.T. projekt, amit 2025 januárjában hoztak létre. Feladata a részt vevő nemzeti rendőri szervekkel együttműködésben többek közt a bűnözésből származó eszközök felderítése és lefoglalása, a fellépés a határokon átívelő pénzmosási ügyekben és új módszerek kidolgozása is. Érdemes kiemelni a CARIN-t (Camden Asset Recovery Inter-Agency Network – Camden Vagyonvisszaszerzési Ügynökségek Közötti Hálózat), ami nemzetközi vagyonvisszaszerzési ügyekben tud tanácsokat adni, és szintén az Europol szerve.
Hogy miként nézhet ki a gyakorlatban a nemzeti vagyon visszaszerzése, hogyan lehet a jogállam felfüggesztése és önkény nélkül elvenni azt, amit az állam nem mindig erkölcsösen, de ránézésre legálisan juttatott magánkézbe, mennyire és hogyan lehet visszaszerezni a közvagyont, ami az elmúlt másfél évtizedben a Fideszhez közel álló magánzsebekbe vándorolt? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ május eleji cikkünkben Lendvai András ügyvéddel és Tóth Gábor Attila alkotmányjogásszal.
