Húsz év után sikerült kilakoltatni az illegális gazdálkodót, aki 16 hektárnyi természetvédelmi területet bitorolt el, majd lekaszálta a ritka szöcskék élőhelyét

Húsz év után sikerült kilakoltatni az illegális gazdálkodót, aki 16 hektárnyi természetvédelmi területet bitorolt el, majd lekaszálta a ritka szöcskék élőhelyét
Kilakoltatási kísérlet 2025. július 23-án – Fotó: Huszti István / Telex
Állítsd be a Telexet megbízható forrásnak!

A Telex úgy értesült, hogy húsz év után sikerült kilakoltatni azt az illegális területfoglaló gazdálkodót az óbudai Mocsárosból, aki azzal vált országosan ismertté, hogy tavaly júniusban négy hektárnyi területen lekaszálta a fokozottan védett magyar tarszák élőhelyét, majd akinek a kilakoltatása tavaly júliusban sikertelenül végződött. A gazda akkor nemhogy nem engedte be a végrehajtót, hanem az órákig tartó huzavona egy pontján szabadon engedte a kutyáit, a szarvasmarháit, köztük egy bikát, majd azt mondta, „jöjjenek be, birkózzanak az állatokkal!” – erre azonban sem a végrehajtóval érkező hatósági emberek, sem pedig a rendőrség nem vállalkozott végül.

A főváros hiába kereste a megegyezés lehetőségét

Mint a Főpolgármesteri Hivataltól megtudtuk, idén júniusban valóban sikerült a kilakoltatás, miután az elmúlt egy évben is hiába kereste a főváros a megegyezés lehetőségét a gazdával és élettársával. Ahogy tavalyi cikkünkben írtuk, annak érdekében, hogy a pár önként levonuljon a jogcím nélkül használt ingatlanról, a főváros felajánlott nekik egy 50 négyzetméteres önkormányzati lakást kedvezményes bérleti díjjal, továbbá a közreműködésüket abban, hogy az állattartást egy másik, lehetőség szerint közeli helyen tudják tovább folytatni.

Miközben a főváros többszöri megkereséssel és kompromisszumos javaslatokkal állt elő, a pár elhárította ezeket az ajánlatokat, sőt megbízott jogi képviselőik folyamatosan akadályozták az egyezkedéseket, peres eljárásokat indítottak, illetve azokkal fenyegetőztek.

A Fővárosi Önkormányzat nemcsak azért akarta kilakoltatni a gazdát, mert évről évre egyre nagyobb területet (2005-ben még csak 1,2 hektárt, tavaly már 15,9 hektárt) bitoroltak el a főváros tulajdonában álló természetvédelmi területből, hanem azért is, mert elnyertek egy LIFE-pályázatot, ami a gazda által jogellenesen használt területet is érintette. Az EU-s pályázatban a főváros vállalta, hogy a Kőérberki szikes rét és a Tétényi-fennsík mellett a Mocsárosban is helyreállítják a természetvédelmi értékéket, regenerálják az élőhelyeket, egyszóval visszaadják a természetnek azt, ami a természeté. A pályázat hétéves időkeretéből azonban már másfél év eltelt, és ezalatt az idő alatt a gazda által illegálisan elbitorolt területen nem lehetett megkezdeni a munkálatokat.

A Főpolgármesteri Hivatal kérdésünkre azt írta, a kilakoltatást jogszerűen, jogerős bírósági döntés alapján hajtották végre, önálló bírósági végrehajtó közreműködésével, akit „a tulajdonos önkormányzat képviselői, a rendőrség, hatósági állatorvos, valamint a természetőr szolgálat” segített.

Úgy tudjuk, hogy a területet jogcím nélkül használó a gazda a tavalyi sikertelen kilakoltatással ellentétben idén már nem tanúsított ellenállást, így a rendőrségnek nem is kellett beavatkoznia.

Állatvédelmi és állategészségügyi szempontból kritikus körülmények

A főváros kérdésünkre közölte, hogy a gazda nem fogadta el az általuk felajánlott 50 négyzetméteres bérlakást, arról nincs információjuk, hogy hova költöztek az élettársával.

Az viszont biztos, hogy nemcsak ingóságokat hagytak ott, hanem néhány kutyát leszámítva az állataikat is. Méghozzá nem is keveset: 16 lovat és pónit, 2 szamarat, 28 szarvasmarhát, 12 juhot, jelentős baromfiállományt, továbbá még két kutyát és néhány macskát.

Fotó: Huszti István / Telex
Fotó: Huszti István / Telex

Mint kérdésünkre írták, az állatokról jelenleg a Fővárosi Önkormányzat és a vele szerződésben álló partnerek gondoskodnak. Úgy tudjuk, hogy az állatorvosi ellátásukról a Fővárosi Állat- és Növénykert, a naponta többszöri etetésükről és itatásukról pedig a Zabszalma Alapítvány lovasterápiás központjának munkatársai gondoskodnak.

A Telex úgy értesült, hogy bármennyire is ragaszkodott a gazda az általa elbitorolt területhez, sem a lakásként is szolgáló tanyaépület nem biztosított méltó körülményeket nekik, sem pedig a területen lévő körülmények az állataiknak – olyannyira, hogy alig találtak köztük olyat, amelyik egészséges lett volna. A Fővárosi Önkormányzat ezzel kapcsolatos kérdéseinkre azt válaszolta, hogy

az állatok egy részét állatvédelmi és állategészségügyi szempontból kritikus körülmények között tartották.

A Főpolgármesteri Hivatal válaszából kiderült, hogy igyekeznek javítani a méltatlan állapotokon, így az állatok körülményei sokat javultak a kilakoltatás óta. Emellett folyamatosan biztosítják az orvosi ellátásukat, és az állapotukat rendszeresen monitorozzák. „Jelenleg a szakemberek arra törekednek, hogy az állatok olyan állapotba kerüljenek, hogy – ha a tulajdonos nem gondoskodik róluk, nem szállítja el azokat – értékesítésük megtörténhessen, vagy megfelelő gondozóhelyre kerülhessenek”.

A Fővárosi Önkormányzatot a bírósági végrehajtó a végrehajtástól számított 60 napig kötelezte az állatok ellátására, ez augusztusban fog lejárni. Addig a gazdáknak „nyitva áll a lehetőség az állataik és ingóságaik elszállítására, előre egyeztetett időpontban és módon”. A határidő lejárta után a Fővárosi Önkormányzatnak megoldást kell találnia az állatok elhelyezésére, hogy teljesíteni tudja a LIFE-pályázatban vállalt kötelezettségeket.

Arra a kérdésünkre, hogy mennyibe kerül a fővárosnak a terület őrzése, az állatok ellátása és egészségügyi gondozása, és van-e jogi lehetőségük arra, hogy ezt az összeget később behajtsák a gazdán, azt felelték, hogy a költségek megállapítása több időt igényel, de az önkormányzatnak van jogi lehetősége arra, hogy ezeket a költségeket később visszakövetelje a jogcím nélküli használóktól.

Több eljárás is indult

A főváros azt is közölte, hogy mivel a jogellenes használók „a természetvédelmi kezelési tervet nem tartották be, ellenük természetvédelmi eljárást voltunk kénytelenek indítani, amelyben megállapították a felelősségüket, és természetvédelmi bírság került kiszabásra”. Ennek mértékét azonban nem sikerült megtudnunk, mert a főváros összeférhetetlenséget mondott ki magáról az ügyben, ezért az eljárást a Budakeszi Önkormányzat folytatta le.

A magyar tarszát felfedező kutató, Duchaj Benjamin az óbudai Mocsárosban 2025. június 5-én. A lenti képen a tarsza lekaszált élőhelye 2025. június 12-én – Fotó: Bődey János / TelexA magyar tarszát felfedező kutató, Duchaj Benjamin az óbudai Mocsárosban 2025. június 5-én. A lenti képen a tarsza lekaszált élőhelye 2025. június 12-én – Fotó: Bődey János / Telex
A magyar tarszát felfedező kutató, Duchaj Benjamin az óbudai Mocsárosban 2025. június 5-én. A lenti képen a tarsza lekaszált élőhelye 2025. június 12-én – Fotó: Bődey János / Telex
A magyar tarszát felfedező kutató, Duchaj Benjamin az óbudai Mocsárosban 2025. június 5-én. A lenti képen a tarsza lekaszált élőhelye 2025. június 12-én – Fotó: Bődey János / Telex

Miután a gazdálkodó tavaly júniusban négy hektárnyi területen lekaszálta az ott talált ritka szöcskefaj, a magyar tarsza egyik élőhelyét a Mocsárosban, a III. kerületi rendőrkapitányság természetkárosítás gyanúja miatt nyomozást rendelt el ismeretlen tettes ellen. Az ügyben azóta tanúként már meghallgatták Bardóczi Sándor fővárosi főtájépítészt, valamint azt a fiatal kutatót, Duchaj Benjamint, aki felfedezte a tarszák jelenlétét a Mocsárosban, és független szakértőt neveztek ki annak érdekében, hogy megállapítható legyen az esetleges természetvédelmi kár.

Megkerestük a rendőrséget, hogy megtudjuk, hol tart az eljárás. A Budapesti Rendőr-főkapitányság válaszában azt írta, hogy az „ügyben a nyomozás folyamatban van, válaszadásunkig egy gyanúsítotti kihallgatás történt”.

Megkezdődhetnek a természet-helyreállítási munkálatok

Mint megtudtuk, a gazda által korábban elbitorolt terület helyreállítása már megkezdődött. Egyrészt csökkentették az ott legelő szarvasmarhák lekerített területét, a felszabadított területen így megkezdődhet az élőhely rehabilitációja. Másrészt elszállították a legelőn felhalmozott hulladékot is, így ezt a még használt területet is mentesítették.

A további nagyobb beavatkozásra azután nyílik lehetőség, hogy az állatokat más helyszínen biztonságosan elhelyezik, várhatóan az ősz folyamán. A LIFE-ban vállalt kötelezettségek szerint a Mocsárosban a vizes élőhelyek rehabilitációja is meg fog történni, és mivel ez a terület a Mocsáros egyik legmélyebb pontja, az év egy részében víz fogja borítani.

Az óbudai Mocsáros egyik vizes területe 2024 márciusában – Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex
Az óbudai Mocsáros egyik vizes területe 2024 márciusában – Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex

A 88 hektáros Mocsárosból 2024-re már 75 hektárt védtek le, a fokozottan védett, rendkívül ritka magyar tarszák megtalálása után pedig lehetőség nyílt a védett területet – a korábban közparki funkcióra kijelölt – további 12 hektárral kibővíteni. De a főváros szeretné elérni azt is, hogy amennyiben az Élő Környezetért Felelős Minisztérium is egyetért vele, Natura 2000-es területté váljon a Mocsáros.

A főváros 2024-ben nyerte el az Európai Unió LIFE programjának a terület hétéves élőhely-rehabilitációját célzó, biodiverzitást segítő pályázatát, aminek több mint másfél éve elkezdődött a megvalósítása. A LIFE-pályázatban vállalt kötelezettségekről az Olyan mesebeli táj készül, ahol még a vízi tündérek is boldogan táncolnának című cikkünkben írtunk bővebben.

Kedvenceink
Partnereinktől
Állítsd be a Telexet megbízható forrásnak!
Kövess minket Facebookon is!