Lezárult a casting, Magyar Péter elindítja az előválasztást: kik legyenek a Tisza képviselőjelöltjei?

„Most kinyitjuk előttetek a lehetőséget. Szálljatok be ti is hazánk irányításába, Magyarország kormányzásába, […] eljött a tehetséges emberek ideje, a jövő hazaszerető vezetőit keressük!” – így jelentette be Magyar Péter tavaly október 23-án, hogy megkezdik az egyéni képviselőjelöltek toborzását, illetve azokét, akik szakértelmükkel segítenék a Tisza kormányzását.

Azóta találgatta a közvélemény, hogy kik lesznek Magyar Péter jelöltjei a jövő áprilisi parlamenti választáson, hiszen a választási győzelem nulladik feltétele, hogy a Tisza mind a 106 egyéni választókerületben (oevk) indítson jelöltet. A Tisza-szimpatizánsok is nagyon várták már, hogy kiderüljön, ki mögé tudnak felsorakozni. A Fidesz közben folyamatosan azzal támadta Magyar Pétert, hogy a Tisza csak egy digitális blöff, mert nincsenek jelöltjei. Igaz, hivatalosan a Fidesz sem jelentette be még a sajátjait.

Erre cáfol rá a Tisza azzal, hogy lezárta a castingot, és elindítja a képviselőjelöltek nyilvános kiválasztási folyamatát. Hétfőn este hétkor bejelentik azt a 315 embert, akik közül kiválasztják majd a 105 egyéni jelöltet. Egyedül a szimbolikusnak mondható Budapest 3-as számú egyéni választókerületben lehet biztosan tudni, hogy ki lesz a Tisza jelöltje: maga Magyar Péter indul abban a körzetben, ahol Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc is él.

Elvileg volt miből meríteni a Tiszának a több mint 300 jelölt-jelölt kiválasztásához, mert állítólag a tavaly novemberi határidőig több mint 10 ezren adták be jelentkezésüket a Jövő Vezetői elnevezésű pályázaton. A jelöltállítást nagy titkolózás övezte, még azok sem tudták, hogy bekerültek-e a három lehetséges jelölt közé, akik pályáztak és egyébként aktívak a Tisza Szigetekben.

A propaganda csak arra vár, hogy hibázzanak a jelöltek

A képviselőjelöltek bemutatásával a legkockázatosabb szakaszához ér Magyar Péter és a Tisza választási kampánya. A 105 képviselőjelölt egyben 105 potenciális hibalehetőség is, ráadásul Magyar Péterék plusz kockázatot is vállaltak azzal, hogy első körben nem is 105, hanem több mint 300 lehetséges jelöltet állítanak ki. Nem véletlen, hogy a tavalyi európai parlamenti és önkormányzati választások kampányában egyedül Magyar Péter szerepelt a nyilvánosságban, a politikában tapasztalatlan EP- és fővárosi önkormányzati képviselőjelöltek végig a háttérben maradtak.

A Magyar Péter elleni karaktergyilkossági kísérleteket látva a fideszes propagandagépezet valószínűleg mindent meg fog tenni a tiszás jelöltek lejáratásáért, hiteltelenítéséért.

Árgus szemekkel figyelik majd minden egyes megszólalásukat, hogy elcsípjenek egy félreérthető vagy rosszul sikerült félmondatot, amivel aztán támadni lehet őket és a Tiszát.

Tarr Zoltán és Kollár Kinga EP-képviselők példája mutatja, milyen könnyű hibázni. Tarr, a Tisza alelnöke az egyik Tisza Sziget etyeki fórumán az egy-, illetve többkulcsos adózásról beszélt, majd gondolatmenetének egy pontján azt mondta, hogy most nem lehet még erről beszélgetni, „választást kell nyerni, és utána mindent lehet”. A Fidesz úgy tálalta Tarr Zoltán mondatait, hogy ez a Tisza adóemelési terveinek nyílt beismerése volt, noha a párt tagadta, hogy erre készülne.

Hasonló módszerrel támadták a Tiszát áprilisban, amikor Kollár Kinga az EU-s pénzek visszatartásának hatékony és pozitív hatásairól beszélt az Európai Parlament egyik bizottságában. Vezető fideszes politikusok ezt felhasználva azt terjesztették, hogy a Tisza miatt maradtak el a kórházfelújítások és a vasúti fejlesztések. Magyar Péter végig a propaganda támadásaival indokolta, miért várnak ki a lehető legtovább a jelöltek bemutatásával.

Így is döcögősre sikerült a jelöltállítási folyamat. Eredetileg szeptember 30-án akarták bemutatni a jelölteket, akik közül november közepére kétfordulós szavazással választották volna ki a választáson indulókat. Az volt az elképzelés, hogy a jelölt-jelölteknek így lesz idejük bemutatkozni a választóknak, végig tudják járni a körzetüket, amivel persze nemcsak magukat, hanem a Tiszát is népszerűsítették volna. Erre kevesebb idejük lesz az új lebonyolítási szisztémában.

A tervet az írta felül, hogy a Fidesz egy névtelen Index-cikkre alapozva adóemeléssel kezdte vádolni a Tiszát. Magyar Péterék válaszul elindították a Nemzet Hangja elnevezésű szavazás második körét, amivel az időközben nyilvánosságra hozott adóprogramjukat népszerűsítették. Egyúttal elhalasztották a jelöltek bemutatását, Magyar Péter indoklása szerint azért, hogy védjék őket a propaganda támadásaitól, és a Nemzet Hangjára tudjanak koncentrálni. Aztán a két hete kirobbant adatlopási ügy miatt újból átvariálták a jelöltállítás menetrendjét, a szavazás sem a Tisza Világ applikáción keresztül zajlik majd, hanem egy külön honlapon.

A kiválasztási folyamat így fog kinézni:

• A jelöltek végigjárják a választókerületüket, bemutatkoznak a helyi közösségnek, és ismertetik programjukat.
• November 23–24-én tartják az első körös szavazást, ami még zárt körű. Ezen csak a Tisza Szigetek tagjai szavazhatnak a pártvezetés által kiválasztott 3-3 jelölt-jelöltre. A tiszásoknak sorrendbe kell állítaniuk a jelölteket.
• Minden választókerületben a két legjobbnak ítélt jelölt jut tovább a második fordulóba, amit november 25. és 27. között tartanak. Ezen már nemcsak tiszások szavazhatnak, hanem az összes választókerületi lakos. A szavazás a Nemzet Hangja honlapján zajlik majd.
• A Tisza Párt elnöksége ezután jóváhagyja a nyertes jelölteket, de akár meg is vétózhatják az eredményt, ha úgy látják, hogy nem a kiválasztott jelölt a legalkalmasabb, esetleg olyan információ derül ki róla, ami gátolja a választási győzelmet.
• A végső jelölteket november 30-án mutatják be.

Kérdés, mi lesz azzal a több mint 200 tiszással akikből végül nem lesz képviselőjelölt: mennyire lesznek sértődöttek, lesznek-e esetleg, akik emiatt hátat fordítanak a Tiszának, és mondjuk elmennek a fideszes sajtónak panaszkodni.

54 jelöltnek kell megvernie a Fideszt

A várható támadások ellenére ebben a kampányban már nem teheti meg Magyar Péter, hogy csak ő szerepel a nyilvánosságban. A jelenlegi választási rendszerben az egyéni választókerületekben dől el a választás, a 199 parlamenti mandátumból 106-ot az egyéni választókerületek győztesei kapnak meg. A kormányváltáshoz a választókerületek több mint felében, legalább 54 körzetben kell nyernie Magyar Péter pártjának.

A maradék 93 listás mandátum kiosztásánál is komoly szerepe van az egyéni jelöltek teljesítményének. Nagyon nem mindegy, mennyivel nyernek a képviselőjelöltek, mivel az első és második helyezett közötti szavazatkülönbség automatikusan hozzáadódik a nyertest jelölő párt országos listájához. A győzteskompenzáció rendszere nagyban hozzájárult a Fidesz kétharmados győzelmeihez.

A Tiszának nem lesz könnyű hozni a kormányváltáshoz minimum szükséges 54 körzetet. A Fidesz 2014-ben 96, 2018-ban 91, a legutóbbi választáson pedig 87 választókerületet nyert meg. Több olyan fideszes képviselő is van a parlamentben, aki 1998 óta minden választáson megnyerte a körzetét: Kósa Lajos Debrecenben, Tállai András Mezőkövesden vagy Kovács Zoltán Pápán. Több mint 50 választókerületben a fideszes jelöltre többen szavaztak, mint a kormánypárti listára, ami jelzi, mennyit számíthat a jelölt személye. 2022-ben Hargitai János volt a rekorder, aki 6,1 százalékponttal kapott több szavazatot a mohácsi választókerületben (Baranya vármegye 3.), mint a Fidesz–KDNP országos listája.

Az már korábban eldőlt, hogy a Tisza azokban a választókerületekben is saját jelöltet állít, ahol 2022-ben az ellenzéki összefogás jelöltje nyert. Vidéken csak két ilyen körzet van, Pécs (Mellár Tamás) és Szeged (Szabó Sándor). Budapesten a 18-ból 17 választókerületben a hatpárti ellenzék jelöltje nyert. Ilyen volt Zugló (korábban Budapest 8-as), ahol Hadházy Ákos nyert, viszont a 21 Kutatóközpont korábbi mérése szerint a Tisza ismeretlen jelöltje még őt is legyőzné.

Újoncokkal a Fidesz ellen

A Tiszának is nagy szüksége lesz a jó jelöltekre. Olyanokra, akik helyben ismertek, és hitelesnek számítanak, de ami fontosabb: akik a kampányhajrában képesek lesznek akár többször is végigjárni a választókerületüket, és becsöngetni minden egyes választóhoz. A Tisza kampánystratégiája egyértelmű: terepmunkával, „lábon” kell megverni a Fideszt, kopogtatással, pultozás, szórólapozással. A lényeg, hogy minél több szavazóhoz jussanak el a Tisza aktivistái.

Magyar Péter tavaly azt is elmondta, milyen elvárásaik lesznek a képviselőjelöltekkel szemben. Akik túljutnak az első szűrőn, bizonyítaniuk kell, hogy „valóban hallgatnak-e rájuk az emberek, hogy valóban köztiszteletben állnak-e, valóban elismertek-e, valóban nincs vaj a fülük mögött”. De az ápoltság, a jó kommunikációs képességek, a karizma, a megbízhatóság, a fegyelmezettség és a közösségi szerepvállalás is elvárás volt, a politikai tapasztalat viszont nem.

Kizáró okok is voltak. Nem jelentkezhettek például a jelenlegi parlamenti pártok volt és/vagy jelenlegi országgyűlési képviselői, korábbi képviselőjelöltjei, valamint kormánytagok, államtitkárok húsz évre visszamenően. És olyanok sem lehettek jelöltek, akik az MSZMP vagy a rendszerváltás előtti állambiztonsági szolgálat bármelyik ügyosztályának vagy a Munkásőrségnek a tagjai voltak. Magáról a kiválasztási folyamatról kevés információ szivárgott ki. A 444 értesülései szerint a jelentkezőket alapos átvilágítás után Magyar Péter, a kampányfőnök, Tóth Péter és Tarr Zoltán hallgatta meg. Az első körös meghallgatás után azt is tesztelték, hogyan működnek együtt másokkal a lehetséges jelöltek.

A Tisza tehát politikai újoncokkal vág neki a 2026-os választásnak, ami papíron hátrányt jelent a gyakorlatilag végtelen erőforrásokkal rendelkező Fideszhez képest. A Tisza esélyeit javíthatja, hogy a Fidesz több választókerületben is kénytelen volt lecserélni a tapasztalt és korábban sikeres jelöltjeit, amit részben hitelességi problémákkal lehet magyarázni.

Elnézhetik nekik a kisebb bakikat

Nemcsak kockázatai lehetnek a jelöltállítási folyamatnak, a jelöltek bemutatása új lendületet is adhat a Tisza kampányának. Tovább aktivizálhatja a tiszás szavazótábort, amellett, hogy beszédtémát szolgáltathat a közvéleménynek, ami a szavazók figyelméért folyó napi politikai küzdelemben nem elhanyagolható szempont. Szintén előnyére válhat a Tiszának, hogy a választókat is bevonják a kiválasztási folyamatba, míg a Fideszben Orbán Viktor akaratán múlik, kiből lesz jelölt.

Az is növelheti a tiszás jelöltek hitelességét, hogy az ígéretek szerint ők ugyanolyan hétköznapi emberek lesznek, mint a választók. Lehet, hogy emiatt az apróbb csetlés-botlásokat is jobban elnézik nekik. Erről beszélt Magyar Péter is, amikor a 24.hu-nak azt mondta, „[a] választók nem feketeöves hazudozókra vágynak, hanem valódi, hús-vér magyar emberekre: ápolókra, tanárokra, rendőrökre, orvosokra, vállalkozókra, gazdákra. Akiktől nem azt várják, hogy cáratyuskaként megmondják a tutit, és ötdimenziós külpolitikát folytassanak, hanem azt, hogy oldják meg a magyar emberek problémáit”. A kétfordulós lebonyolítási rendszer garantálhatja, hogy a legkevésbé elutasított jelöltek jutnak tovább az előválasztás első fordulójából.

Adja magát a párhuzam a 2021-es ellenzéki előválasztással. Akkor az előválasztás ugyan sikeresen aktivizálta az ellenzéki választókat, azonban a lendület hamar kifulladt. Szabó Andrea szociológus korábban azt mondta a Telexnek, hogy ez a veszély azért nem fenyegeti a Tiszát, mert Magyar Péter személyében egyértelmű vezetője van az ellenzéknek. Másrészt mind a 106 választókerületben lesz három jelölt, míg 2021-ben sok helyen nem volt valódi verseny a pártok háttéralkui miatt. A Fidesz rendszeresen azzal támadja Magyar Pétert és a Tiszát, hogy alkalmatlanok az ország vezetésére, az adatlopási ügyet is erre próbálták kihegyezni. Sokat dobhat a Tisza kormányzóképességének érzetén, ha mind a 106 választókerületben meglesz a jelöltjük, mert a választók azt látják majd, hogy nem csak Magyar Péterből áll a Tisza, és képesek lebonyolítani egy összetett, komoly szervezést igénylő előválasztást.