Lánczitól a püspökön át a Fradi Sasig – amikor minimum nem elegáns a DPK-tagság

Július óta sorra lépnek be a Digitális Polgári Körökbe (DPK) a Fideszt támogató közéleti személyiségek, művészek és sportolók, de a tudományos élet szereplőit, állami cégek vezetőit és egyházi vezetőket is rendre meg lehet találni a DPK-csoportokban. A Digitális Polgári Körök nem titkoltan a Fidesz kampányeszközei, maga Orbán Viktor alapította az elsőt, hogy elkezdődjön a Fidesz „digitális honfoglalása”. A Digitális Polgári Körökhöz csatlakozók így gyakorlatilag az arcukat adják a Fidesz választási kampányához. Azonban a DPK-csoportokban rendre olyan szereplők is megjelennek, akik pozíciójukból adódóan vagy egyáltalán nem vehetnének részt pártpolitikában vagy erősen megkérdőjelezhető, hogy etikus-e részükről a csatlakozás.

Itt olyan területekről van szó, mint az állami intézmények vezetése, a felsőoktatás, az egyház vagy az egészségügy: vagyis olyan intézmények, amelyeknél törvényi vagy morális követelmény a pártpolitikai semlegesség. Ezek az intézmények gyakran közfeladatot látnak el, állami forrásokból gazdálkodnak, a munkájuk nagy közösségeket érint, és megkerülhetetlenek a saját területükön. Közülük többre az is jellemző, hogy a hozzájuk fordulók kiszolgáltatottak, és nem feltétlenül tehetik meg, hogy szabadon más intézményt választanak. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy Digitális Polgári Körhöz ilyen intézmények vezetői is szabadon csatlakozhatnak.

Orbán Viktor a tusványosi beszédében hirdette ki a Digitális Polgári Körök indulását, akkor arról beszélt, hogy nem mindenkinek való a harc, ezért hozták létre a Harcosok Klubja mellett a DPK-kat is. Az azóta eltelt két hónapban kiderült, hogy a DPK-k a Fidesz fő kampányeszközei lesznek. Nemcsak sorra jelentik be az újabb és újabb köröket, de szombaton a Digitális Polgári Körök első személyes találkozóját is megtartották.

A Papp László Sportarénában rendezett összejövetel mérete is jól mutatja, milyen fontosak a Fidesznek a Digitális Polgári Körök: a telt házas rendezvény vélhetően több százmillió forintba került, bár ezt hivatalosan nem a Fidesz, hanem a Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. fizette. Partos Bence, a cég tulajdonosa, aki egyébként a Fidesz kampányában is aktív szerepet vállal, azt írta korábban lapunknak, hogy az alapítvány a támogatást „magánszemélyek adományaiból nyújtja”.

Nemzeti szuverenitás

A legnyilvánvalóbb összeférhetetlenség egyértelműen Lánczi Tamásnak, a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjének csatlakozása. A Facebook-oldalán jelentette be Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, hogy „barátokkal, bajtársakkal, a nemzet kiemelkedő alakjaival” megalapította a Bajtársak Digitális Polgári Kört, az alapítók között azonban feltűnt Lánczi Tamás is.

A Szuverenitásvédelmi Hivatalt a 2023. évi LXXXVIII. törvény alapján hozták létre, ebben az szerepel, hogy a hivatal független, munkáját nem befolyásolhatja politikai párt vagy bármilyen más szerv. A hivatal elnökének semlegességéről is külön rendelkezik a törvény: „A Hivatal elnöke pártpolitikai tevékenységet nem folytathat, párt nevében vagy érdekében közszereplést nem vállalhat.”

Úgy tűnik azonban, hogy sem a DPK-t alapító miniszter, se Lánczi szerint nem ütközik a törvénybe, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője csatlakozik a Fidesz kampányához. Amikor Magyar Péter azt írta Lánczinak, a lemondásának tekinti, hogy csatlakozott egy DPK-hoz, Lánczi azt válaszolta, hogy egy polgári kör nem egyenlő egy politikai párttal.

Az Ügyvédkör egyébként Lánczi belépése miatt összeférhetetlenségi vizsgálatot kezdeményezett. Közleményükben azt írták: „A Digitális Polgári Körök tevékenysége kétséget kizáróan pártpolitikai tevékenységnek minősül, mivel a Fidesz–KDNP Pártszövetség országgyűlési választások, továbbá a választói akarat befolyásolására irányul.”

Nem Lánczi az egyetlen, akinek feladata Magyarország szuverenitásának őrzése lenne, és aki ezt összeegyeztethetőnek tartja Digitális Polgári Körben való jelenléttel. Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet vezetője találóan a Szuverenitásvédelmi DPK egyik alapítója. A kutatóintézet feladata egyébként az, hogy támogassa a Szuverenitásvédelmi Hivatal munkáját, illetve „beazonosítsa és feltérképezze a Magyarország önazonosságát veszélyeztető cselekedeteket”.

Horváth csak nyugállományú vezérőrnagyként szerepel a DPK alapítói között. Az oldalon sem az nem szerepel, hogy ő a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet vezetője, sem az, hogy a késő kádári érában III/III-asként dolgozott.

Egyház

Szintén a Szuverenitásvédelmi DPK alapító tagja Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanádi Egyházmegye megyéspüspöke. Kiss-Rigóról régóta lehet tudni, hogy a Fidesz támogatója, 2010-ben például Hódmezővásárhelyen egy kampánygyűlésen a Fidesz mellett kampányolt. Akkor erről azt mondta, hogy szerinte bármely szervezetnek, így az egyháznak is joga van ahhoz, hogy kifejtse, melyik párt vall az övéhez hasonló értékeket. Törvény ugyan nem tiltja, hogy Kiss-Rigó vagy más egyházi vezető részt vegyen egy párt választási kampányában, pozíciójából adódóan etikailag mégis erősen megkérdőjelezhető.

Nehéz például elválasztani, hogy Kiss-Rigó magánszemélyként vagy hivatalos egyházi minőségében támogatja a Fidesz kampányát. Már csak azért is, mert a Szuverenitásvédelmi DPK tablóképén Kiss-Rigó a püspöki viseletében van, és a neve alatt is a megyéspüspök titulus szerepel. Kiss-Rigó DPK tagságával kapcsolatban kérdéseket küldtünk a Szeged-Csanádi Egyházmegyének, rövid válaszukban azt írták, nincsen összeférhetetlenség.

Egyébként nem ő az egyetlen egyházi vezető, aki DPK-tag is. A DPK-csoportokban rendre találni olyan tagokat, akiknek a Facebook-leírásában szerepel, hogy egyházi tisztségviselők, és rövid internetes kereséssel meg is lehet találni őket az egyházmegyék honlapján. Vannak köztük plébánosok, lelkészek és lelkipásztorok, de diakónust, hitoktatót és káplánt is találni a Digitális Polgári Körökben.

Az egyház politikai semlegessége azért lenne kulcskérdés, mert egy egyházi vezető bizalmi pozícióban van, spirituális tekintélye miatt egy közösség vezetőjeként a hívek útmutatást várnak tőle.

Felsőoktatás

A felsőoktatás szabadsága, politikamentessége nem most kérdőjeleződik meg először a Fidesz kormányzása alatt. Az egyetemek átszervezése, alapítványokba kiszervezése idején is felmerült, hogy a modellváltás az egyetemi autonómia csorbításának egy módja. Az Alaptörvény X. cikke szerint Magyarországon a tudományos kutatás, a tanulás és a tanítás szabad, a felsőoktatási intézmények a kutatás és a tanítás tartalmát, módszereit illetően önállóak. Ennek ellenére sorra tűnnek fel egyetemi rektorok, dékánok és oktatók a Digitális Polgári Körökben.

Az Innovatív Zala – Digitális – High tech Magyarországért Polgári Kör tagja például dr. Horváth Zita, a Miskolci Egyetem rektora. Csatlakozásáról a Borsod24-nek azt mondta, nem rektori minőségében, hanem magánemberként van jelen a DPK-ban, a nyilvános szerepvállalásában pedig figyelembe veszi, hogy a Miskolci Egyetem pártpolitikától mentes intézmény.

Azonban ahogy Kiss-Rigónál, úgy Horváthnál is kérdéses, hogy valóban magánemberként vesz-e részt a Fidesz kampányában, amikor a DPK-tablóképén nem magánemberként, hanem rektorként szerepel. Ráadásul az, hogy megjelenik a közösségi médiában, például a Facebookon a DPK-tablókép, felveti a kérdést, hogy ez nem minősül-e nyilvános szereplésnek.

Horváth esete nem egyedi, dr. Csák Csilla, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja az Állatvédelmi DPK tagja. Ugyanebben a DPK-ban alapító tag az Állatorvostudományi Egyetem rektora, dr. Sótonyi Péter, és az Állatorvostudományi Egyetem tanszékvezetője, dr. Vetter Szilvia is.

Megkeresésünkre Sótonyi és Vetter is azt válaszolta, hogy az Állatorvostudományi Egyetem küldetése az állatvédelem népszerűsítése és az állatvédelmi kultúra fejlesztése minden lehetséges fórumon és eszközzel. Közleményükben azt írták: „Az Állatvédelmi Digitális Polgári Körben való részvételünk pártpolitikától mentes, kizárólag szakmai jellegű.” Hozzátették azt is, az értelmes és építő párbeszédre törekszenek a közösségi médiában.

De van ellenpélda is, azaz olyan egyetemi vezető, aki tényleg magánszemélyként szerepel Digitális Polgári Körben: a Gál Ferenc Egyetem rektora, dr. Dux László a Szeged és a Homokhátság Digitális Polgári Kör egyik alapítója, ennek a DPK-nak a tablóján azonban nincsenek titulusok a nevek alatt.

Tudományos élet

Korábban már írtunk róla, hogy Jakab Roland a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat vezérigazgatója a júliusban megalakult Egyes számú Digitális Polgári Kör egyik alapítója. A HUN-REN-t létrehozó 2024. évi XCI törvény kimondja, hogy „tisztviselő csak olyan személy lehet, aki rendelkezik a tisztség betöltéséhez szükséges függetlenséggel, feddhetetlenséggel, pártatlansággal és integritással”.

Emiatt a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete fel is szólította Jakabot a távozásra. Jakab akkor úgy reagált, hogy a digitális innováció érdekében fogadta el Orbán meghívását, és szerinte azzal, hogy jelen van az Egyes számú DPK-ban, a HUN-REN lehetőséget kap arra, hogy eljuttassa álláspontját a legfelsőbb döntéshozók szintjére.

Jakab azóta is a HUN-REN vezérigazgatójaként szerepel az Egyes számú DPK tablóján, de csavar a történetben, hogy azóta egy másik csoportba is bekerült. A Tudomány és AI DPK-ban szintén alapító tagként szerepel, itt azonban már csak az „AI kutató” titulus szerepel a neve alatt.

Egészségügy

Az állami egészségügyi intézmények közpénzből működnek, feladatuk a betegek ellátása – politikai hovatartozástól függetlenül. A hozzájuk fordulók kiszolgáltatott helyzetben vannak, és az, hogy melyik kórházban kapnak ellátást, nagyon gyakran nem választás kérdése.

Ennek ellenére több olyan kórházigazgató is van, aki nem magánemberként, hanem intézményvezetőként van feltüntetve DPK-tablón. Dr. Kökény Zoltán, a Péterfy Sándor Utcai Kórház főigazgatója a Budapesti DPK alapítója. Az Egészséges nemzetért elnevezésű DPK tagja dr. Rényi-Vámos Ferenc, a Semmelweis Egyetem Mellkassebészeti Klinikájának klinikaigazgatója és dr. Velkey György János, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója is.

Az ő esetükben is igaz, hogy magánemberként semmilyen törvény nem tiltaná a politizálást vagy egy párt támogatását. Ennek fényében nem tiszta, hogy miért igazgatói minőségükben szerepelnek a tablókon.

Közmédia

Nyitrai Zsolt fideszes országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán jelentette be, hogy megalakult a Fogyatékosságügyi DPK, az alapítók között pedig szerepel Kárász Róbert, a Duna Médiaszolgáltató tartalomfejlesztésért felelős igazgatója is.

A közmédia szerepe, hogy tájékoztatást nyújtson, kulturális és szórakoztató programokat sugározzon a társadalom egészének, célja a kiegyensúlyozott, teljes körű informálás. Nem befolyásolhatja gazdasági vagy politikai érdek, és nem lenne szabad, hogy pártpolitikai eszközzé váljon. Azt viszont, hogy egyes csatornák valóban közszolgálati médiaként működnek-e, erősen megkérdőjelezi, amikor a vezetőjük pártkampányba száll be.

Fradi-jelképek

Augusztusban alakult meg a Fradi DPK, ezt maga Kubatov Gábor klubelnök jelentette be a Facebookon. A Papp László Sportarénában tartott összejövetelen pedig a klub kabalája, a Fradi Sas személyesen is megjelent. A gond csak az, hogy mind a Fradi nevet, mind a klub címerét levédették, ezeket csak a védjegy tulajdonosa, vagyis az egyesület használhatja – vagy olyan szervezetek, amelyek szerződést kötöttek erről a Fradival.

A Fradi egyébként érzékeny a logójának és a nevének engedély nélküli használatára. Letiltatták például a fradisziv.hu domént és a Fradi C-közép nevű oldalt, és megszüntettették a FradiBusz-hálózatot, ami vidékről szállított szurkolókat a meccsekre. Ebben a 2020-as közleményben pedig arról írtak, hogy a sok jogosulatlan felhasználás miatt jogi lépéseket tesznek a védjegybitorlók ellen.

A Fidesznek láthatóan nincsen ellenére, hogy közintézmények vezetői névvel, hivatalos pozíciójukban állnak ki a kampányuk mellett, még akkor sem, ha ez rombolhatja a bizalmat ezekben az intézményekben. Sőt, még akkor sem történt korrekció, amikor törvénybe ütközött, hogy egy állami hivatal vezetője belépett egy DPK-ba. Úgy tűnik, itt is érvényesül Orbán Viktor kötcsei útmutatása, vagyis hogy „mindent alá kell rendelni a közös győzelemnek”.