Bíró-Nagy András: Elkezdett kopni, aztán a kampány legintenzívebb szakaszában besült a Fidesz legfőbb kampányfegyvere
„A Fidesz legfőbb kampányfegyvere szépen elkezdett kopni az elmúlt években, és ebben az utóbbi fél évben, tehát kampány legintenzívebb szakaszában bizony besült ”- mondta Bíró-Nagy András, a Policy Solutions vezetője a 2026 pénteki élő adásában. A beszélgetésben szó volt a Telexen csütörtökön megjelent Pálinkás Szilveszter-interjúról, J. D. Vance amerikai alelnök budapesti látogatásáról, valamint a Policy Solutions friss, a Telexen is publikált kutatásáról, amelyben azt vizsgálták, hogy ki nyerheti meg a 2026-os választást, hogyan változott a háborútól való félelem mértéke a társadalomban, hogyan látják az emberek a gazdasági helyzet alakulását a következő egy évben, illetve hogy a Fidesz vagy a Tisza nyújtana jobb teljesítményt kormányon.
Az utóbbi két hét a hasonló kitálalásokról szólt Szabó Bencétől Pálinkás Szilveszterig, véli Bíró Nagy, aki szerint önmagában nem a Pálinkással készült interjúból derül ki, hogy a Magyar Honvédség nem a NATO élvonalába tartozik, és hogy komoly fejlesztésekre lenne szükség. A szakértő számára a majdnem kétórás beszélgetés legmegdöbbentőbb része az volt, amikor Pálinkás arról beszélt, hogy bizonyos NATO-ülésekre, amelyeken az orosz–ukrán háború érzékeny kérdéseiről tárgyalnak, nem engedik be a magyar delegációt, mert attól tartanak, hogy illetéktelen kezekbe kerülnek információk.
Az interjúban érintett témák közül egyértelműen a miniszterelnök fiára, Orbán Gáspárra vonatkozó szál lehet a legnagyobb hatással a választás előtti kampányra. Ez „felvet olyan kérdéseket, hogy milyen mértékben telepedik rá a politika az állam működésének bizonyos területeire” – mondta Bíró-Nagy, utalva arra, hogy korábban a rendőrségnél, titkosszolgálatnál hallhattunk ilyen történeteket, most pedig a hadsereg esetében. „Orbán Gáspár egyéni ambíciójából születhetnek olyan felelőtlen vállalkozások, mint amilyennek a csádi misszió tűnik, azt gondolom, politikailag is nagyon mérgező része, és a kormány számára is nagyon mérgező része ennek az interjúnak.”
Bíró-Nagy kiemelte azt is, hogy bár Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter reagált a Honvédség állapotáról kitálaló százados mondataira, érdemi, tartalmi állítást egyet sem cáfolt, ráadásul az egész reakció jól mutatja, hogy a miniszter „elsősorban egy Ruszin-Szendi Romulusz-szemüvegen keresztül nézi azt, ami a Magyar Honvédséggel kapcsolatban a nyilvánosságban történik”, tehát bármi kritika érkezik, azt politikai indíttatásúnak veszi.
Ez magában nem feltétlenül hathat a kampányra, de tovább erősíthet egy olyan narratívát, hogy az állam nem működik, hogy az állam különböző alrendszereiben komoly és súlyos problémák vannak. Korábban az egészségügy, az oktatás, a gyermekvédelem és például a közlekedés volt a középpontban, a kampányhajrában pedig a rendvédelem különböző egységeiről esik szó, a rendőrségről, a titkosszolgálatról és már a honvédségről is. Ez azt mutatja, hogy „politikai befolyás uralkodik, politikai lojalitás uralkodik szakmai kompetenciákkal szemben az állami működés legtöbb területén, illetve azt az üzenetet erősíti meg, hogy bizony most egy sok tekintetben diszfunkcionális államról beszélhetünk” – véli Bíró-Nagy.
Berúghatja Vance a Fidesz kampányhajráját?
Nem sokat segíthet a Fidesz kampányának utolsó hetén J. D. Vance amerikai alelnök budapesti látogatása, mondta Bíró-Nagy az adásban. Úgy látja, a kormánypárt sokat vár ettől a látogatástól és magától az amerikai kapcsolatoktól is, amelyektől szintén túl sokat várt a kampányban a Fidesz. Donald Trump elnök látogatása nem jött össze, de J. D. Vance is nagyon magas rangú politikus, hasonló rangú amerikai politikus két évtizede nem járt Magyarországon, de a kampányt ezt nem tudja érdemben befolyásolni. „Kedden ez egy nagy hír lesz” – fogalmazott Bíró-Nagy, aki úgy látja, hogy Vance-t leginkább arra használhatják a kampányban, amire a februárban Budapestre látogató Marco Rubio amerikai külügyminisztert tették: hogy ráerősítsen arra az üzenetre, hogy „ez a kiemelt jó kapcsolat, az Egyesült Államok jelenlegi vezetése és a magyar kormány között, vagy pontosabban Magyarország között addig és ilyen módon tart, amíg ugyanezek a szereplők vannak a két oldalon, és nyilvánvalóan nyitva fogják hagyni annak a kérdését, hogy egy Magyar Péter által vezetett Tisza-kormánnyal hasonló minőségi kapcsolatokat fent tudnának-e tartani.”
