Megvan az első Pest vármegyei település, ahol korlátozzák a beköltözők ingatlanvásárlását

Mezőkeresztes után első Pest vármegyei településként Újlengyel önkormányzata is rendeletet alkotott a településvédelemről – hívta fel a figyelmet az e-ingatlanügyvédek.hu nevű blog. Mindezt annak ellenére, hogy a Magyar Közlönyben még nem jelent meg a kormányrendelet a vonatkozó törvény jogvédelmi eszközeinek alkalmazásáról.

A hatályos rendelet „a település szerkezeti, társadalmi berendezkedésének megőrzését szolgálja, meggátolva a tömeges ingatlanvásárlást és a nem kívánt társadalmi fejlődési irányt”. A megszokottól eltérő elem, hogy a képviselő-testület személyesen is meghallgatja majd azokat, akik vételi ajánlatot tennének egy-egy újlengyeli ingatlanra, vagy lakcímet létesítenének a településen.

Ilyesfajta személyes meghallgatásról egyébként a helyi önazonosság védelméről szóló törvény sem rendelkezik. Az elővásárlási jog ráadásul nem vétójog, a testület csupán arról dönthet, hogy él-e az elővásárlási jogával, vagy sem. A rendelet szerint lakcímlétesítési engedélyt csak az a nagykorú természetes személy kaphat Újlengyelen, akinek

• folyamatos biztosítotti jogviszonya és legalább 1 éve fennálló munkaviszonya (vagy hasonló státusza) van;
• aki igazolja, hogy rendszeres, a minimálbért elérő jövedelemmel rendelkezik;
• illetve részt vett a képviselő-testület személyes meghallgatásán, és pozitív elbírálásban részesült.

Bár a lakcímlétesítésnél szintén nem említ a törvény személyes meghallgatást, az önkormányzat rendeletben előírhatja, hogy a betelepülő valamely észszerű előzetes feltételnek feleljen meg. A törvény szerint az indoklásból ugyanakkor „ki kell tűnnie a mérlegelés szempontjainak, az annak során figyelembe vett körülményeknek, valamint a mérlegelés okszerűségének.” Az újlengyeli önkormányzat rendeletéből ugyanakkor nem derül ki, hogy a képviselő-testület milyen szempontok alapján hozza majd meg a döntését.

A parlament június elején szavazta meg azt a jogszabályt, aminek lényege, hogy a települések megakadályozhatják a lakosságszám túlzott növekedését, és dönthetnek arról, kik és milyen feltételekkel költözhetnek oda. Az önkormányzatok ehhez több eszközt kapnak: előnybe hozhatják a helyieket ingatlanvásárláskor, feltételekhez köthetik az ingatlanvásárlást és a lakcím bejelentését, extra adókat vethetnek ki a beköltözőkre, sőt akár azt is előírhatják, hogy bizonyos feltételek mellett nem lehet lakcímet létesíteni a településen.

Ugyanakkor a korábbi, szigorúbb tervezethez képest enyhítették a szabályokat: már nem tilthatják meg teljesen, hogy nem helyben élők ingatlant vegyenek, és aki állami támogatással vásárol ingatlant, korlátozás nélkül beköltözhet.

Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter a parlamenti vita során hangsúlyozta, a törvény nem kötelezettség, csak egy lehetőség azoknak az önkormányzatoknak, amik meg akarják őrizni településük arculatát és hagyományait, mert az utóbbi időben sok helyen gondot okozott a nagyszámú beköltözés, ezzel pedig megemelkedtek az ingatlanárak, és túlterhelődtek a közművek. Ez főként a budapesti agglomerációban, a Balatonnál, a Velencei-tó környékén és nagyvárosok közelében lehet probléma.