Lassan halad a toborzás, 56 ezren csatlakoztak eddig a Digitális Polgári Körök országos hálózatához
Hiába akarja Orbán Viktor Digitális Polgári Körökkel beteríteni az országot, és számol százezer digitális szabadságharcossal 2026 januárjára, a toborzás lassan halad: összesen alig több mint 56 ezer tagja van a területi alapon szerveződő DPK-knak, ami a választók kevesebb, mint egy százaléka – írja a Lakmusz.
A Lakmusz és a Political Capital közös kutatásában arról írnak, hogy az ismertebb DPK-k mellett területi alapon is szerveződnek DPK-k, a kutatásban ezeket vizsgálták. Országos szinten a 106 egyéni választókerületből 87-ben alakult DPK, Budapesten egy központi fővárosi DPK létezik, nincs külön mind a 18 választókerületben. A közösségi médiában központosították a csoportok irányítását, 75 területi alapú, vidéki csoport Facebook-oldalát kezeli a Digitális Polgári Körök központi Facebook-oldal.
A Digitális Polgári Körök meghívásos alapon szerveződnek, tehát nem alulról jövő kezdeményezések, a már bent lévő tagok vagy adminisztrátorok hívnak meg új tagokat, az érintetteknek csak el kell fogadniuk a meghívást. Az elfogadási arány viszont alacsony (17 és 53 százalék között mozog), legjobb esetben is csupán minden második meghívott vált tényleges taggá. Ráadásul minél több ember kapott meghívót, annál alacsonyabb volt a csatlakozási arány az adott DPK-ban.
A kutatás szerint a DPK-k aktivitása vegyes. Egyes csoportokban napi közel tíz poszt születik, másokban elenyésző az aktivitás. A tagok is posztolhatnak (adminisztrátori jóváhagyással), ami kevésbé központosított működést jelez, mint a Harcosok Klubjánál. A kutatás készítésekor a csoportok fő feladata az október 23-i mozgósítás szervezése volt.
Július óta sorra csatlakoznak a Fideszt támogató közéleti szereplők, művészek, sportolók, tudósok, állami cégvezetők és egyházi személyek a Digitális Polgári Körökhöz. Az első DPK-t Orbán Viktor alapította a Fidesz digitális honfoglalásának részeként, aminek a tagjai gyakorlatilag arcukat adják a párt kampányához.
A DPK-kban azonban olyanok is megjelennek, akiknek pártpolitikai szerepvállalása jogilag vagy etikailag megkérdőjelezhető, például állami, egyházi, felsőoktatási vagy egészségügyi, vagyis olyan intézmények vezetői, amiknek törvényi vagy morális követelmény a pártpolitikai semlegesség.
A Fidesz számára a DPK-k egyre fontosabb kampányeszközzé váltak, a Papp László Sportarénában szeptemberben megtartották az első nagyszabású találkozót. A több százmilliós rendezvényt hivatalosan nem a Fidesz, hanem a Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. finanszírozta, aminek a tulajdonosa a Telexnek azt mondta, az alapítvány a támogatást „magánszemélyek adományaiból nyújtja”.
