„Sokan kalkulálnak azzal, hogy most már vége lehet ennek a rendszernek” – mondta Bíró-Nagy András, a Policy Solutions vezetője a 2026 pénteki élő adásában. A beszélgetésen szóba került, hogyan befolyásolhatja a héten nyilvánosságra került titkosszolgálati akció a kampány menetét. Mi lehet a jelentősége a „kis színes” napi történéseknek? Mekkora súlya lehet a külföldi szereplőknek a hátralevő hetekben? Bíró-Nagy Andrással Rédli Balázs beszélgetett.
Az ukrán kémtörténettel való riogatás mobilizálhatja a fideszes tábort
A beszélgetés elejét a hét fő témája tematizálta: a Direkt36 cikke után az oknyomozó portál közzétette azt a videóinterjút, amiben Szabó Bence, a Nemzeti Nyomozó Iroda kiberbűnözés elleni főosztályának kiemelt nyomozója beszámolt a titkosszolgálati nyomásra indult házkutatásról a Tisza Pártot segítő informatikusok ellen. A nyomozó azt is részletesen elmondta, hogyan próbált meg többször is beavatkozni a nyomozásba az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH), és miért jutott arra a következtetésre, hogy egy kézi irányítás alatt álló, speciális titkosszolgálati egység dolgozhatott a Tisza Párt bedöntésén.
A Szabó Bence-ügy mennyire határozhatja meg a kampány végét? – kérdezte Rédli Balázs Bíró-Nagy Andrástól. A szakértő szerint tartalmában az utóbbi évek egyik, ha nem a legsúlyosabb ügyéről van szó. Ha nem lennénk egy kampány hajrájában, hetekig, hónapokig ez lenne az első számú téma – mondta.
Bíró-Nagy András szerint a Szabó Bence-ügy nem csak a Tisza-tábort érte el. A történtek azért is kellemetlenek a Fidesznek, mert valahogyan bele kell illesztenie a saját narratívájába a témát, „ki kell találni a kármentés legjobb stratégiáját”. A végeredmény pedig az lett, hogy az „ukránozós narratívába” illesztették a történteket.
A Fidesz érdeke az lenne, hogy a közvélemény ne arról beszéljen, a Tiszára dolgozott a magyar titkosszolgálat, hanem arról, hogy vannak-e ukrán kémek, vagyis az ukrán veszélyt kellene erősíteni.
Bíró-Nagy szerint ezért is van az, hogy a kormánypárt tudatosan nem beszél arról, mi lehet az ügy igazságtartalma. Ennek valószínűleg az is lehet az oka, hogy kevés kifogásolnivalót találtak benne – tette hozzá a szakértő.
A miniszterelnök csütörtök este a Törökszentmiklóson tartott kampánygyűlésén is arról beszélt, hogy szerinte az ukránok titkosszolgálati műveleti terepet csináltak Magyarországból. Bíró-Nagy szerint politikai kommunikációs szempontból nincs ennél jobb alternatívájuk, és érthető, hogy az ukránok démonizálását veszik elő, ami az elmúlt években is működött. Az elemző a felméréseikből azt látja: az ellenzéket az ukrán kérdés megosztja, a Fidesz pedig ezzel maga mellé tudja állítani a saját szavazóit.
Az ukrán kémtörténettel való riogatás tehát alkalmas lehet arra, hogy a fideszes tábort mobilizálja.
Bíró-Nagy szerint a bizonytalanokra nem igazán lehet hatása, mert a jelentős részük inkább materiális kérdések alapján dönt, sőt a legtöbbjük el sem megy szavazni.
Március 15. óta a Tiszának áll a zászló
Bíró-Nagy szerint a Szabó Bence-ügy fennmaradása egy ilyen turbulens időszakban attól függ, hogy lesz-e folytatása a sztorinak. Erre felhozta példának a március 15-i eseményeket, amelyek már nagyon távolinak tűnnek, pedig csak bő tíz napja történtek.
Szerinte március 15. a legjobbkor jött a Tiszának, hiszen az előtte lévő két hetet inkább a Fidesz dominálta, a „nemzeti ünnep ezt verte keresztbe”. Március 15-e után mindenki azt számolgatta, hol hányan voltak, aztán folytatódtak/elkezdődtek az országjárások, és bejött a kémregény a történetbe.
Szerinte a nemzeti ünnep óta eltelt időszak a Tiszának kedvez.
Azóta a Fidesz fő üzenete – miszerint ez egy veszélyes világ – nem tud érvényesülni, mondta a szakértő. Szerinte mindennap történik valami olyan kisebbnek tűnő, de a Fidesznek kellemetlen ügy, ami miatt a kormánypárt nem tudja a saját kampányát vinni.
Ilyen volt például, hogy a 444 kiperelte az adatokat, és kiderült: brutálisan túlköltekeztek a Nemzeti Bank székházának felújításánál, még drága, aranyszínű vécékefékre is költöttek. Vagy az, hogy a jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám Dubajba szállíttatta a vagyontárgyait, és lényegében kiürítették az egyik Mészáros Lőrinchez köthető vagyonkezelő számláját, a pénzt pedig a vállalkozó magánszámlájára utalták át.
Bíró-Nagy szerint az a közös ezekben és a Szabó Bence-ügyben, hogy mind belső források által jutottak el a független médiához. A szakértő szerint sokan kalkulálnak azzal, hogy most már vége lehet ennek a rendszernek. Így bátrabb a szivárogtatás és a nyilvános kiállás is.
A Mi Hazánk politikai érdeke, hogy mindenhol állva maradjanak a jelöltjei
A beszélgetésen téma volt Lázár János csütörtöki zalaegerszegi lakossági fóruma, ahol Lázár több aggódó kérdést is kapott a kormány számára kedvezőtlen közvélemény-kutatási adatokról. A miniszter arról beszélt, hogy túl lehet élni egy választási vereséget – másnap is felkel a nap. Bíró-Nagy szerint Lázár nem először teszi nyilvánvalóvá, hogy nyitottnak tartja az április 12-i versenyt.
Ráadásul szerinte amikor Lázár János arról beszélt, hogy a Mi Hazánknak és a Fidesznek össze kell fognia, azzal a Tisza kampányát segítette. Egész pontosan ezt mondta a keddi úrhidai fórumán: „Szerintem a szuverenitáspárti politikusoknak először össze kell fogni. Szuverenitáspárti politikusoknak tekintem a mi hazánkosokat és a fideszeseket is. Meg kell fontolni azt, hogy a szuverenitáspárti politikusok a jövőben együtt tudnak-e gondolkodni, együtt tudnak-e dolgozni. De mások is csatlakozhatnak ehhez, mert nem az a lényeg, hogy melyik pártban vagy, hanem hogy Magyarország szuverenitását tartod fontosnak, vagy pedig éppenséggel Magyarország szuverenitásáról másképpen gondolkodsz.”
Erre fűzött rá Magyar Péter, aki Szentendrén azt állította, hogy a Fidesz és a Mi Hazánk tárgyal a visszalépésekről, és szerinte Toroczkai László pártja több tucat helyen fog visszalépni a kormánypárt javára. Dúró Dóra ezután arról beszélt, hogy a Mi Hazánk jelöltjei sehol senki javára nem lépnek vissza. Bíró-Nagy szerint ebből a Tisza jöhet ki jól, ami a Mi Hazánk és a Fidesz esetleges koalíciójával mozgósítani tud. A szakértő szerint a Mi Hazánk politikai érdeke, hogy mindenhol állva maradjanak a jelöltjeik.
A Telexen a héten jelent meg videós interjú Toroczkaival, akit kérdeztük a visszalépésekről. A pártelnök azt mondta: az elnökség arra utasítja a jelölteket, hogy ne lépjenek vissza, de nem tud mind a 106 egyéni képviselőjelöltjükért garanciát vállalni. Bíró-Nagy szerint ezzel Toroczkai előrevetítette, hogy ha fog is történni visszalépés, az nem egy háttérpaktum része lesz.
Orbán Viktor példakép a Patrióta Nagygyűlés résztvevőinek
A beszélgetés végén még a magyar választás nemzetközi relevanciáiról volt szó. A nemzetközi sajtó máshogy kezeli ezt a választást, mint a korábbiakat? – kérdezte Rédli Balázs. Bíró-Nagy azt mondta: Európa és a világ szeme jelenleg rajtunk van, folyamatos az érdeklődés, Japántól Brazíliáig esnek be a megkeresések.
Érdekes kettősség, hogy Orbán mellett számos külföldi vezető nyíltan kiáll, mint Trump, Putyin vagy Netanjahu. Magyar Péterrel kapcsolatban viszont nem hallani ilyenekről. Valóban van ebben aszimmetria? – kérdezte Rédli Balázs. Ez Bíró-Nagy szerint kifejezetten Magyar Péter stratégiájából következik, vagyis tudatos döntésről van szó. „Nem kell a kormányzati propagandának muníciót adni” – tette hozzá, szerinte a propaganda csak arra vár, hogy a külföldiek bábjaként állítsák be a Tisza elnökét.
A héten tartották a Patrióta Nagygyűlést Budapesten, ahol többek között ott volt Marine Le Pen is. Bíró-Nagy szerint ezen a gyűlésen főleg olyan politikusok voltak, akik jelenleg ellenzékben vannak. A magyar kormány azért tud elitellenes, mainstream politikát vinni, mert nem az ő szövetségesei vannak hatalomban. „Nekik Orbán Viktor példakép” – mondta.
A Reuters értesülései szerint a választás előtt pár nappal J. D. Vance amerikai alelnök is Magyarországra jöhet, hogy Orbánt támogassa. Mekkora szerepe lehet Vance látogatásának? – kérdezte a műsor végén Rédli Balázs. Bíró-Nagy azt mondta: diplomáciai szinten komoly dologról van szó, de ő nem Donald Trump. Így szerinte a jelentősége hasonló lesz az amerikai külügyminiszter, Marco Rubio februári látogatásához, aminek „a belpolitikai jelentősége is körülbelül 24 óra volt”. A szakértő szerint a tavaly belengetett, de elmaradt budapesti Putyin–Trump-békecsúcs tudott volna érdemi belpolitikai jelentőséggel bírni.
A teljes adást itt lehet megnézni:
