Orbán Viktor szerint meg kell értetnünk az amerikaiakkal, hogy ki vagyunk szolgáltatva az orosz energiának

„Egy magyar napot csinálunk Washingtonban” – mondta Orbán Viktor a Kossuth rádióban adott interjújában arról, hogy mi várható a jövő pénteki Trump–Orbán-találkozótól. Azt mondta, például gazdasági vezetők, több miniszter, fontos állami szervek vezetői, a nemzetbiztonsági főtanácsadó is megy majd vele Washingtonba, és az amerikai–magyar kapcsolatok teljes áttekintése és ráncfelvarrása történik majd.

„Ha nem rontjuk el, és miért is rontanánk, akkor egy amerikai–magyar gazdasági együttműködési csomagot is létre tudunk hozni” – tette hozzá.

Megjegyezte, hogy Magyarországra „egymás után érkeznek amerikai befektetések, de ezeket nem a szél fújja ide”, és a mostani gazdasági együttműködési csomagban is vannak javaslataik erre. Ehhez előfeltétel, hogy rendezzék az energiakérdést.

Szerinte mivel Magyarországnak nincs tengere, így a közvetlen tengeri szállítás nem lehetséges, ki vagyunk szolgáltatva azoknak a szárazföldi útvonalaknak, amiken az országba érkezhet energia. Ezek a szárazföldi csővezetékek, és ha ehhez a helyzethez nem alkalmazkodunk, nem lesz energiánk. Szerinte ezt meg kell értetnünk az amerikaiakkal, ha azt akarjuk, hogy az oroszokat érintő energiabehozatalra vonatkozó amerikai szankciók alól valamilyen felmentést kapjunk.

„Egy ilyen szankciórendszerrel szembeni nemzeti szintű védekezésre minden államnak joga van” – tette hozzá.

Orbán Viktor korábban a Repubblicának adott interjújában azt mondta, az orosz energia nélkül a magyar energiaárak „az egekbe szöknek”, és „megpróbálunk kiutat találni, különösen Magyarország számára”. Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója később hozzátette, hogy Orbán Viktor Washingtonban többek között a szankciók kérdését is megvitatja az amerikai elnökkel, majd arról beszélt, különösen az érdekli, hogyan tudnának „a magyar gazdaság számára egy működőképes rendszert kialakítani, mivel Magyarország nagymértékben függ az orosz olajtól és gáztól. Nélkülük az árak az egekbe szöknének, és súlyos ellátási hiány alakulhatna ki”.

Orbán és Trump szeptemberben telefonon egyeztetett Magyarország orosz energiafüggőségéről, akkor úgy tűnt, a magyar kormányfőnek sikerült meggyőznie az amerikai elnököt arról, hogy az USA ne büntesse Magyarországot azért, mert nem válik le az orosz energiaimportról.

A múlt héten viszont Matt Whitaker, az Egyesült Államok NATO-nagykövete ismét arról beszélt a Fox Newsnak adott interjúban, hogy az olyan országoknak, mint Magyarország, Törökország és Szlovákia, amelyek továbbra is orosz olajat és gázt vásárolnak, mielőbb tervet kell kidolgozniuk, és végre kell hajtaniuk az orosz energiahordozóktól való függetlenedést.

A kormány igyekszik az orosz energiáról való leválást úgy beállítani, mint ami egy elképesztően költséges és veszélyes vállalkozás lenne, amit csak a gonosz Nyugat akar ráerőszakolni Magyarországra. A Telexnek nyilatkozó szakemberek szerint viszont az orosz földgázról és kőolajról való leválás messze nem lenne olyan bonyolult és költséges, mint azt a kormány beállítja. Ha később kényszerből kell leválasztani az országot az orosz energiáról, annak sokkal nagyobb kockázatai és költségei lennének, mint ha most elkezdené Magyarország ezt a folyamatot önszántából.

A valóság az, hogy ma már 10-12 százalékra csökkent az oroszok részesedése az EU-ban. Ez alapján könnyen megvalósítható az Európai Bizottság javaslata, hogy 2027 végén teljesen szűnjön meg az orosz földgáz és kőolaj importja az uniós országokban. Főleg azzal együtt, hogy egyre újabb és újabb források kapcsolódnak be a cseppfolyósított földgáz (LNG) exportjába, elsősorban az Egyesült Államokban és Katarban.

A magyar kormány kommunikációjában szinte egyáltalán nem köszönnek vissza a fenti folyamatok, a megszólalók továbbra is azt hangsúlyozzák, hogy az orosz energiára szükség van Magyarország energiabiztonsága és a rezsicsökkentett árak érdekében. Igaz, az előbbi szempontot a földgáz esetében már a kormány sem igazán helyezi előtérbe, hiszen pont Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter repülte körbe a világot új forrásokért, tegnap pedig egy új, hosszú távú megállapodást írt alá, amely szerint az állami MVM 2026-tól tíz éven keresztül évi 200 millió köbméter földgázt vásárol a Shelltől.

2022-ben ráadásul az egyik legmagasabb áron jutott hazánk földgázhoz, 43 százalékkal meghaladva az uniós átlagot. (Nem kis részben a Szijjártó Péter által az árcsúcs közelében a Gazpromtól beszerzett extra mennyiség miatt.) 2023 óta pedig átlagosan 2 százalékkal drágábban veszi Magyarország a földgázt, mint az EU.

A 14. havi nyugdíj bevezetéséről is beszélt, annyit árult el, hogy több lépésben fogják bevezetni, és ennek kidolgozásán most dolgoznak a szakemberek.