Orbán a Fidesz mögött álló pénzben és hatalomgyárban, Magyar Péter a fiatalokban és a rossz gazdasági helyzetben bízhat a kampányban

Megjósolhatatlan, mi lesz a 2026-os választás kifutása. A kormányhoz közel álló közvélemény-kutatók fideszes előnyről beszélnek, a kormánytól függetlenek szerint a Tisza vezet – de még azoknak az eredményei is széttartók, akik egyébként fideszes hátrányt mérnek. Az ellenzéki közhangulatot a hurráoptimizmus, míg a kormánypártit inkább az elbizonytalanodás jellemzi, de azt nem igazán látni, mi is a valóság a véleménybuborékokon túl. Vannak azonban olyan tényezők, amelyekről nagyjából már most tudható, hogy a következő hónapban felerősödő kampányban a Fideszt vagy a Tiszát erősíthetik-e. Ezekből szedtünk össze és bontottunk ki 3-3 példát.

A Fideszt erősíti

1. Kiapadhatatlan erőforrások

„A politikához is ugyanaz a három dolog kell, mint a háborúhoz: pénz, pénz, pénz.” Az idézet attól a Simicska Lajostól származik, akinek elévülhetetlen érdemei vannak a Fidesz felemelkedésében, és a NER kiépülésében, mert hosszú ideig ő felelt a párt pénzügyeiért és ő uralta a gazdasági holdudvart – egészen addig, amíg Orbán Viktorral össze nem veszett. Önmagában a pénz persze kevés egy választási győzelemhez, de egy sikeres kampányhoz elengedhetetlen. A Fidesznek a pénz miatt nem kell aggódnia. A kampány részeként hamarosan új nemzeti konzultációt indítanak a „kiszivárgott adótervekről”, ami leegyszerűsítve azt jelenti, hogy közpénzből kampányolnak majd a Tiszával szemben.

A Fidesz a kampánya jó részét már eddig is kiszervezte olyan kormányközeli civil szervezeteknek, mint például a Békemeneteket szervező Civil Összefogás Fórum (CÖF), vagy később a közösségi médiát milliárdokból uraló Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft. Nem volt ez másként a legutóbbi országgyűlési választás kampányában sem. A közélet átláthatóságáért küzdő civil szervezetek elemzése szerint a Fidesz, a CÖF és a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda listaáron számolva összességében több mint 3 milliárd forintot költött plakátokra 2022 márciusában, ami a törvényben előírt limit nagyjából háromszorosa, és nyolcszorosa annak, amit a hatpárti ellenzék plakátkampányra költött. És ehhez jöttek hozzá a közösségi médiás költések.

Jövőre ráadásul már korlátlan pénzből lehet kampányolni, így akár Mészáros Lőrinc vagy más milliárdos is beszállhat a választási kampányba.

2. A hatalomgyár

„A Fidesz az ötödik győzelmére készül, ez egy emberfeletti teljesítmény” – mondta még hónapokkal ezelőtt G. Fodor Gábor az Ötpontban című podcastban. A kormányközeli elemző ezzel kapcsolatban arról beszélt, hogy a Fidesz olyan politikai tudás birtokában van, amit már exportálni is tud. Szerinte ez egy politikai tudásipar, az ellenzék szerint hatalomgyár, de a lényeg ugyanaz: Orbán vezetésével a Fidesz 2010 óta már négy, összességében pedig öt választást nyert meg. A kormányfő már többször került padlóra, többször állt fel, győzelemben és vereségben is van tapasztalata – ellentétben a Tisza vezérével és a mögé felsorakozott, a politikai életben tapasztalatlan politikusokkal. Ráadásul a kormányfő politikai pályája is bizonyítja, hogy a hatalom megszerzése vagy megtartása érdekében bármilyen változásra képes, tud és akar is alkalmazkodni, ha a helyzet úgy kívánja.

A Fidesz éppen amiatt kényelmesedett el, mert a hívek úgy érezték, hogy van egy gépezet (a hatalomgyár), ami már magától működik, nem kell hozzátenni semmit, minden automatikus, és Orbán Viktor „mindent elintéz”. A hatalomgyár azonban nem mindenható, és Orbán Viktor sem golyóálló – a fideszeseknek ez az egyik kijózanító tanulsága az elmúlt hónapoknak. A kegyelmi ügy padlóra küldte a Fideszt, a kormánytól független kutatóintézetek mérései szerint pedig a Tisza jelenleg népszerűbb a kormánypártnál. A Fideszhez közel álló kutatócégek ezt tagadják, de az a kötcsei Orbán-beszédből is kiderült, hogy a fideszes tábor – a hatalomgyár és a kiapadhatatlan erőforrások ellenére – elbizonytalanodott, ezért is kellett a miniszterelnöknek lelkesítő-mozgósító beszédet mondania. A változásra való kényszert Orbán is érzi, máskülönben nem váltotta volna le az eddigi kampányfőnököt, Gyürk Andrást, akinek a pozícióját a miniszterelnök politikai igazgatója, Orbán Balázs örökölte meg. A kampányban a Fidesz célja, hogy az embereket meggyőzze: csak ők tudnak kormányozni, a Tisza nem.

