A Fidesz már nem is akar titkot csinálni abból, hogy korlátlan pénzből kampányolnak

Közpénzből finanszírozott választási mozgósítás, magáncégnek kiszervezett plakátkampány, nyolcszáz fős sátoraljaújhelyi edzőtábor és a magyar politikában eddig nem látott, vélhetően több százmillió forintos show-műsor a Papp László Sportarénában. Szeptember elején repülőrajtot vett a Fidesz választási kampánya, és három hét alatt megmutatták, hogy mire gondolt Orbán Viktor, amikor Kötcsén azt mondta: „mindent alá kell rendelni a közös győzelemnek”.

A minden alatt azt értette a miniszterelnök, hogy az összes létező pénzt, állami erőforrást és embert mozgósítani kell a következő hónapokban. A győzelem érdekében már arra sem figyelnek oda, hogy legalább a látszatát fenntartsák az állam és a párt, valamint a párt és a papíron független cégek, civil szervezetek szétválasztásának.

Bármit szabad, és bármennyit lehet költeni. Ennek volt látványos demonstrációja a digitális polgári körök szombati maratoni gyűlése a telt házas Papp László Sportarénában, ahol egymás után léptek színpadra a Fidesz mellett nyíltan kiálló művészek (Demjén Ferenc, Pataky Attila, Lakatos Mónika, Oláh Gergő, Nyerges Attila, Szarka Tamás), sportolók (Görbicz Anita, Nagy László, Berki Krisztián, Bárdosi Sándor), tudományos élet szereplői (Márka Szabolcs, Jakab Roland), ismert televíziós személyiségek (Kudlik Júlia, Marsi Anikó, Szabó Zsófi, Bencsik András) és celebek (Kulcsár Edina, Rubint Réka, ifjabb Schobert Norbert), de még Ben Shapiro amerikai republikánus médiaszemélyiség is bejelentkezett videón az USA-ból.

Az amerikai kampányrendezvényekről ismerős show-elemekkel azt akarta megmutatni a Fidesz, hogy képesek a megújulásra, és 15 év kormányzás után sem járt el felettük az idő. Jó kérdés, hogy ez mennyire jött össze, és nem épp egy kínos erőlködést láttak-e a választók. Az DPK-gyűlésnek volt egy olyan üzenete is, hogy „annyi erőforrás van nálunk, hogy másnak esélye sincs labdába rúgni”. A saját táboruk felrázása mellett az erődemonstrációval el akarták rettenteni azokat a billegő szavazókat, akik az elmúlt hónapokban elkezdtek hinni abban, hogy az irgalmatlanul lejtő pálya mellett is le lehet váltani a kormányt. Nem véletlen, hogy Magyar Péter igyekezett kudarcként bemutatni a DPK-gyűlést.

A látványos külsőségek mellett tartalmilag gyakorlatilag semmi újat nem tudhattunk meg szombaton:

• Kocsis Máté megint a független sajtót vádolta álhírekkel, és válogatott jelzőkkel ekézte Magyar Pétert.
• Lázár János ismét elmondta, hogy nem szabad átengedni az utcákat az ellenzéknek, és Magyar Péter a kockázat, Orbán Viktor pedig a biztonság. A félkész országot pedig csak akkor tudják befejezni Lázár szerint, és akkor valósulnak meg a ma még csak tervrajzon létező beruházások, ha zsinórban ötödször is Fidesz nyeri a választásokat.
• Orbán Viktor ugyanazokkal a Brüsszel-ellenes panelekkel és világmegfejtésekkel jött, amiket évek óta minden egyes megszólalásában hallunk tőle. Kiderült, hogy október 23-án jön az újabb Békemenet, és a Fidesz problémája a miniszterelnök szerint csak a digitális térben való lemaradás. Ma már ebben is jól állnak szerinte, „120 ezer főt számlál a patrióták digitális hálózata”, és ország-világ láthatja, hogy a digitális teret sem engedik át a brüsszelitáknak.

A rendezvény a betetőzése volt annak az erőforrás-fitogtatásnak, amit az elmúlt hetekben láthattunk a Fidesztől. Három hétvége alatt annyi pénzt költöttek el a kampányrendezvényekre, ami alapján a következő hónapok Dávid és Góliát harca lesz a Fidesz és Tisza között.

Nézzük is meg sorjában, mi történt! Az őszi szezont szeptember 7-én a kötcsei Dobozy-kúriában indította Orbán. Idén is felvonult a teljes kormányzati holdudvar, de olyan szigorú lezárások voltak a Tisza Párt párhuzamosan zajló rendezvényére hivatkozva, hogy még fotózni se igen lehetett az érkezőket.

A kötcsei pikniket hagyományosan a Fidesz pártalapítványa, a Polgári Magyarországért Alapítvány szervezi, amely a jogszabályok alapján évről évre tetemes pénzt kap a központi költségvetésből. Az alapítvány pénzügyi beszámolója szerint tavaly összesen 1,83 milliárd forintnyi bevétele volt, és ebből 1,59 milliárd jött a központi költségvetésből. Ők szervezik Kötcse mellett Orbán februári évértékelő beszédeit is a Várkert Bazárban.

Kötcsén jelentette be Orbán, hogy a kormány nemzeti konzultációt indít a Tisza Párt állítólagos adóemelési terveiről. Az élő közvetítésben ismerte el a miniszterelnök, hogy az évről évre közpénztízmilliárdokból rendezett nemzeti konzultáció valójában „a mozgósításnak egy része”. A nyíltan pártcélokat szolgáló konzultációt a kormány szervezi, és az állami infrastruktúra használatával minden magyar felnőtthöz levelet juttatnak el a miniszterelnök üzenetével, az egészet pedig várhatóan ismét a NER-közeli Balásy Gyula cégeivel hirdetik majd közpénzből. Korábban legalább a körítésre odafigyeltek, és azt mondták, hogy az ország sorsát meghatározó kérdésekről szól a nemzeti konzultáció, és a cél az egyetértési pontok keresése. Most már a látszat fenntartása se fontos.

A héten meg is jelentek az utcákon a nemzeti konzultációt előkészítő plakátok a Fidesz által Tisza-adónak nevezett feltételezett adócsomagról. A kormánypárt kampányüzeneteit közvetítő plakátokat nem a párt finanszírozza, hanem egy tőle papíron teljesen független cég: az Ellenállás Mozgalom Non-Profit Kft., amely tulajdonosa a megafonos Apáti Bence. A tavaly bejegyzett cég az első évet 19,4 milliós adózott eredménnyel zárta, de idén már brutális költekezésekbe kezdtek. Nyáron az egész Európai Unióban ők költötték a legtöbb pénzt politikai hirdetésekre a Meta és a Google felületein, és ezek célja a Fidesz érdekeinek megfelelően Magyar Péter lejáratása volt.

A Fidesz plakátkampányait korábban a Békemeneteket is szervező, tavaly 1,25 milliárd forint bevételből gazdálkodó Civil Összefogás Fórum (CÖF) cége finanszírozta, és papíron eddig nem volt köze hozzá a kormánynak vagy a kormánypártoknak. A 2022-es országgyűlési választás előtt a CÖF-höz köthető Kövess Minket 2022. Kft. listaáron számítva 632,5 millió forintért plakátolta tele az országot az átláthatóságért küzdő civil szervezetek jelentése szerint. Az Állami Számvevőszék nem talált ebben semmi kivetnivalót.

Kötcse után egy héttel jött a Harcosok Klubja edzőtábora. Kibérelték az állami pénzből megvett és felújított sátoraljaújhelyi Rákóczi Tábort, amely tulajdonosa a Fidesz-közeli Rákóczi Szövetség. Ismét egy olyan rendezvény, amit más politikai erő nem igen engedhetne meg magának: 800 fő szállását és kétnapi étkezését fizették az egyéb szervezési költségek mellett.

„Készültem a kérdésre” – mondta Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs igazgatója a tábor előtt tartott sajtótájékoztatóján, de nem tudta megmondani, hogy mennyibe került a rendezvény. Annyit árult el, hogy a Fidesz fizette az edzőtábort. Később írásban is megkérdeztük Menczert és a párt sajtóirodáját a tábor költségeiről, de nem reagáltak a megkeresésünkre.

Volt miből kifizetni a tábort, a Fidesz rengeteg állami támogatáshoz jut. A párt 2024-es pénzügyi beszámolója szerint 6,81 milliárd forint bevételük volt. Ebből 4,6 milliárdot kapott a párt parlamenti frakciója, 1 milliárdot pedig a párt közvetlenül a központi költségvetésből.

A pártalapítvánnyal együtt összesen 7,23 milliárd forint állami forrás jutott a Fideszhez tavaly.

Mindeközben a Tisza Pártnak összesen 947 millió forint bevétele volt 2024-ben, és ennek nagy része magánadományokból jött össze. Magyar Péteréknek nincs parlamenti frakciója, és mivel a 2022-es választáskor még nem is léteztek, nem kapnak éves támogatást a központi költségvetésből, mint ahogy a pártalapítványuknak se jár állami forrás.

Kötcse és az edzőtábor csak aprópénz volt a digitális polgári körök szombati gyűléséhez képest, amihez napokra kibérelték a Papp László Sportarénát. A DPK-gyűlést a hivatalos magyarázat szerint nem a Fidesz vagy a kormány, hanem egy júliusban 3 millió forint alaptőkével bejegyzett cég, a Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. szervezte a hozzá köthető Digitális Demokráciafejlesztési Alapítvány támogatásából. Az alapítvány a támogatást „magánszemélyek adományaiból nyújtja”, írta lapunknak a cég MCC-közeli tulajdonosa, Partos Bence, aki a Fidesz digitális közösségét építi a kampányra.

A Fidesz kampányrendezvényén megint összeolvadt az állam és a párt: a résztvevők egy részét az állami Magyar Falu Program buszaival szállították, és a 444 tudósítása szerint olyan kormányzati intézmények is kitelepültek az arénába standokkal, mint a Kulturális és Innovációs Minisztérium alá tartozó Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) vagy a Nemzeti Innovációs Ügynökség Zrt.

A helyszínről élő műsorokkal és interjúkkal jelentkezett a teljes fideszes propagandahadtest:

• az idén 165 milliárd forintnyi közpénzből működő közmédia,
• a tavaly 5,8 milliárd forint bevételt jegyző Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft. YouTube-csatornája, a Patrióta;
• a közpénz százmilliárdokkal kitömött Mathias Corvinus Collegium (MCC) portálja, a Mandiner;
• a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) birodalmához tartozó Hír TV, és
• a Mediaworks által kiadott Magyar Nemzet is.

A szombati DPK-gyűlés nem csak annak volt jó példája, hogy milyen különbség van a Fidesz és a Tisza Párt erőforrásai között. Kiderült az is, amit persze eddig is lehetett tudni: nem mindegy, hogy egy állami alkalmazott ki mögé áll be.

A Fidesz egyik legfontosabb kampányeszközének számító digitális polgári körökhöz retorziók nélkül csatlakozhatnak olyan állami intézményvezetők, akiknek a jogszabályok alapján tilos lenne részt venni a pártpolitikában. A szombati DPK-gyűléssel egy időben lett nyilvános, hogy a Bajtársak digitális polgári körhöz csatlakozott Lánczi Tamás, a 6,2 milliárd forint közpénzből gazdálkodó Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke. A szuverenitásvédelmi törvény egyértelműen kimondja, hogy „a Hivatal elnöke pártpolitikai tevékenységet nem folytathat, párt nevében vagy érdekében közszereplést nem vállalhat”. Lánczi szerint ugyanakkor a polgári kör nem párt. A DPK-tagok között szép számmal találunk kórházvezetőket, egyetemi rektorokat, államtitkárokat és egyházi vezetőket is.

Mi van akkor, ha valaki a Tisza Párt mögé áll be? Tavaly áprilisban felszólalt Tarr Zoltán Magyar Péter Kossuth téri tüntetésén. Két nappal később kirúgták a Nemzetgazdasági Minisztérium egyik háttérintézményéből. Később a Tisza Párt alelnöke és EP-képviselője lett, majd decemberben elküldték a feleségét is a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumtól.

Az elmúlt három hétvége is megmutatta: Magyar Péter pénzzel biztosan nem tudja felvenni a versenyt a Fidesszel, egyértelműen lejt a pálya. Ezt a különbséget erősítették meg azzal a júniusi törvénymódosítással, amellyel eltörölték az eddig is csak papíron létező kampánylimitet. Jövőre már korlátlanul költhetnek a pártok és a jelöltek, és annak sem lesz akadálya, hogy a Fidesz a pártközeli milliárdosok bőkezű magánadományaiból fizesse a kampányát. Orbán nem is titkolta Kötcsén, hogy mindenkitől elvárja, hogy odategye magát. „Minden fel lesz jegyezve, és minden el lesz rendezve.”

A pénz azonban önmagában még nem feltétlen elég a választási győzelemhez. Magyar Péter tavaly februári megjelenése óta több politikai és kommunikációs eszközt is talált a fideszes úthenger ellensúlyozására vagy megállítására. Erre volt példa az elmúlt hetekben, hogy a fideszes zárt körű, kordonokkal védett eseményre rászervezett egy nyilvános rendezvényt Kötcse főterére, a szombati DPK-gyűléssel párhuzamosan pedig kórházakba vitt fertőtlenítőszereket, higiéniai termékeket és játékokat.