Fact-check: tényleg el akarja törölni a 13. havi nyugdíjat az Európai Bizottság?

„A 13. havi nyugdíjat Brüsszel folyamatosan támadja”, de a kormány megvédi „Brüsszellel” szemben – állítja az a levél, amelyet Orbán Viktor aláírásával küldtek ki a nyugdíjasoknak szánt élelmiszer-utalványok mellé. A miniszterelnök hétfői Facebook-bejegyzése alapján az utalványokat már 800 ezer háztartásba küldték ki, október közepéig pedig 2,4 millió nyugdíjasnak juttatják el (tehát nagyjából fél évvel a következő országgyűlési választás előtt eljuthat hozzájuk).

Orbán a februári évértékelőjében jelentett be részleges havi áfa-visszatérítést zöldségek, gyümölcsök és tejtermékek után, ami az eredeti tervek alapján egy „kedvezménykártya” lett volna, de aztán rájött a kormány, hogy ez technikailag nehezen lenne kivitelezhető, és helyette utalványosztás mellett döntött. Ezzel a módszerrel az érintettek „180 ezer forintnyi élelmiszer-vásárlás áfa-tartalmát” kapják vissza a levél szerint, amely a küldeménnyel együtt érkezik.

Az Orbán Viktor nevében kiadott dokumentum többek között azt állítja közpénzen 2,4 millió szavazókorú állampolgárnak, hogy „a 13. havi nyugdíjat Brüsszel folyamatosan támadja”, de a kormány megvédi az intézményt „Brüsszellel” szemben. A kormány annak ellenére jött újra ezzel, hogy az általában lebrüsszelezett Európai Bizottság többször – köztük a Telex kérdésére – cáfolta a kormányt.

Ahogy azt a korábbi videónkban is összefoglaltuk, a kormány egyrészt az uniós helyreállítási alapért vállalt egyik feltételre mutogatott. A 4200 milliárd forintnyi pénzhez a még ki nem pipált jogállamisági előfeltételeken túl mérföldköveket is teljesítenie kellene. Az egyiknél a nyugdíjak fenntarthatóságáról kellett egy tanulmányt készíttetnie, amit a (brüsszeli helyett) párizsi központú Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel csináltatott meg.

A kormány és a hozzá közeli média hazudozása ellenére ez a dokumentum sem javasolta, hogy meg kellene szüntetni a 13. havi nyugdíjat. Hatféle forgatókönyvet ajánlott, közülük kettő érintette az intézkedést, de ezeknél sem a 13. havi juttatás megszüntetéséről, hanem indexált (értékkövető) plafonról van szó, azaz csak a magas nyugdíjúakat érintené, és nekik sem törölné el, csak a kifizetéseket maximálná.

A másik egy olyan dokumentum, amelyet minden egyes évben kiadnak, és amelyről aztán minden egyes évben tesz a valósággal laza vagy semmilyen viszonyban sem lévő állításokat a magyar kormány. Az uniós intézmények minden évben elvégzik az európai szemesztert. Erről vágtak be egy összefoglalót Orbán egyik februári videójába, és ez volt napirenden azon a tavaly októberi EU-csúcson is, ahová menet a miniszterelnök többek között a 13. havi nyugdíj eltörlése elleni harcról beszélt.

A szemeszterben kétféle dokumentum készül: országjelentések és országspecifikus ajánlások. Ezeknek már a nevéből is lehet rá következtetni, mekkora (nem túl nagy) kényszerítő erővel törnének kormányzati intézkedésekre, de ez mindegy is, mert nincs bennük szó a 13. havi nyugdíj eltörléséről. A magyarul is olvasható ajánlások idei tervezetében a nyolc közül az első pont szól egyetlen mondattal a nyugdíjakról. Azt javasolja, hogy

a kormány „elsősorban a jövedelmi egyenlőtlenségek kezelése révén javítsa a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságát, miközben megőrzi annak megfelelőségét”.

A dokumentum részletezi, hogy az elöregedés miatt egy, legalább 65 éves magyarra a 2023-as 2,9-cel szemben 2070-re várhatóan már csak 1,8 munkaképes korú magyar jut, így a nyugdíjkiadások a bruttó nemzeti össztermék 7,7 százalékáról 12-re emelkednek. Közben „a nyugdíjrendszer szerkezete méltányossági kérdéseket vet fel, például a magas jövedelmű személyekhez kapcsolódó nyugdíjkiadások növekedése, valamint a különböző korcsoportokhoz tartozó nyugdíjasok közötti jelentős egyenlőtlenségek miatt”.

A nyugdíjminimum „2008 óta nominálisan változatlan maradt, és nem biztosítja a megfelelő nyugdíjakat a rövid szolgálati idővel és alacsony átlagkeresettel rendelkezők számára”.

A tavalyi ajánlások egy szót sem szóltak konkrétan a nyugdíjakról – nemcsak az elfogadott, hanem az elsőre javasolt formában sem.