A hatalomgyárat túlmisztifikálni és leírni is hiba lenne. Sokan, sokszor emlegetik, hogy a Fidesz mindent mér, a politikai döntéseket is eszerint hozza. A belső mérések azonban nem feltétlenül a valóságot tükrözik. A 2019-es önkormányzati választás idején például nemcsak a Századvég vagy a Nézőpont mérései, hanem a belső használatra készült mérések is jobb fideszes eredménnyel számoltak, mint amit a kormánypárt elért. De ugyanez a gépezet még megkopva is okozhat meglepetést. Jó példa erre, hogy az elmúlt időszakban – hosszú idő után először – a Fidesz fogást talált Magyar Péteren, újra tematizálni tudta a közéletet.

Azt, hogy a hatalomgyár turbulenciába került, Orbán folyamatos szereplései is bizonyítják. A korábbi években Orbán megtehette, hogy felülemelkedik a napi politikán, szinte tudomást sem vesz róla. A nyáron ez megváltozott: a kormányfő kénytelen volt boldog-boldogtalannal leülni beszélgetni a Fidesz holdudvarából, sőt most már arra készül, hogy közvetlenül lép kapcsolatba a választókkal. Ez lehet hatékony kampányeszköz is, de vissza is üthet: ha Orbán sokat szerepel, akkor politikailag amortizálódik, ami a varázstalanodását erősítheti fel.

3. Az információs előny

Noha már bebizonyosodott, hogy Magyar Péteréknek valóban vannak információik a Fidesz belső köréből, a kormánypárt valószínűleg információs előnyben van a riválisával szemben. Ez részben annak köszönhető, hogy a Tisza prominensei is jórészt ugyanabból a fideszes közegből érkeztek, az informális kapcsolatok megmaradtak, mindkét oldalon vannak, lehetnek téglák. Óriási erőforrásainak köszönhetően ráadásul a Fidesz további információs előnyre tehet szert, ugyanolyan technikákat alkalmazva, mint ahogy azt a gazdaság nagyobb szereplői teszik például az üzleti hírszerzés területén. A Tisza is kijöhet olyan botrányos sztorikkal, ami a fideszes politikusokat hozza nehéz helyzetbe, de ugyanez igaz a Fideszre is. Kérdés persze, hogy radikalizálódik-e a kampány a kormánypártok részéről azok után, hogy a Fidesz szakpolitikai kérdésben védekezésre tudta kényszeríteni a Tiszát, és bevallottan is Magyarék kormányzóképességét akarja megkérdőjelezni a kampányban.

Informális és formális kapcsolataik révén a kormánypárti szereplők, így Orbán is, olyan információkhoz juthatnak hozzá, amelyek nemcsak a kormányzásában, hanem a politikacsinálásában is segíthetik. Jó példa erre, hogy a Fidesz már akkor elkezdte építeni a menekültellenes kampányát, amikor a 2015-ös menekültválság nem volt a horizonton. Ugyanígy az orosz–ukrán háborúval összefüggésben is lehetnek olyan elemek, amelyeket Orbán be tud építeni a kampányába és tematizálhatja majd a közbeszédet.

A Tiszát erősíti

1. A fiatalok nem szeretik a Fideszt

A legutóbbi országgyűlési választás idején a fiatal, első választók száma meghaladta a 400 ezret. Bár a 2022-es választást a Fidesz nyerte, mégpedig elsöprő győzelemmel, az IDEA Intézet és a Heinrich Böll Stiftung kutatása szerint az első választók akkor jóval nagyobb arányban szavaztak az ellenzéki szövetségre, mint a kormányoldalra. Igaz, a kampány utolsó 1-2 hetében közöttük is erősödött a Fidesz−KDNP, a községekben pedig körükben is nyertek a kormánypártok.

Azt a Fidesz politikusai sem vitatják, hogy a fiatalok körében nem népszerűek, de szerintük ez amiatt van, mert a fiatalok mindig lázadnak a fennálló hatalommal szemben. A kormánypártnak mindenesetre úgy kell nekilódulnia az őszi szezonnak és a következő néhány hónapnak, hogy a Fidesz-ellenesség általános életérzéssé vált a fiatalok között. A kormányellenes hangulat, a „mocskosfideszezés” ráadásul már nemcsak az underground előadók körében jelent meg, hanem a mainstreamben is.

A Fidesz is érzi ezt, de a kormánypárti politikusok azzal nyugtatják magukat, hogy a fiatalok választási aktivitása alacsonyabb, mint az idősebb korosztályoké, így szavazataik kevesebbet nyomnak a latban, mint az idősebb generációké. Igen ám, de ha a kormányváltó hangulat a korábbinál erősebben mozgósítja a fiatal generációt, az már veszélyes lehet a Fideszre, mivel egy szoros versenyben a több százezer első szavazó akár el is döntheti a választást. Ugyanakkor kétségtelen, hogy a felmérések szerint a Fidesz nem áll rosszul az idősebb generációnál és a nőknél, márpedig ennek a két szavazórétegnek a támogatására szüksége van annak, aki győzni akar.

2. „It’s the economy, stupid”

„A legnagyobb probléma, ami aláássa a rendszert, a gazdasági növekedés hiánya, mivel az elmúlt években a kormány semmilyen eszközzel nem tudott növekedést előidézni” – jósolta Tölgyessy Péter idén júliusban, de az elemző már egy éve is megmondta, hogy 2026-ban bukhat a Fidesz. Tény, hogy a magyar gazdaság évek óta a „stagfláció” csapdájában vergődik. A GDP növekedése megállt, a beruházások zuhannak, a fogyasztói árak több mint 50 százalékkal magasabbak, mint öt évvel ezelőtt. A kormány gazdasági modellje kifulladni látszik.

Az „It’s the economy, stupid” („A gazdaság a lényeg, te hülye”) mondást James Carville-nek tulajdonítják, aki Bill Clinton stratégiai tanácsadója volt az 1992-es elnökválasztási kampányban. Arra utal, hogy a választók döntését nagyban befolyásolja az anyagi helyzetük, és az, hogy az ország gazdasága hogyan érinti az életüket. Még a Fideszhez közel álló emberek is szeretik azt hangsúlyozni, hogy a kormánypártnak nem is Magyar Péter, hanem a dekonjunktúra a legnagyobb ellenfele. Ez azt jelenti, hogy még a Fidesz is elismeri: a gazdaság jelenlegi helyzete nem a kormánypártnak kedvez. „Ha a dekonjunktúra le van győzve, akkor teljesen mindegy, ki az ellenfél” – ezt a kormányközeli G. Fodor Gábor mondta egy interjúban. Ha igaznak fogadjuk el ezt az állítást, akkor az akár fordítva is igaz: ha a gazdasággal nem tud mit kezdeni a Fidesz-kormány, akkor bukhat, függetlenül attól, ki a kihívó.

A sokak által egyébként igazságtalannak tartott adózási forma, a kata kivezetése is ártott a Fidesznek. 2013 óta minden évben egyre többen választották a katázást, 2022 tavaszán 460 ezer katást tartottak nyilván, ebből 426 ezren voltak egyéni vállalkozók. A bővülésre az is rásegített, hogy a korábban legnépszerűbb egyéni modellt, az evát 2019 végén kivezették.

Jól látszik, hogy a gazdaság rossz állapotát az Orbán-kormány még mindig kizárólag külső okokra, leginkább az orosz–ukrán háborúra keni, így próbálva eltolni magától a felelősséget. Az EU-s pénzek hiánya a vidéki fideszes hálózatra is hatással van. Ha a rendszerbe nem áramlik a pénz, ha nincsenek beruházások, akkor azt a helyi vállalkozók szívják meg, márpedig ők helyi szinten fontos politikai influenszerek. Nem véletlen, hogy Magyar Péter egyik kiemelt ígérete az uniós pénzek hazahozatala.

A kormány már meg is kezdte a választási osztogatást, de ebben egyelőre sokkal óvatosabb, mint korábban volt.

3. Az online tér uralása

A hagyományos értelemben vett sajtó szerepe leértékelődött. Ma már nem a klasszikus média, hanem a közösségi média a királycsináló, a sztárcsináló – részben ezért is tudják a politikusok „következmények” nélkül támadni a sajtót. A Fidesz és a Tisza is a közösségi médiában tud és akar építkezni, régi törekvése mindkettőnek a pártoktól független sajtó megkerülése, és az, hogy saját csatornáikon keresztül érjék el a szavazókat. Orbán ezt már a 2002-es veresége után megkezdte, Magyar Péter pedig szinte egyből azután, hogy politikai pályára lépett.

A Facebook jelentősége megnőtt. A Fidesznek dolgozó közvélemény-kutatók már 2019-ben is azt mérték, hogy az emberek 30 százalékának a Facebook az elsődleges hírforrása. Azóta ez az arány, még tovább nőtt, és mára bőven 60 százalék fölött lehet. A 2019-es budapesti vereséget pedig a Fidesz részben annak tudta be, hogy a Facebookon az ellenzék jobban teljesített: akkoriban a főpolgármesteri tisztséget elnyerő Karácsony kiemelkedően sokat posztolt, miközben Tarlósnak még saját oldala sem volt.

A Fidesztől elvileg független, de a 2022-es kampányban kulcsszerepet játszó Megafon abban az évben 2,7 milliárd forintos támogatást kapott – hogy kitől, az nem nyilvános, csak az biztos, hogy a kampányban milliárdokat költöttek a közösségi médiában a Fideszt segítő üzenetek terjesztésére. De a kegyelmi ügy óta a kormánypárt már nem tudta uralni a digitális világot. Orbán nemrég látványosan rákapcsolt erre a vonalra, még a kötcsei pikniken is arra biztatta a híveit, hogy legyenek jelen az online térben és legyenek aktívak. Egyelőre azonban ez a pálya a Tiszának kedvez. És rossz hír a Fidesznek, hogy nem sok ideje maradt, októbertől ugyanis a Facebook már nem fogja engedni a politikai hirdetéseket.