Az augusztusi és szeptemberi budapesti busztüzek nyomán ismét fellángolt a vita a fővárosi vezetés és a kormányzat között. Míg a Fidesz szerint ez is az előbbi alkalmatlanságát mutatja, és a kormányhivatal emailben várja a bejelentéseket a rossz állapotú buszokról, a főpolgármester szerint mindenki tudja, hogy több új járműre lenne szükség, de Budapest állami megsarcolása miatt nincs erre elegendő pénz. Így is több száz új jármű érkezik a következő években, és továbbiak beszerzésén dolgoznak – tette hozzá Karácsony Gergely.
Ezekkel a beszerzésekkel azonban nem csak az a probléma, hogy nehéz rájuk pénzt szerezni. A Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) egyre gyakrabban vizsgálja és ítéli szabálytalannak a fővárosi közösségi közlekedést szervező Budapesti Közlekedési Központ (BKK) tendereit.
Források hiányában öregedő buszflotta
Az elmúlt 12 évben összesen 701 millió forint büntetés érzékenyen érinti a fővárosi közösségi közlekedést, ennyi pénzből hét csuklós autóbuszt is vásárolhattak volna, amire nagy szükség lenne.
Az 1300 darabos fővárosi buszflotta BKV üzemeltetésében lévő része nem fiatal, 20 évesnél öregebb buszok is közlekednek. A BKK szolgáltatói közül az ArrivaBus Kft. buszai 2024-ben átlagosan 5,5 évesek voltak, a BKV buszai 10,5 évesek. (Ezt a mondatot pontosítottuk az ArrivaBus jelzése alapján a cikk megjelenése után 11.40-kor.)
Források hiányában csupán 20 új autóbuszt tudott a BKV tavaly forgalomba állítani, összesen 2,5 milliárd forintot költött erre. 2023-ban sem jutott erre sokkal több, akkor is csak 2,8 milliárd forint. (Igaz, hamarosan elkezdenek forgalomba állni a tartós bérlet formájában beszerzett, 65 darabos Mercedes-Benz Citaro K flotta első darabjai.)
A buszbeszerzések árához mérten is jelentős összegeket kell tehát közbeszerzési bírságokra fizetni. A legnagyobb ilyen típusú bírságot augusztusban hagyta helyben a bíróság, ennek összege 200 millió forint volt a fővárosi buszüzemeltetésre kiírt tender miatt.
A BKV éves buszbeszerzési keretének közel tizedét vitte el az alvállalkozói buszok közbeszerzési eljárása miatt kirótt büntetés.
Kákán is csomót kereső hatóság?
A jogvita összetett, de a fő kifogás a kétszer 100 millió forintos büntetés indoklása szerint, hogy nem határozták meg pontosan, mikorra kell a buszokat leszállítani.
A BKK érvelése szerint ez korábban, az elmúlt évtizedben is hasonlóan zajlott, 2013 óta sosem volt kifogása ennek kapcsán a KDB-nek. Azért nem határoztak meg határidőt, mert a tárgyalásos szakaszban tértek ki erre, hogy minél nagyobb rugalmasságot adjanak a pályázóknak.
A BKK és a fővárosi vezetés szerint a KDB az ő eljárásaikat szigorúbban ellenőrzi, és hajlamosabb magasabb bírságokat kiszabni. A KDB szerint szó sincs ilyenről, az eljárás után külön ki is emelték, hogy nem a maximális büntetést szabták ki.
Ebben a vitában nehéz lenne igazságot tenni, de azt meg lehet vizsgálni az adatok alapján, hogy mely cégek milyen gyakran és mekkora összegben kaptak büntetést. A BKK büntetéseit a – már a MÁV-csoportba tartozó – állami közlekedési cégekéivel érdemes összevetni. Az alábbi grafikon azt mutatja meg, hogy az elmúlt 12 évben hányszor indított az egyes társaságok közbeszerzéseivel kapcsolatban eljárást a KDB, és milyen gyakran végződött ez büntetéssel.
A MÁV-cégek és a Volánbusz esetében jól láthatóan kevesebb eljárás indult, különösen a cégek méreteit is figyelembe véve. Látványos, hogy a BKK-val kapcsolatos eljárások azt követően szaporodtak meg (a 2014-es csúcsot követően), hogy Karácsony Gergely lett a főpolgármester és ellenzéki többségű a közgyűlés. Ez nem azonnal valósult meg, mert érdemben csak 2020-tól kezdtek új eljárásokat kiírni, és csak ezt követően indulhattak meg a KDB-s eljárások.
A fenti grafikon csak az eljárások számát és kimenetelét mutatja, az összegeket nem. Az adatokat összesítve azonban az is látható, hogy a KDB sokkal több büntetést szabott ki a BKK-ra.
2012 és 2024 között a BKK 701 millió büntetést kapott, míg a MÁV-csoport jelentősebb cégei csupán 139 millió forintot.
Eltérő méretűek azonban a cégek: a BKK konszolidált beszámolója szerint a cég 2024-ben 336 milliárd forintból gazdálkodott, míg a MÁV-csoport – a Volánbuszt is beleértve – 1174 milliárd forintból. Az elmúlt évek átlagos büntetési tételei a BKK esetében 58 millió forintot tettek ki, a MÁV-cégek esetében 12 milliót.
Ha a tavalyi bevételekhez viszonyítunk, akkor a BKK átlagos éves büntetése annak 0,017 százalékát tette ki, a MÁV-cégeknél viszont csak 0,001 százalék ez az arány. Vagyis a tavalyi bevételekhez arányosítva
tizenhétszer több büntetést kellett fizetnie a BKK-nak közbeszerzési szabálytalanságok miatt, mint a MÁV-csoportnak.
Nagyságrendnyi különbség
Az arányokat azonban jobban lehet felmérni azzal, ha a kiírt tenderekhez viszonyítjuk a büntetéseket. Igaz, ehhez csak 2019-től lehet adatbázisba rendezni a közbeszerzéseket*
A vizsgált MÁV-cégek 1581 milliárd forintnyi közbeszerzés mellett kaptak 104 millió forint büntetést 2019 és 2024 között. Ez a szerződések értékének 0,0066 százaléka.
Ez is azt mutatja, hogy nagyságrendi a különbség a büntetési gyakorlatban, mivel így vizsgálva tizennégyszer több büntetést kapott a BKK.
A vita szempontjából persze ez sem feltétlenül döntő – az eltérés fakadhat a szabályosság szempontjából eltérő minőségű kiírási gyakorlatból –, de azért ilyen szintű különbség mindenképpen figyelemre méltó.
Az pedig még külön érdekesség, hogy a BKK a bevételhez képest másfélszer több közbeszerzést írt ki 2019–2024 között, vagyis azt biztosan nem lehet mondani (az állami cégekkel összevetve), hogy a fővárosi vállalat szűkíteni akarná a versenyt a tenderek mellőzésével.