Az országjelentés idei tervezete hosszabban kifejtette, hogy a magyar nyugdíjkiadások „az egyik legnagyobb növekedéssel néznek szembe az EU-ban”. Emlékeztetett rá, hogy a kormány 2010-ben „gyakorlatilag kiiktatta” a kötelező magánnyugdíjpénztárakat, az önkénteseknél pedig a kormány ingatlanpiaci felhasználást engedő intézkedése további, nyugdíjakra félretett forrásokat vonhat ki. Magyarországon a versenyképesség, a fenntarthatóság és a társadalmi igazságosság az előnyét látná egyebek között annak, ha megreformálnák a nyugdíjrendszert, miközben az egyenlőtlenségek kezelésével biztosítanák, hogy megfelelő megélhetést nyújtsanak a nyugdíjak, de a 13. havi nyugdíjról egy szó sincs.

A tavalyi nagyrészt hasonló megállapításokat tett, de a nyugdíj szó hiába szerepel benne 13-szor, egyszer sem a 13. havi juttatásról írnak.

Orbán egyik legszürreálisabb brüsszelezése is erről szólt tavaly

A kormány brüsszelezése ellenére ráadásul az ajánlások nem Belgium fővárosának diktátumai. Az Európai Bizottság eleve az adott ország kormányzatával együttműködve készít javaslatot. A kormány részéről például egy júniusi rendezvényen azt hangoztatták, hogy az idei ajánlásokba több „korrekciót” átvezettek, és olyan magyar kezdeményezésekre is felhívták a figyelmet, amik korábban nem kerültek be, bár az Európai Bizottság több, szerinte részletesen indokolt javaslatot is elutasított.

A tervezeteket ezután nem „Brüsszel”, hanem Brüsszeltől Nicosiáig, Lisszabontól Helsinkiig a 27 tagállam kormánya fogadja el. Több szinten tárgyalnak róluk: idén már túl is vannak a pénzügyminiszterin, ahol rájuk bólintottak (itt nem kell egyhangú döntés, azaz magyar beleegyezés nélkül is átmehetett), de az állam- és kormányfők is tárgyalnak róluk, akik egyhangúlag adják ki a végkövetkeztetéseiket.

Adná magát a magyarázat, hogy ebben a szakaszban vagy még korábban, a bizottsági javaslat kiadása előtt érte el a kormány a 13. havi nyugdíj megvédését, ezért nincs nyoma írásban. Orbán viszont tavaly októberben közvetlenül a szemeszterről szóló állam- és kormányfői csúcs előtt jelentette ki, hogy aznap meg kell védenie a 13. havi nyugdíjat (amit, mint már írtuk, sem ez a változat, sem a bizottsági tervezet nem tartalmazott a 2024-es ajánlásokban). Miután aznapi csatáról beszélt, a kormány sem érvelhet azzal, hogy korábbi vagy egy nem látott bizottsági dokumentumban lett volna erről szó.

Orbán a tavaly októberi csúcstalálkozó napján három csatát vizionált. A harmadik, délutáni ütközetben a kormányfő szerint „el akarják fogadtatni azokat a gazdasági intézkedéseket, amik földre vinnék a magyar családokat. Adóemelés, a rezsicsökkentés eltörlése, a nyugdíjrendszer átalakítása, a 13. havi nyugdíj eltörlése, ezeket követelik Magyarországtól a bürokraták. Ezt én vissza fogom utasítani, és meg fogom védeni az új gazdaságpolitika legfontosabb, családokat védő elemeit” – mondta Orbán.

Estére aztán jóváhagyták az egyhangú záródokumentumot, ami szerint az állam- és kormányfői „Európai Tanács megbeszélést folytatott” a miniszterek által „megtárgyalt integrált országspecifikus ajánlásokról, ennek megfelelően lezárulhat a 2024. évi európai szemeszter”. Csak hogy világos legyen, mit jelent ez, az Európai Tanács oldala magyarul is kimondta:

„az uniós vezetők jóváhagyták az integrált országspecifikus ajánlásokat”.

Mindezt úgy, hogy a kormány a nyilvánosan elérhető, jogi kényszerítő erő nélküli dokumentumok tartalmáról is képes volt a valóság ellentétét állítani.

Az Európai Bizottság az egyik, tavaly novemberi cáfolata mellett azt is jelezte, hogy a magyar 13. havi nyugdíjat tavaly egy, a tagállami kormányokkal közösen készített jelentésben a nyugdíjak megfelelőségét javító intézkedésként értékelte. A dokumentum Magyarországról szóló része konkrétan úgy fogalmaz: „a 2020 júliusa és 2023 júliusa közti időszakban a nyugdíjak megfelelőségére tett legfontosabb hatású reform a 13. havi nyugdíj visszavezetése volt 2021-ben”.