Az viszont, hogy Vance Budapestre jön, nem ad sokat a kampányhoz, a tavaly ősz óta erősített külpolitikai típusú kérdések „mintha kevésbé számítanának ebben a kampányban is, mint az, hogy például kit tartanak gazdaságilag kompetensnek” az emberek.
Már a Tiszát látja jobbnak a többség
Pont ezeket a gazdasági kilátásokat kutatta – más kérdések mellett – márciusban a Policy Solutions. Például azt, hogy a lakosság hogyan látja a gazdasági helyzetének alakulását egy éven belül, valamint azt, hogy a Fidesz vagy a Tisza tudna jobb teljesítményt nyújtani kormányon, melyik párt biztosítana nagyobb gazdasági fejlődést.
„Volt egy csomó olyan intézkedés, bár azt gondolom, hogy összességében kevésbé látványosan, mint 2022-ben, de mégiscsak volt jó pár olyan intézkedés, ami alapján arra számíthatott a Fidesz, hogy a gazdasági hangulatot javítani tudja az országban.” A Policy Solutions számai viszont azt mutatják, hogy a gazdasági optimizmus egy évvel korábbi szinten áll, a jóléti intézkedések, a választási osztogatás sem hozta meg a Fidesz számára vágyott eredményt, amiről a kampányközpontban reménykedtek. „Hogyha egy számot ki kell emelni, akkor talán az lenne, hogy jelenleg a magyar társadalomban, tehát 2026 március végén, amikor az adatokat felvettük, tízből két magyar van, aki azt gondolja, hogy a következő egy évben javulni fog az anyagi helyzete”, többen várnak stagnálást, mint javulást, tízből három magyar pedig romlásra számít. Tehát a tiszás, ellenzéki szavazók körében is óvatos várakozás van a következő egy évre gazdasági tekintetben.
Abban a kérdésben, hogy melyik párt biztosítana nagyobb gazdasági fejlődést, jobb kormányzást, azt mutatják az adatok, hogy 18 pontos előny van a Tisza irányában, 48 százalék mondja, hogy a Tisza esetén nagyobb gazdasági fejlődés jöhetne.
„Itt szerintem az igazán fontos dolog az, hogy valójában a fideszes táboron kívül, akik persze még mindig hisznek abban, hogy Orbán Viktor jól tud kormányozni, valójában az összes többi táborban többen gondolják azt, és nem csak a Tisza környékén, hanem az összes többi táborban is – és ebben benne vannak a bizonytalanok is –, hogy egyébként a Tisza alatt az ország gazdasági helyzete valószínűleg javulni fog”.
A Policy Solutions kutatásának egyik fő kérdése az volt, hogy ki fogja megnyerni a 2026-os parlamenti választást. Ez azért „kulcsfontosságú kérdés, mert sokszor a várakozások azok ilyen önbeteljesítő jóslatként is hathatnak. Tehát most a számok azt mutatják, hogy 44-40 arányban, már az embereknek egy szűk relatív többsége, inkább azt gondolja, hogy a Tisza megnyerheti a választást. Ezt azért tartom fontosnak hangsúlyozni, és trendjében elemezni, mert több más intézet az elmúlt hónapokban is már publikált ezzel a kérdéssel kapcsolatos számokat, és sokáig az a kettősség jellemezte a magyar pártpreferenciákat, hogy a Tisza ugyan vezetett a kutatásokban, de mintha egy kishitűség lett volna a magyar társadalomban a tekintetben, hogy lehetséges-e valójában a változás, lehetséges-e legyőzni a Fideszt. És olyanok is kételkedtek ebben, akik önmagukban egyébként a változást szeretnék az országban.” Az utóbbi egy-két hónapban viszont változott ez, és bár „nem olyan elsöprő ez a hangulatbeli változás az esélyeket tekintve, mint ahogy egyébként több kutatás ezt a pár konkrét párpreferenciák szintjén mutatja”, de Bíró-Nagy meglátása szerint már senki nem méri azt, hogy többségben lennének a Fidesz győzelmét várók az országban.
Fontos változásnak tartja azt is, hogy már nem csak Budapesten vagy a megyeszékhelyeken látják így. A 10-20-30 ezer fős településeken már döntetlen van a választási esélyeket tekintve annak megítélésében, és egyedül a falvakban láttunk olyan helyzetet, hogy még valamivel többen a fideszesek körében gondolnák azt, hogy többségben vannak azok, akik a Fidesz győzelmére számítanak, derült ki a kutatásból.
