Szerda este a Fővárosi Közgyűlés a Fidesz és a Tisza tartózkodása miatt nem szavazta meg a bajba került Sziget fesztivál fennmaradását segítő javaslatot. A döntés után többen arról beszéltek, hogy akkor ennyi, vége, nem lesz fesztivál. Aztán csütörtökön jött a fordulat, Magyar Péter Gerendai Károllyal szelfizve bejelentette: jövőre találkozunk a Szigeten.
Területhasználati szerződés, felmondják vagy nem mondják, a Tisza miatt nem lesz, Karácsony miatt nem lesz – ezek a kifejezések, vádak és dilemmák pörögnek az elmúlt napokban a nyilvánosságban, mikor a Sziget fesztivál jövőjéről van szó. Az óráról órára változó zűrzavarban nem egyszerű követni, mi történt az elmúlt napokban, ki mit akar, és ami a legtöbb embert érdekel: megmenekülhet-e a fesztivál. Összeszedtük, hogy mi történt a napokban a Sziget ügye körül, mi várható a következő napokban, és szükség lesz-e rendkívüli Fővárosi Közgyűlésre? Kérdések és válaszok.
A Sziget Fesztivál 2020 óta egy évet leszámítva veszteséges volt, azt, hogy mi vezetett idáig, ebben a cikkben foglaltuk össze. Két hete Karácsony Gergely főpolgármester írt arról először, hogy a Sziget külföldi befektetője a fővárossal kötött bérleti szerződés felbontását kezdeményezte. A háttérben a külföldi tulajdonos üzleti döntése áll, ők jövőre már nem szervezik meg a Szigetet. A fesztivál magyar szervezői ekkor bejelentették: egy új, magyar tulajdonosi háttérrel rendelkező céggel és az alapító, Gerendai Károly visszatérésével próbálják megmenteni a több mint 30 éves fesztivált.
A Sziget jelenlegi tulajdonosa még évekkel ezelőtt hosszabb távú szerződést kötött a fővárossal a fesztivál helyszínéül szolgáló Óbudai-sziget (Hajógyári) használatáról. Ez a komplex szerződés biztosítja, hogy a fesztivál minden augusztusban megkapja a területet. A szerződés a jövő évre még érvényes. A fesztivál jelenlegi tulajdonosa körülbelül évente 200 millió forintot fizet a területért Budapestnek.
Ezt nem egy hagyományos bérleti szerződés, a fesztivál korábban egy hatósági eljárásban kapta meg a területet. Ennek az a sajátossága, hogy ameddig a terület foglalt, nem lehet új hatósági eljárást indítani. Tehát ameddig ezt a megállapodást nem bontja fel a főváros, addig a Sziget új tulajdonosával nem lehet új szerződést kötni. Ezt Kiss Ambrus főigazgató úgy foglalta össze, hogy a terület most azoknak foglalt, akik nem akarnak fesztivált szervezni. Emellett egy ilyen, új szerződésben lehetne azt is rögzíteni, hogy Budapest átmenetileg, két-három évre kedvezményt ad a fesztiválnak a terület használatának díjából. Ezzel azt segíthetik, hogy talpra tudjon állni a most veszteséges fesztivál – utólag pedig, ha minden jól megy, ezt a kedvezményt az utolsó forintig be is hajtják a Szigeten.
A területhasználati szerződést kizárólag a Fővárosi Önkormányzat Tulajdonosi Bizottsága mondhatja fel. Itt kétszer sem ment át az erről szóló javaslat. Előfordult, hogy voltak hiányzó képviselők, de a többséget biztosító tiszás és fideszes képviselők két alkalommal is tartózkodtak vagy nemet mondtak a szerződésbontásra.
Karácsony Gergely ezek után újabb, már a Fővárosi Közgyűlésnek címzett javaslattal állt elő. Eszerint a szerződést úgy akarták felbontani, hogy egy tíz évre szóló új megállapodást kötnek a Sziget új tulajdonosával, és az első három évben 90 százalékos kedvezményt adnak a bérleti díjból. A negyedik évtől viszont már nem járt volna az engedmény, sőt a korábbi kedvezményt is visszakérték volna. A főpolgármester azt is javasolta, hogy a budapesti fiatalok féláron kaphassák meg a hetibérletet.
Ha ezt a javaslatot megszavazták volna, attól függetlenül a vita alapjául szolgáló területhasználati szerződést a Tulajdonosi Bizottságnak kellett volna felbontania, de egy közgyűlési döntés jelezte volna: megvan az ehhez szükséges többség a képviselők között. Karácsony ezen javaslata sem aratott nagy sikert a két legnagyobb budapesti frakció, a Fidesz és Tisza körében. Ennek a módosított verzióját szavazták le szerdán.
A Fővárosi Közgyűlésnek a főpolgármesterrel együtt 33 képviselője van: 10 hely a Fideszé, 10 a Tiszáé, 3 a Podmaniczky Mozgalomé, 3 a Kutya Párté, 3 a DK-é, 3 a Párbeszédé és független képviselőként ott ül Tüttő Kata is. Ahhoz, hogy valami megkapja a 17 fős többséget, mindenképpen szükség van valamelyikre a két legnagyobb képviselőcsoport közül, azaz érdemi döntést a Tisza és a Fidesz nélkül nem lehet hozni.
Nekik alapvetően nem voltak fenntartásaik vagy azokat egyszerűen kezelni lehetett volna. A DK, a Kutya Párt és a Párbeszéd a bizottságokban a kezdetektől támogatta a területhasználati szerződés felbontását, értelemszerűen Karácsony Gergely közgyűlési javaslatára is igent mondtak. A Vitézy Dávid által vezetett Podmaniczky Mozgalom szintén támogatta a főpolgármester kezdeményezését, miután abba belekerült az ő kérésük is, hogy a budapesti fiatalok kapjanak kedvezményt a bérlet árából.
A bizottságokban és a közgyűlésben többnyire tartózkodó Fidesz–KDNP a kezdetektől elismerte, hogy a Sziget szerves része Budapest kulturális életének, ami jó hírét viszi az országnak, és bevételt hoz a városnak, ami „mindenki érdeke”. De közben végig arról beszéltek, hogy a Sziget jelenlegi külföldi tulajdonosa – ami nem akarja már megszervezni a fesztivált – egy hatalmas profittal záró gigavállalat. A Fidesz szerint ők a szerződés felbontásával kibújhattak volna a kötelezettségük alól, hogy kifizessék a 200 millió forintos területhasználatot a fővárosnak. A Fidesz olyan garanciákat várt, amik rögzítik a területhasználati díj befizetését, és a jövő évi fesztivál biztos megrendezését is. Érdemi javaslattal ennek érdekében viszont nem álltak elő.
Ők kezdetben azt közölték, hogy kizárólag olyan javaslatot tudnak támogatni, amely 100 százalékos garanciát nyújt a fesztivál megszervezésére. Ők is attól tartottak, hogy a szerződés felbontásával a főváros „több százmillió budapesti adófizetői forintról mondott volna le külföldi magánbefektetők javára – a Sziget Fesztivál megrendezésére vonatkozó bármiféle kötelezettség nélkül”.
Ők ezért azt javasolták, hogy nyújtsanak segítő kezet a fesztiválnak. Például aranyrészvényt vettek volna a Fővárosi Önkormányzatnak a Sziget új tulajdonosává váló cégben. Szerintük így Budapestnek mindig beleszólása lehetne a fesztivál sorsába – „beleértve a kulturális programokat, a környezeti terhelést és akár a kedvezményes jegyárakat is a magyar fiatalok számára”.
Szerdán, a közgyűlés előtt konkrét módosító javaslatokat is megfogalmaztak Karácsony Gergely javaslatához. Az aranyrészvényt elengedték, de három kiegészítést mindenképpen akartak. Egyrészt a területhasználati szerződés megszüntetését akkor támogatták volna, ha a kormány az emiatt kieső összeget a turizmusfejlesztési hozzájárulás terhére teljes mértékben pótolja. De azt is akarták, hogy a Sziget jövőjéről szóló tárgyalásokban minden fővárosi frakció helyet kapjon, illetve el akarták érni, hogy ne csak a budapesti, hanem az összes magyar fiatal féláron juthasson heti bérlethez.
A Gerendai Károly részvételével zajló közgyűlési vita után, miközben zajlott az ülés, a Tisza fővárosi frakciója újabb javaslatokkal állt elő. Ők ezt kompromisszumnak nevezték, de jelezték: ha Karácsony ezt nem terjeszti be, akkor ő lesz a felelős a Sziget esetleges ellehetetlenüléséért.
A területhasználati szerződés felbontásához szükséges feltételeik között szerepelt, hogy a szerződésbontás miatt kieső bevételt a főpolgármester kommunikációs keretéből kell ideiglenesen átcsoportosítani. Tettek egy olyan eléggé bizonytalan „vállalást”, hogy a „leendő Tisza-kormány” a Magyar Turisztikai Ügynökségen (MTÜ) keresztül 2026 és 2027 júniusáig az elengedett összeget átutalja a fővárosnak. Ebben a javaslatban az új befektetőnek vállalnia kellett volna, hogy 2027 végéig a kétévi kedvezmény teljes összegét utólagosan visszafizeti a fővárosnak, ami azt visszautalja az MTÜ-nek, a Sziget fesztivál által nyújtott diákkedvezményt pedig a szervező nem vonhatja le a fővárosnak fizetett bérleti díjból. Ebből a négy követelésből a Tisza Párt nem akart engedni.
A Fővárosi Közgyűlésben az esti szavazáskor a Tisza követelte, hogy Karácsony Gergely vegye napirendre a délután megfogalmazott javaslataikat. A főpolgármester azonban nem ezekről, hanem a saját előterjesztéséről szavaztatott. Ezt a Podmaniczky Mozgalom, a DK, a Kutya Párt, a Párbeszéd 12 képviselője és az egyetlen független képviselő támogatta, a Fidesz és a Tisza 20 képviselője viszont tartózkodott, így az nem ment át.
A tegnapi döntést a politikusok közül többen úgy értelmezték, hogy akkor ennyi, nem lesz fesztivál. Ezt írta többek közt Karácsony Gergely, a DK képviselői és Baranyi Krisztina is. Vitézy Dávid azt írta, hogy ameddig akár 1 százalék esély is van a Sziget megmentésére, addig megéri tárgyalóasztalhoz ülni, a kutyapártos Kovács Gergely szerint pedig arra számított, hogy az lesz, mint a költségvetés elfogadásakor és a hitelfelvételkor történt. „Rájön a Tisza, hogy hülyeséget csinált (rájön alatt értsd: elolvassák a kommenteket a posztok alatt), összehívnak egy rendkívüli közgyűlést és majd azon megszavazzák a Szigetet. Talán még nem lesz késő” – írta a képviselő.
Csütörtök délelőtt aztán Magyar Péter bejelentése hozott fordulatot: közölte, hogy Gerendai Károllyal abban maradtak, hogy jövőre találkoznak a Sziget Fesztiválon. Magyar azt is közölte, mi a javaslatuk, hogy a Tisza is rábólintson a területhasználati szerződés felbontására és egy új megkötésére.
- Az új szerződésben két év kedvezményt kapna a területhasználati díjból a fesztivál, amit ezután három részletben fizetne vissza: 2028-ban a kapott kedvezmény 33 százalékát, 2029-ben újabb 33 százalékát, 2030-ban pedig a fennmaradó részt. A díjkedvezményt a fesztivál nyereségességétől függetlenül vissza kell fizetni.
- Emellett a Tisza Párt másik feltétele, hogy minden magyar fiatal megkapja a diákkedvezményt a Szigetre. Ez azoknak járna, akik a BudapestGo applikáción keresztül vásárolnak bérletet, és rendelkeznek vagy Pest megyei (845 forint), vagy országbérlettel (1890 forint).
Gerendai szerint sikerült Magyarral kompromisszumra jutniuk, mindkét fél engedett. A Tisza Párt így egy olyan módosító javaslattal megy Karácsony Gergelyhez, amit a Tisza Párt képviselői is megszavaznának. A főpolgármester erre annyit reagált: „örül, hogy mindenkinek megjött az esze. Jobb később, mint soha.”
A DK már kezdeményezte, hogy ehhez hívjanak össze egy rendkívüli közgyűlést. Bár 10 képviselőjével a Tisza önállóan is megtehetné ezt, kérdéseinkre azt írták, nem terveznek ilyet, „nincs szükség rendkívüli közgyűlésre”. A Tisza szerint „a főpolgármester feladata (eddig is az övé lett volna), hogy a Sziget Fesztivál működését garantáló és a főváros pénzügyi érdekét is védő kompromisszumos javaslatot végső formába öntse és megküldje a frakcióknak”. A frakciók erre elvi jóváhagyást tudnak adni és később a rendes közgyűlés megszavazza azt – írta a párt sajtóosztálya.
Ezt erősítette meg Karácsony Gergely is: a főpolgármester levelet kapott Gerendaitól és Magyartól, szerinte javaslataik érdemben nem térnek el az ő szerdai előterjesztésétől, de a frakciók mai reakciói alapján szerinte már látszik a többség egy új szerződés mögött. „Úgy tekintem ezért, hogy már csak jogi formalitás a Sziget jövőjének biztosítása, így rendkívüli közgyűlésre nincs szükség, a novemberi rendes ülésen ezt a feladatot abszolválni tudjuk. Addig is a jövő évi Sziget szervezése elkezdődhet” – írta a főpolgármester.
Ezek alapján ha a pártok megadják az „elvi hozzájárulásukat” a Magyar Péter által bejelentett javaslatokhoz, akkor egy, a közeljövőben összehívott Tulajdonosi Bizottság ülésen felbonthatják a Sziget megmentéséhez szükséges területhasználati szerződést, és megköthetnek egy újat. Erre utólag, a rendes ülésen bólinthat majd rá a Fővárosi Közgyűlés, de az ő döntésük már csak jelképes értékű lesz. Annyi biztos, hogy a szerda este után most sokkal több az esélye, hogy happy enddel zárul a történet, és jövőre végül mégis lesz Sziget. Persze sok múlik azon, hogy Gerendai Károlyék mit tudnak összehozni a következő hetekben, de úgy tűnik a fővároson már nem akad el a dolog, sőt kicsit segíteni is tudják a fesztivált.
Amiben konszenzus volt a pártok között, hogy a fesztivál nemcsak Budapest, hanem az egész ország egyik legfontosabb kulturális eseménye. Viszi az ország hírnevét külföldön, rengeteg turista érkezik ide, és ismerkedik meg a magyar kultúrával, és rengeteg gazdasági előnye is van. A GKI Gazdaságkutató szerint a Sziget elmaradása egy rendszerszintű, a magyar gazdaság számos szektorát érintő negatív sokkot váltana ki, és akár 30 milliárd forintos kárt is okozhat a magyar gazdaságnak. Karácsony Gergely főpolgármester pedig azt mondta: a következő években a fesztivál az iparűzési adóval több tízmilliárd forintot fizethet a fővárosnak.
