Termálvizes távfűtéssel érdemben csökkenthető lenne a hazai gázfelhasználás

Jobb állami szabályozással és alacsony kockázatú beruházásukkal olcsóbb is lehetne a távfűtés hosszú távon.

Ha lemegyünk ezer méter mélyre, akkor öt 50-60 °C-os vizet találunk, ha pedig kétezer méter mélyre, akkor 100-120 °C-osat. Ez a víz kiválóan alkalmas fűtésre

– mondta el a G7 podcastban Kerekes Lajos, a Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) kutató-főmunkatársa.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Magyarországnak jó adottságai vannak a termálvizek terén, ezek azonban sokkal inkább fűtésre, mint áramtermelésre alkalmasak. Hazánkban ennek köszönhetően nemzetközi szinten is jelentősnek mondható a geotermikus energia mezőgazdasági, fűtési és balneológiai hasznosítása. A jelenleginél, ami az országos primerenergia-felhasználás fél százalékát sem éri el, sokkal nagyobb potenciál van azonban ebben, melynek kihasználását az energiaköltségek emelkedése méginkább fontossá tette.

A fő kihívást azt jelenti, hogy a magyarországi lakások nem igazán jól szigeteltek, elavultak a fűtési rendszerek. Emiatt a távfűtésben 90-100 °C-os előremenő vízhőmérsékletre van szükség – ezért csak kevés helyen van olyan meleg termálvíz, ami közvetlenül hasznosítható. Vannak szerencsés esetek: Győrben, Miskolcon, Szegeden és Mosonmagyaróváron kellően magas hőfokú víz van, és ezért azt a távfűtésben is tudják hasznosítani.

Nem lenne azonban szükség ilyen meleg vízre, ha a házak le lennének szigetelve. Ennek a fő kihívása, hogy nem elég a házak, lakások egy részét átalakítani – ha csak néhány olyan épület is marad, ahol nem történik meg a korszerűsítés, nem lehet a fűtési rendszer vízhőmérsékletét csökkenteni.

Szegeden egy új projekt keretében, 20 kutat fúrva magas hőmérsékletű források segítségével jelenleg fut egy projekt a távfűtés geotermikus energiára átállítására. Kerekes Lajos szerint ez azért jó példa, mert rávilágít, hogy így

a városi távhőigények körülbelül felét lehet kiváltani geotermikus energiával

Nehéz azonban azt megmondani, hogy egy adott országban a geotermikus energia mekkora potenciállal bír. Az MIT kutatói szerint a ma elterjedtnél fejlettebb, még nem piacérett EGS technológia segítségével az Egyesült Államokban a teljes éves energiafelhasználás akár többezerszeresére rúgó geotermikus készletetek is elérhetőek lennének– mondta el a REKK szakértője.

A szakmai konzenzus szerint a ma Magyarországon ismert és alkalmazott technológiákkal, beleértve ebbe a talajhőt hasznosító hőszivattyúkat, a használt termálvíz visszasajtolásával évi mintegy száz PJ energiamennyiséget lehetne felhasználni úgy hogy, ez hosszú távon fenntartható legyen.

Ez a mennyiség elegendő arra, hogy az éves magyar energiafelhasználásnak a tíz százalékát, a fűtési célú energiafelhasználás negyedét-ötödét termálvizek segítségével elégítsük ki

– mutatott rá Kerekes Lajos.

Ez azonban egy igen hosszú távú fejlesztési lehetőség, amit érdemes az energiahatékonysági fejlesztésekkel összekötni. Kaposváron összehangolt fejlesztésekkel közel másfél évtized alatt sikerült a távhőhálózatra kapcsolt épületek fajlagos energiaigényét felére csökkenteni, és további egy évtizedre volt szükség ahhoz, hogy egy biomassza fűtőmű megépülhessen.

A hazai távhőrendszer fejlesztése fő kihívása a kedvezőtlen szabályozás. Egyrészt 2011-től kivezették a finanszírozhatatlanná válókapcsolt távhő- és villamosenergiatarfiarendszert, aminek hatására korábban rengeteg gázmotor került telepítésre, másrészt hatósági áras lett a távhőtermelés.

A gázmotorok által hővel kapcsoltan megtermelt áramot kedvező áron vette át a hazai villamosenergia-rendszer, ami tulajdonképpen egy keresztfinanszírozást biztosított a távhőtermelésnek. Ennek kivezetését követően forráshiányossá vált, és folyamatosan támogatásra szorult a szektor. A távhőtermelői árakat emellett az energiahivatal évente állapítja meg, ami miatt a megújuló távhőtermelői projektek finanszírozása nagyban ellehetetlenül, hiszen nem lehet a hitel időtávjában a bevételekkel megbízhatóan számolni.

A távhőszolgáltatók jellemzően önkormányzati tulajdonban vannak, a szektort érintő forráselvonás miatt még az uniós támogatásokhoz az önrészt is általában csak állami forrásból tudták biztosítani. Így hiába lenne pénzügyileg megtérülő, gazdaságos és környezetileg is előnyös, a potenciális geotermikus távhőprojektek csak kis része tud Magyarországon megvalósulni.

A beszélgetésben ezen kívül szóba került, hogy:

  • mennyire versenyképesek a távhőárak;
  • hogyan lehet az új és meglévő ingatlanokkal bővíteni a távhőszolgáltatást;
  • hogyan tudják más országokban a geotermikus távhő projekteket ösztönözni;
  • milyen technológiai kihívások és újdonságok vannak;
  • hogyan lehet akár néhány középület fűtésére is hasznosítani hőszivattyúkkal korábban nem hasznosított, de a környezetnél kissé melegebb elfolyó vizeket.
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!