„Megdöbbentő látvány fogadja az Óhegy parkba látogatókat: a fák nagy részére a végtelenül álságos búcsúznunk kell feliratokat ragasztotta a kőbányai önkormányzat, ezzel jelezve, hogy a napokban kivágják őket. Ezek többsége láthatóan egészséges, nagy fa, gyakorlatilag pótolhatatlanok lesznek. A pusztítás mértéke olyan, mintha a Városliget fáinak 50%-át egyik napról a másikra kivágnák” – írta november 11-én egy olvasónk, aki arra is felhívta a figyelmünket, hogy a fakivágások miatt több Facebook-csoportban nagy a felháborodás, és nem értik az emberek, miért van erre szükség.
A X. kerületi Facebook-oldalakon mi is láttunk olyan bejegyzéseket, amik arról szóltak, hogy „tarvágásra készül az önkormányzat”, amit mindenképpen meg kell akadályozni, valamint hogy „teljesen tönkre teszik a parkot, hiába ültetnek csemetefákat, évek óta látjuk, hogy nem erednek meg”.
Az egyik telexes kollégánk az Óhegy parknál lakik, ő viszont azt mondta, hogy ott „korábban is voltak fakivágások és tök aranyosan megjelöltek minden fát, hogy miért kell kivágni, hagytak rajta egy levelet, amiben a fa elbúcsúzott, nagyon megható volt. Az önkormányzat nagyon rendben tartja a parkot, madárbarát kertnek számít, tök sok állatodú van, baglyok élnek az egyik fán, szóval itt eddig ilyen ész nélküli fakivágásokat nem csináltak, én úgy láttam, odafigyeltek a fák állapotára és az állatok védelmére is.”
Minden ilyen, amit a szocializmusban csináltak
Szép, rendezett parkba léptem be, miután leszálltam a buszról a Kada utcánál, és arra gondoltam bandukolás közben, hogy mekkora áldás lehet ez a 15 hektárnyi zöld terület itt a lakótelepi házak között a negyvenfokos nyarakon. Rétek, ligetes, fás területek váltják egymást benne, miközben azért vannak játszóterek, zárt kutyafuttatók, futókör, és a közepén már építik a korcsolyapályát is.
Hétköznap napközben meglehetősen üres volt a park, az első ember, akibe belefutottam, viszont hosszasan mesélt arról, hogy 1971-ben költözött a park melletti utcába, ahol a Ganz munkásainak húztak fel lakásokat, és a park akkor még nem is létezett.
„Korábban itt kőbánya, tárnák, alagutak voltak, aztán mikor az megszűnt, feltöltötték szó szerint szeméttel, háztartási szeméttel, építési törmelékkel, mit tudom én, mivel. Aztán kitalálták, hogy legyen itt egy park, földet hoztak rá, fákat még az én férjem is ültetett bele kommunista szombatokon. Ötven éve nézzük ezt a parkot, hogyan fejlődik, hogyan nőnek benne a fák, itt sétálunk mindennap, ki vagyunk borulva, hogy ekkora pusztítást akarnak itt csinálni.”
A nő szerint amikor átadták 1975-ben a parkot, a helyiek csak „Baripark”-nak hívták, a hivatalos Magyar–Szovjet Barátság Park név után, amit a rendszerváltás után nevezték át Óhegy parknak. A nő biztos benne, hogy semmi bajuk a fáknak, szerinte egy beruházás miatt akarják azokat kivágni.
Pár perc sétányira egy középkorú nő azonban homlokegyenest mást említ, azt mondja, hogy mindennap kétszer átmegy a parkon. „Azért kell kivágni a fákat, mert betegek, hát a múltkori nagy viharban konkrétan magától kidőlt itt vagy négy fa, rá az útra, egy emberre is rádőlhettek volna. Itt rengetegen sétálnak, rengetegen játszanak a parkban. Ha nem vágják ki őket, és agyonüt valakit, akkor meg az önkormányzat lesz a hibás.
Szerintem érdemes megjegyeznie mindenkinek, aki itt fel van háborodva, hogy sokkal több növényzet van ebben a kerületben, mint bármelyik másikban. Az erdőben is dőlnek ki fák, de azt nem látják az emberek, nincs mire felháborodniuk.”
A nő meg is mutatja annak a három fának a csonkját, ami kidőlt magától, és később az önkormányzat kivágta. Ilyen csonkokat később többet is látok, úgy látszik, hogy az olvasónk által említett fakivágások már elkezdődtek.
Cikcakkban haladok a parkban, és hol a kutyasétáltatókhoz, hol a játszótéren lévő szülőkhöz megyek oda. Egy apuka azt mondja, hogy az önkormányzat szerinte két tűz között van, egyrészt a parkot szeretők szapulják őket a fakivágások miatt, másrészt pedig sürgetik őket azok, akik féltik az emberéletet a kidőlő fáktól. Állítólag nemcsak az önkormányzat tett ki a „búcsúzó” fákra plakátokat, hanem a helyi Momentum képviselői is, akik a polgármesternek üzengettek a beteg fák miatt. „Én nem értek ehhez, mi csak azt láttuk, hogy ott, ahol bejövünk a parkba, a pingpongasztalokra ráesett egy hatalmas faág egy vihar után, aztán azt a fát ki is vágták. Sajnáltam, mert szép nagy árnyékot adott, amikor játszottunk alatta”, mondja.
Miközben keresem a pingpongasztalokat, egy házaspárba futok bele, ők nagyon ki vannak akadva.
„Teljesen feleslegesen csináltak ide kutyafuttatókat, felnőtt játszótereket, a kutya nem használja, de a pénzt biztos kilopták belőle. Kivágják a fákat, hogy ültethessenek néhány csemetét, pózol velük a polgármester a Facebookon, mutatja, hogy ők mennyire zöldek. Aztán nem locsolják a fákat, meghalnak, kiszedik, újat ültetnek, megint pózolnak, . Ez megy itt, csak a lájkokra mennek, a többi le van szarva.”
A pingpongasztalnál megtalálom a kivágott fa helyét, és azt a területet is a Kőér utca és az Óhegy utca sarkán, ahol az olvasónk által küldött képen látható fák álltak. Vagy nyolc facsonkot számolok össze, néhány földszínű hatalmas foltról pedig úgy tűnik, hogy ott is fák állhattak, csak kiszedték őket a tuskóikkal együtt.
Míg számolom a facsonkokat, egy idős férfi csatlakozik, azt mondja, hogy ő még most is abban a házban lakik, ahol megszületett. Huszonöt éves volt, amikor elkészült a park.
„A park alatt lévő kőbányából kibányászott kövekből építették fel a 19. században a Várat és az V. kerület gyönyörű palotáit, aztán kimerült, vagy tönkrement a cég, nem tudom. Aztán feltöltötték szeméttel, beültették fákkal, szalagot vágtak, tapsoltak, mindenki ment a dolgára. Húsz éve meg egyszer csak elnyelt a föld itt egy kutyasétáltató férfit, meg is halt. Most meg a fákat nyeli el a föld, ez van, minden ilyen, amit a szocializmusban csináltak.”
Annyira meghökkenek, hogy miután elbúcsúzunk, kénytelen vagyok rákeresni, és kiderül, hogy a férfi igazat mondott. 2004. június 7-én 80 centi átmérőjű lyuk nyílt a park egy mélyebb fekvésű részén egy férfi lába alatt, aki 8 méter mélyre zuhant, és a helyszínen meghalt, írta akkor az Origo. A lap 21 éves cikke szerint „a környék üregeit ugyanis korábban többek között háztartási hulladékkal töltötték fel, ami aztán az évek során elbomlott, és így meglazult a talaj szerkezete. Az eső közben alámosta a földréteget, ami elvékonyodott, és hétfő este végül be is szakadt a kutyát sétáltató férfi alatt.”
A park Kőér utcai sarkánál, a bejáratnál lévő térkép mellett még mindig feldarabolt, levágott faágak állnak halmokban. A séta alatt nem vizsgáltam át ugyan a 15 hektáros park minden négyzetméterét, de 22 facsonk megszámolásáig így is eljutottam. Tarvágásnak nem nevezném, de már csak a szélsőséges válaszok miatt is egyértelmű, hogy itt valami nem hétköznapi dolog történik.
613 fát kell kivágni
Megkerestem ezért a kőbányai önkormányzat sajtóosztályát, hogy kiderüljön, pontosan hány fát akarnak kivágni az Óhegy parkban és miért van erre szükség. Mint D. Kovács Róbert Antal polgármester válaszából kiderült, eddig 29 fát vágtak ki, ezek mindegyikére figyelemfelhívó plakátot tettek ki előtte, ebből a lakók értesülhettek a fa fajáról, fakataszteri azonosítószámáról és a kivágásának indokáról.
Ezeknél jóval több fára vár hasonló sors. A park területén
tavaly júliusban külső szakértő bevonásával felmérték a jelentős faállományt, és 2659-ből 613 fa, az állomány negyedének kivágását javasolták növényegészségi vagy balesetvédelmi okból öt éven belül.
A polgármester felhívta a figyelmet arra, amiről itt a Telexen már nem egyszer írtunk, miszerint elöregedett a városi faállomány, és a klímaváltozással járó szélsőséges időjárási viszonyok súlyosan érintik az idősebb fákat. Mint írta, az Óhegy parkban „kivágandó fák vagy életkoruk, illetve fajtáikra jellemző betegség miatt menthetetlenül kiszáradnak a megjelölt időtartamon belül. Jellemző még a visszafordíthatatlan és gyógyíthatatlan betegség, illetve gombafertőzés is, amely többségében az életciklus végén járó vagy a környezeti tényezők miatt legyengült állapotú fákat érinti.”
D. Kovács Róbert Antal azt írta, hogy a lehető legtovább meg akarják őrizni az idős fákat, de figyelembe kell venniük biztonsági tényezőket is. A kiszáradt, beteg fák élet- és balesetveszélyt jelentenek, főleg a megszaporodott viharokban, és ezeket az önkormányzatnak kötelessége eltávolítani a közterületről.
A kőbányai polgármester azt is közölte, hogy idén a környezethatósági osztályuk megkezdte a 613 kivágandó fa állapotának felülvizsgálatát, 119 fán ezt már el is végezték, de egyetlen olyat sem találtak, amelynek a kivágása ne lenne egészség- vagy balesetvédelmi szempontból indokolt.
Kiszáradás, gombafertőzés, korhadás
D. Kovács Róbert Antal kérdésünkre közölte azt is, hogy a második ütem végrehajtására még idén sor kerülhet, ez 30 fát érint majd, 2026 tavaszán pedig még 60 fa kivágása várható. A további ütemezések időpontja egyelőre nem ismert, de a fák kivágása előtt ismét plakátokon tájékoztatják majd a lakosokat.
Rákérdeztem a kivágásra kijelölt 613 fa fajára, korára és állapotára is, eszerint
- a legtöbb kivágandó fa 9–57 év közötti cseresznyeszilva, összesen 189 darabot kell kivágni gombabetegség, törzssérülés, kiszáradás, korhadás, odvasodás, rovarkártétel vagy gyökérnyaki sérülés miatt;
- a második legtöbb a korai juhar, a 8–45 éves fák közül 75 darabot kell kivágni kéregsérülés, kiszáradás, korhadás, rovarkár vagy súlyosan sérült koronaalap miatt;
- a harmadik legérintettebb fajta a mezei juhar, amiből 56, 5–50 év közötti példányt kell kivágni odvasodás, korhadás, gyökérsérülés, kéregsérülés, rovarkár vagy kiszáradás miatt.
Negyedikként az ezüst juhar (21 darab), ötödikként a vérszilva (20 darab) szerepel az önkormányzat listáján. A többi fafajból 20 példánynál kevesebbet kell kivágni, van köztük például többféle kőris, nyár- és platánfa, de fenyők is. A több mint kétoldalas táblázatban
szembetűnő, hogy az indokok között a kiszáradás szinte mindegyik fajnál szerepel.
Az önkormányzat azt közölte, nem akarják, hogy a park faállománya csökkenjen, a kivágott fákat pótolják. Faültetés legkorábban 2026 őszén várható, eddig 383 lehetséges fahely kialakításának vizsgálatát kezdték meg az ültetendő fafajok kiválasztásával egy időben.
Az önkormányzat is tisztában van a park szocialista történetével, a kommunális hulladékkal feltöltött bányaterületen szerintük a talaj adottságai az átlagnál jelentősen kedvezőtlenebbek, és sok növény nem is él sokáig ilyen körülmények között. Ezért az új fák ültetésénél eddig is talajcserét végeztek, és meg is tartják ezt a módszert.
Nem a ferihegyi gyorsforgalmi úthoz csatlakozó leágazás miatt vágják ki a fákat
Olvasónk azt is írta, hogy a lakosok közül sokan attól félnek, hogy amiatt kell kivágni a fákat az Óhegy parkban, mert „a Lázár által mostanában ígérgetett ferihegyi gyorsforgalmi autópálya egyik legjelentősebb leágazása pont itt fog futni a Kőér utcán”. Ezzel kapcsolatban D. Kovács Róbert Antal azt írta, hogy „a Kőér utca déli vége ugyan valóban beletorkollik a repülőtérre vezető gyorsforgalmi úthoz csatlakozó Gyömrői útba, de semmilyen új leágazás nem létesül az Óhegy irányába”.
A polgármester szerint a gyorsforgalmi út megújításának tervezése során az önkormányzat következetesen azt az álláspontot képviselte, hogy forgalomtechnikai eszközökkel meg kell akadályozni, hogy a gyorsforgalmi útról jelentős átmenő forgalom haladhasson a Kőér utcán, az útépítés tervei ezen álláspont figyelembevételével készültek el. Mint írta, „abban az esetben, ha Óhegyen keresztül új, jelentősebb kapacitású út létesülne, azt a hatályos fővárosi és kerületi építési szabályok szerint csak alagútban lehetne vezetni a Gyömrői út és a Maglódi út közötti szakaszon. Az Óhegy parkot útépítés semmilyen formában nem érintheti.”
Az egész városban csökken a fák átlagéletkora
D. Kovács Róbert Antal kitért arra is, hogy „a főváros egészéhez hasonlóan sajnálatos módon kerületünkben is általános probléma a faállomány elöregedése. A 60-80 éves fák a városi környezetben életciklusuk végéhez közelednek, emellett az elmúlt években tapasztalt klímaváltozás tovább csökkenti a faállomány vitális állapotát.”
Anélkül, hogy állást foglalnánk az Óhegy parki nagyarányú fakivágások szükségességéről, érdemes megemlíteni, hogy a városi faállomány drasztikusan pusztul Dezsényi Péter, a BKM Főkert divízió főigazgatója szerint is, aki erről tartott előadást a Fővárosi Önkormányzat Föld napja konferenciáján márciusban. Dezsényi akkor azt mondta, hogy a Főkert gondozásában lévő fák 47 százalékát 2000 előtt ültették, 53 százalékát pedig az ezredforduló után.
Tapasztalataik szerint a városi fák nagyon kiszolgáltatottak a klímaváltozás szélsőséges hatásainak, 2022–2024 között a forró és aszályos nyarak következtében a fák egészségi állapotának korábbi 3-as átlaga 2,6-ra romlott (1 azonnal lecserélendő fa – 5 teljesen egészséges fa).
„Az elmúlt 8-10 évben a fák átlagéletkora 2-3 évet csökkent, jelenleg 25,5 évnél tart. Ez azért is komoly probléma, mert a fák 30-40 éves korukra érik el teljes fejlettségüket és pompájukat, és akkor nyújtják a maximális ökoszisztéma-szolgáltatást. Ehhez képest a 25,5 éves átlagéletkor exponenciális csökkenést jelent.”
Dezsényi Péter szerint valószínűleg ez a trend nemcsak a Főkert fáira jellemző, hanem egész Budapestre, a kerületi és a magántulajdonban lévő faállományra is. „Bedurvult a klímaváltozás, és az ökológusok előrejelzése szerint ez a trend valószínűleg már nem fog megfordulni, hanem további, akár drámai romlás is előfordulhat.” Éppen ezért a Főkert az idén az idősebb fák megmentésére kezdett el koncentrálni, míg a fiatal fák locsolását részben a civilekre bízta.
Arról, hogy az elmúlt 10 évben az idei volt az ötödik olyan aszályos év, amikor rendkívül kevés csapadék hullott, és hogy milyen kiszolgáltatottak a fák az ilyen klimatikus viszonyoknak, ebben a cikkünkben írtunk bővebben.