„Igazából az számomra ebben a fontos üzenet, hogy olyan társadalmi csoportokban is elkezdett hatni az, hogy a változás lehetséges, akik korábban ebben egyáltalán nem voltak biztosak. És itt kifejezetten tehát a kisvárosok népét emelném ki, és hogyha iskolázottság szerint nézzük, akkor az látszik, hogy gyakorlatilag az érettségi egy választóvonal, és érettségitől fölfelé már nagy többségben vannak azok, akik azt gondolják, hogy a változás lehetséges, és alatta maximum szakmunkás képzőig, szakiskoláig számít a Fidesz esélyesnek” – elemezte az adatokat Bíró-Nagy.
A rettegés foka
Vizsgálták azt is, hogy mennyire maradt meg a háborútól való félelem, hiszen a háborús rettegtetés a Fidesz kampányának legfőbb eleme volt a mostani választás esetében. „Sokáig ez egy nagyon erős és jelentős, és pártpolitikai törésvonalakon átnyúló félelem volt, A legjobb példa erre az, hogy 2023-ban még tízből hat magyar gondolta azt, hogy belesodródhatunk a háborúba. Ez elég sokáig kitartott egy ennél alacsonyabb, de még mindig magas szinten, és még tavaly ősszel is, amikor legutóbb ezt mértük, akkor 46 százalék mondta azt, hogy tart ettől a háborúba sodródás lehetőségétől. És ez azért nagyban magyarázta azt, hogy a Fidesz miért próbál még mindig mindent erre a kártyára föltenni” – magyarázta Bíró-Nagy, aki szerint a kormánypárt megpróbálta előidézni a 2022 tavaszi háborús pszichózist. A háborús rettegtetés viszont már nem működik, „a legdrámaibb eredmény az, hogy nemhogy ez nem sikerült, hanem még tovább csökkent az elmúlt fél évben a háborús félelem a magyar társadalomban” – mondta a Telex stúdiójában. Még mindig tízből három magyar mondja, hogy fél a háborúba sodródástól, de három éve még tízből hat mondta ezt, vagyis „a Fidesz legfőbb kampányfegyvere szépen elkezdett kopni az elmúlt években, és ebben az utóbbi fél évben, tehát kampány legintenzívebb szakaszában bizony besült”.
Amire felhúzták ezt a kampányt, az összességében nem tűnik egy sikeres kampánynak, és nem is tűnik összességében egy sikeres témaválasztásnak, véli Bíró-Nagy. A háborús veszélyhelyzettel való riogatás a saját szavazóikon, illetve a szűkebb tábornak tekinthető mi hazánkosokon kívül senkit nem ér el, másokat pedig nem húz be, mert látható, hogy a bizonytalanok is azt mondják többségben, nem félnek.
Újra a gazdaságra figyel a Fidesz?
Talán a háborús rettegtetés besülése miatt is a gazdasági dolgokra fordult vissza a Fidesz a kampányhajrában, ezért is lett téma a Magyar Péter által hamisítványnak nevezett állítólagos Tisza-energiaterv, ami többek között téma volt Orbán Viktor Hajdú Péternek adott interjújában is. Bíró-Nagy szerint nem is elsősorban a pontos téma, hanem a fókuszváltás kérdése a fontos a kampányhajrában. Azok után, hogy hónapokig „gyakorlatilag mindent a háborús riogatásra, rettegtetésre, meg az ukránozásra húztak föl”, a végére az lett a fókusz, hogy a Fidesz szerint ki mennyivel járna rosszabbul egy Tisza-kormánnyal. Ez alapján hogy a háborús rettegtetésre építő kampány „nem hozta meg a várt reményeket, és most a végén az utolsó tíz napban visszakanyarodnak a megélhetési dimenzióra, ami a legjobban szolgálta volna a Fidesz érdekét, hogy valami hasonló dologra futtassák ki ezt a kampányt. Most viszont az látszik, hogy egy olyan helyzetben próbálnak szerintem kétségbeesetten rángatni egy kormány a kampánystratégián, ami pontosan azt a számot próbálja meg szétütni, amit az előbb bemutattam. Tehát az, hogy 48-30-ra, 18 ponttal a Tiszánál van még a gazdasági kompetencia is. Márpedig, hogyha az emberek azt gondolják, hogy nekik jobb lesz, nem pedig rosszabb egy Tisza-kormány esetén, akkor azzal a Tisza előnye és a Tisza esélyei a választásokra radikálisan nőnek” – értékelt Bíró-Nagy.
Jöhet még új kampánytéma?
Napi szinten fontos hírek, kitálalások még jöhetnek a kampány utolsó tíz napjában, de érdemi, stratégiai szintről nézve fontos új kampányüzenetek már nem valószínű, hogy feltűnnek, mert nem is várható, hogy ennyi idő alatt, az utolsó héten átmenjenek. „Lesz botrány és hír bőven a jövő héten is, de hogyha stratégiai szinten nézzük, hogy melyik kampány miről szól, és melyik kampány miről próbálja meg meggyőzni a választókat, akkor azt gondolom, hogy már minden kártya kint van az asztalon, és most már csak az a kérdés, hogy ezek milyen erősségű kártyák” – összegzett Bíró-Nagy.
A teljes adás, amelyben kollégánk, Brückner Gergely további gazdasági kérdéseket is érint, itt nézhető vissza:
