Újbuda közbelépett, nem lesz rendezvényközpont és fizetős fürdőtó a védettségre szánt őrmezei réteken

Egy mostanában szokatlan döntéssel a XI. kerületi önkormányzat képviselő-testülete drasztikusan csökkentette a beépíthetőséget, és jelentősen megnövelte a zöldfelületek arányát Kelenföldön és Őrmező egy részén – szeptember végén egyhangú döntéssel elfogadták ugyanis azt az előterjesztést, ami új építési szabályzatot adott ennek a két kerületrésznek.

„A hivatal összességében a Bikás park területét közelítő mértékben emelte az építési telkek minimális zöldfelületét, miközben legalább 320 ezer m²-rel csökkentette az építhető épületek teljes területét, az Újbudán élők jelentős többségének akaratával egyezően” – írta erről a kerület polgármestere, László Imre.

Mint arra a kerület környezetvédelemért felelős alpolgármestere, Kreitler-Sas Máté felhívta a Telex figyelmét, ebben a 407 oldalas csomagban kapott helyet az a háromoldalnyi, a hosszánál jóval jelentősebb módosítás, ami a védett növényekkel és állatokkal teli őrmezei rétek teljes területét, mind a 25 hektárt természetközeli területté minősítette át. Mint mondta, a kerület ezzel végre követte a főváros 2021-ben módosított településszerkezeti tervét, amelyben már természetközeli területként szerepeltek az őrmezei rétek, a kerületi szabályozásban azonban a módosítás előtt csak vízbázisvédelmi területként volt „levédve”, mivel ott találhatók a hashajtó hatású Ferenc József keserűvíz kútjai.

„Az önkormányzati intézkedésnek köszönhetően mostanra kétszeres beépítés elleni védelmet kapott az őrmezei réteknek az a magántulajdonban lévő része is, ahová a tulajdonos ingatlanalap nemrégiben még rendezvényközpontot és fizetős fürdőtavat akart felhúzni” – mondta lapunknak az alpolgármester.

Nagymértékű beruházást terveztek a védettségre szánt területre

Tavasszal írtuk meg, hogy a 25 hektáros őrmezei rétekből 10,5 hektárt tulajdonló Forrás Ingatlan Befektetési Alap először körbekerítette a területét, majd nagymértékű fakivágásokba kezdett a költési időszakban, ami aggodalommal töltötte el nemcsak a környéken élő civileket, hanem a természetvédelmi szakembereket is. Miközben a Fővárosi Önkormányzat, a XI. kerületi önkormányzat, a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Pest Megyei Kormányhivatal bürokratikus útvesztőiben keringtek a fakivágások miatt induló eljárások, kiderült az is, hogy az ingatlanalap nagymértékű beruházást tervez a területre.

A Telex birtokába jutott ugyanis az a fejlesztési terv, amit az ingatlanalap portfóliókezelője, a Forrás Invest Alapkezelő Zrt. képviselője a Fővárosi Önkormányzat és a XI. kerületi önkormányzat szakembereinek is bemutatott. A természetvédelmi szempontból nagyon aggasztó, Apenta park elnevezésű koncepcióban többek között szerepelt

• rendezvényközpont: ami esküvőknek, banketteknek, ballagásoknak és hasonló rendezvényeknek adott volna helyet;
• fürdőház: amihez két, stéggel ellátott fürdőtó kapcsolódott volna. Az egyik stéget és a közelébe tervezett tisztást akkorára tervezték, hogy azon kültéri rendezvényeket, szabadtéri koncerteket is lehetett volna tartani;
• fürdőtó: kizárólag fizetővendégek számára, akik aktív vizes szabadidőtöltésre használhatnák. A tó öntisztuló lenne, a víz utánpótlása a fúrt gyógyvízkutakról történne;
• plusz még két tó: amiket egy keskeny áteresz kötne össze, ami felett fapallók vezetnének át. Az egyik tó nádasokkal tagolt és a tanösvényhez kapcsolódna, a másik tó a rendezvényközponthoz csatlakozna;
• park: benne nyírt gyepfelületekkel, futókörrel, kültéri edzőtérrel és kutyás agility pályával;
• erdei séta- és tanösvény: amiket épített fapallókon lehetne bejárni, és átvezetne a már említett tavakon is. Ehhez építmények is kapcsolódnának, például egy lombkoronaszintre vezető madárles, valamint a terület élőhelyeit bemutató építmények;
• parkoló: ami akkora lenne, hogy a rendezvényekre látogatók autóit képes legyen befogadni;
• az Őrmezei út kiszélesítése és átalakítása: kétirányú forgalom az autóknak, gyalogosjárdák és kétirányú biciklisáv.

A látványtervekből egyértelműen kiderült az is, hogy mindez a jelenlegi zöldfelületi arány jelentős csökkenésével járt volna, miközben teljesen átalakította volna a most a területen lévő vegetációt. Ráadásul a beruházás feltehetően nagy természetvédelmi károkat is okozhatott volna a ma még érintetlennek számító területen, mivel az számtalan védett növény- és állatfaj otthona.

Az Őrmezei rétek tulajdonjoga és védett értékei

Az Őrmezei rétek 25 hektáron terülnek el, ebből 10,5 hektár a Forrás Ingatlan Befektetési Alapé, a nagyobb rész pedig a XI. kerületi önkormányzaté. A területen fut át a Keserű-ér nevű patak, ami szintén önkormányzati tulajdonú, függetlenül attól, hogy benyúlik az ingatlanalap tulajdonolta területbe, ahogy az a térképen is látszik.

A védett növényfajok közül él a területen többek között szártalan kankalin, aminek természetvédelmi értéke 5 ezer forint tövenként, két orchideafaj, a védett fehér madársisak és a kardos madársisak (10-10 ezer forint tövenként), és mocsári csorbóka (5 ezer forint tövenként) is. A védett állatfajok közül például él ott nádi tücsökmadár, aminek természetvédelmi értéke példányonként 50 ezer forint, nádirigó (példányonként 25 ezer forint), kabasólyom (50 ezer forint), pettyes gőte (10 ezer forint) és kecskebéka is (10 ezer forint példányonként).

Az Őrmezei rétek egy részét a Fővárosi Önkormányzat régóta szeretné levédetni, már csak azért is, mert ez a terület szoros ökológiai kapcsolatban áll a Balatoni út túloldalán lévő, már évtizedek óta természetvédelmi oltalmat élvező, 42 hektáros Kőérberki szikes réttel. A terület be is került a Fővárosi Önkormányzat LIFE-programjába, amivel azt szeretnék elérni, hogy a két terület újra egy összefüggő természeti rendszert alkosson. (A tervekről A meg nem épült szuperkórház mellett van egy kis budapesti Hortobágy című cikkünkben írtunk részletesen.)

A magántulajdonban lévő terület gazdája azonban hallani sem akart a természetvédelmi oltalom alá kerülésről, de még azt is vitatta, hogy a terület megérdemelné a természetközeli kategóriát. Korábbi cikkünkben a Forrás többször is hangoztatta, hogy meglátása szerint az őrmezei rétek kapcsán „sem természeti, sem természetközeli területről nem beszélhetünk”. Álláspontjuk szerint „a területen meglévő természeti értéket azok a kutak képviselik, amelyekből gyógyvíz és termálvíz nyerhető ki” – ugyanakkor a területen az ipari mértékű palackozás már régen megszűnt, tudomásunk szerint jelenleg csak egy gyógyvízkút üzemel.

Ismét nem akarták beengedni az önkormányzatot a területre

Miután a Telexen nyilvánosságra kerültek az Apenta park tervei, felgyorsultak az események. Újbuda önkormányzata az új kerületi építési szabályzat keretében elindította az őrmezei terület átminősítési folyamatát, ezt előbb június elején megszavazta a városüzemeltetési és környezetvédelmi bizottság, majd szeptember végén a kerület képviselő-testülete is.

Az őrmezei fakivágások leállításában szerepet vállaló Kreitler-Sas Máté környezetvédelemért felelős alpolgármester a Telexnek a döntés kapcsán elmondta, hogy bár a Forrás a korábbi szabályozás szerint sem építhetett volna a keserűvíz kitermeléséhez szükséges kútházon vagy újabb kutakon kívül semmit a vízbázisvédelmi területre, a természetközeli terület besorolás még szigorúbbá tette a szabályokat. Mint mondta,

„azzal, hogy nemcsak a magasabb rendű fővárosi, hanem most már a kerületi szabályozásban is ugyanabban a kategóriában szerepel a terület, kettős építés elleni védelem van rajta. Újbuda önkormányzata ezzel a szigorítással ismét megmutatta, hogy a lakosság és a természetvédelem oldalán áll, és elkötelezett abban, hogy a védelemre érdemes területeket a lehető legjobban megőrizze eredeti állapotában.”

Az alpolgármester elmondta, hogy a fakivágásról szóló híreket és az Apenta park terveit hatalmas lakossági felháborodás követte, szerinte ennek is köszönhető, hogy azóta nem történtek újabb munkálatok a területen. Az alpolgármester legutóbb két hete járt kint a területen, mivel ellenőrizni szerették volna az önkormányzati tulajdonú Keserű-ér patakot, ami átfolyik a magántulajdonos területén.

„Az önkormányzat nemrégiben átállt a kémiairól a biológiai szúnyoggyérítésre, és szerettük volna megvizsgálni annak az eredményességét, vagyis hogy a patakban vannak-e szúnyoglárvák. A biztonsági őrrel védett kapun elsőre azonban ismét nem akartak minket beengedni az önkormányzat által megbízott cég szakembereivel együtt, holott a szolgalmi jogra hivatkozva az önkormányzat bármikor bemehetne. Hosszas telefonálások után jutottunk be a területre, ahol nagyjából változatlan állapotokat találtam, mint májusban, úgy tűnik, hogy leálltak a fakivágásokkal, friss vágásoknak nem volt nyomuk” – mondta.

Bár a fakivágások miatt indult hatósági eljárások végül nem találtak szabálytalanságot, az alpolgármester ebben is szigorítást tervez. A testület november végi ülésére terjeszti be ugyanis azt a javaslatot, miszerint költési időszakban (március közepétől szeptember közepéig) tilos legyen a fakivágás a kerületben, és ilyen, mint az őrmezei volt idén tavasszal, többet ne fordulhasson elő. A tervek szerint a szabály minden fára, így özönfajra, elhalt fákra és gyümölcsfákra is vonatkozna, fakivágásra ezen időszakban csak közvetlen élet- vagy balesetveszély elhárítása céljából lehetne kiadni engedélyt a kerületben. Kreitler-Sas szerint „ezzel az ambiciózus tervvel vették fel a kerületet a Madárbarát Települések Országos Szövetségébe, és kapta meg a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület madárbarát kerület címét, mivel ez a szabályozás a legszigorúbbak közé tartozna a fővárosban”.

A tulajdonos még mindig úgy gondolja, hogy a szabályozás nem zárja ki a jövőbeli hasznosítás lehetőségét

A Forrás képviselője korábbi cikkünkben nemcsak vitatta a terület természeti értékeit, hanem azt is állította, hogy szerintük semmilyen egyeztetés, de még értesítés sem előzte meg azt, amikor a főváros 2021-ben a településszerkezeti tervben (TSZT) átsorolta az általuk tulajdonolt telket természetközeli övezetbe. Abban bíztak, hogy ezt a szabályozást nem fogja követni a kerület, mint akkor írták, „a TSZT egy keretet ad a Helyi Építési Szabályzatnak, amely utóbbi hivatott az adott telek beépíthetőségét, felhasználási módját közvetlenül szabályozni. Az Építési Szabályzat megalkotása a kerületi önkormányzat feladata. A közvetlenül alkalmazandó Építési Szabályzat szerint a terület jelenleg is vízgazdálkodási terület. A gazdag vízhasznosítási múlttal rendelkező terület, mint vizes befektetés a Főváros a területfelhasználási módosítása elleni védelme érdekében jogi eszközökkel fellépni akkor lesz lehetőségünk, ha ez a módosítás esetlegesen lekövetésre kerül a Kerületi Építési Szabályzatban is.”

Mivel ez most megtörtént és immár kétszeresen megerősített építési tilalom van a területre, ismét megkerestük a Forrás Invest Alapkezelő Zrt. portfóliókezelőjét, hogy megtudjuk, a korábbi ígéreteikhez híven megtámadják-e ezt a döntést, indítanak-e pert a XI. kerületi önkormányzat és/vagy a Fővárosi Önkormányzat ellen, és ha igen, akkor milyen fórumon és milyen tárgyban.

Válaszuk szerint „a jelenlegi helyzetben elsődleges célunk a szakmai párbeszéd, a szabályozási keretek pontos megismerése és a konstruktív megoldások keresése, mindazonáltal véleményünket továbbra is fenntartjuk azzal kapcsolatosan, hogy a szabályozási folyamatban a Főváros részéről a partnerségi elvének érvényesítése nélkül meghozott döntés mind szakmailag, mind pedig jogi értelemben megkérdőjelezhető. Amennyiben jogi lépések megtétele szükségessé válna, arról kizárólag alapos mérlegelés után döntünk, de a hangsúly most egyértelműen a tárgyalásokon és a közös koncepcionális megoldások kialakításán van.”

Szerettük volna azt is megtudni, hogy ezek után mi a tervük az Apenta park koncepciójával, lemondanak-e róla, vagy áthelyezik-e azt máshova. A Forrás válaszában azt írta, meglátásuk szerint „a szabályozás nem zárja ki a jövőbeli hasznosítás lehetőségét. Meggyőződésünk, hogy a területek fejlesztése nem egyetlen aktus, hanem folyamat, amelynek szerves része az érintettek közös gondolkodása és a párbeszéd. Az őrmezei terület jelenlegi, alulértékelt státuszán változtatni időszerű, és ez szerintünk kerületi és fővárosi közös érdek. Az alulhasznosítás javítása érdekében célunk a mértékletes és arányos területhasználat, amely képes megteremteni a zöldfelületek megőrzése, fejlesztése és az egyéb funkciók közötti egyensúlyt arányos és fenntartható módon.”

Mint írták, „az Apenta park elképzelését a természetközeli vízhasznosítás, valamint közösségi és edukációs funkciók köré építettük, de amennyiben a közösségi elvárások ezt indokolják, nyitottak vagyunk a koncepció módosítására. A terület hasznosítását jelenleg több irányban vizsgáljuk, tevékenységünk elsősorban a koncepcionális előkészítésre, szakmai anyagok kidolgozására és a településrendezési keretek újraértelmezésére fókuszál. Ezzel párhuzamosan folyamatosan továbbra is keressük az együttműködést önkormányzati és szakmai partnerekkel, hiszen számunkra alapvető cél, hogy a terület jövőbeni hasznosítása megőrizze a meglévő természeti értékeket és egyszerre szolgálja az érintettek, a város és a helyi közösség érdekeit. A kerületi és fővárosi szabályozás figyelembevételével, de a közös érdekeket szem előtt tartva kívánunk tovább dolgozni a koncepción.”

Kreitler-Sas Máté alpolgármester ezzel kapcsolatban a Telexnek azt mondta, kíváncsian várják a fejleményeket,

„de fontos leszögezni, hogy az új építési szabályzat elfogadásával az önkormányzat végleg megakadályozta, hogy a magánkézben lévő terület tulajdonosa bármilyen beruházást véghez vigyen a területen. Ha emiatt perelni akar, hát pereljen, sok sikert, de ahogy eddig sem, ezután sem lesz igaza.”